Az Orbán-kormányt is elérték az őszi tüntetések

2014.11.28. 14:07

Az idén már a harmadik alkalommal izzott föl a magyar belpolitikai élet egy országgyűlési választási évben. 2006-ban és 2014-ben is egy újraválasztott kormány ellen mentek ki sokan az utcákra. A háttérben az elégedetlenség, a mélyülő szegénység és a politikai elittel szembeni ellenérzések mellett általában mindig konkrét ügy, legutóbb például az internetadó ötlete kellett az utcára vonuláshoz. 

A rendszerváltás utáni magyar közélet sajátos jelenségévé vált, hogy a választásokon győztes kormányerők ellen, néhány hónappal a siker után tüntetéssorozat indult. Az ideivel együtt ez immár harmadszor fordult elő. Az pedig másodszor, hogy az újrázó kabinet ellen szerveződnek jelentős demonstrációk.

A taxisblokáddal kezdődött

1990-ben a tavasszal győztes MDF népszerűségvesztése már a nyári hónapokban felgyorsult, aminek a betetőzése volt az önkormányzati választáson elszenvedett súlyos vereség. Ezt követte a sokáig titkolt, sőt tagadott drasztikus benzináremelés bejelentése, ami elemi erejű felháborodást váltott ki. Az úgynevezett taxisblokád során a fővárost és a nagyobb városok forgalmát megbénították a személyfuvarozók.

A benzinárak drasztikus emelése robbantotta ki a taxisblokádotForrás: Origo

Pár napos feszült helyzet után a tárgyalások sikerrel értek véget, így megszűnt a blokád. Sokak szerint az MDF ebbe a tiltakozó akcióba bukott bele, azonban a kormánypárt a következő hónapokban növelni tudta támogatottságát, és csak 1991 végével került végleg a lejtőre. 

Őszöd és az utcai összecsapások

2006-ban a rendszerváltás óta először tudott újrázni az MSZP–SZDSZ koalíció. A közvélemény nagy része arra számított, hogy hosszú időre stabilizálja a helyzetét az akkor még Gyurcsány Ferenc vezette kormány. Ezzel szemben az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után 1956 óta nem látott jelenetek zajlottak a főváros utcáin, és a szocialisták azóta sem tudták elérni az akkori támogatottsági szintjüket.

2006 őszén forró volt a hangulatForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az idén a Fidesz–KDNP három országos választást is megnyert, de az internetadó meglebegtetése és az amerikai kitiltási ügy kipattanása óta zuhanórepülésben van. A kormánypártok népszerűsége meredeken csökken, mind a megismételt ózdi polgármester-választást, mind az újpesti-angyalföldi időközi országgyűlési választást elvesztették, igaz utóbbiban áprilisban sem nyertek, de a novemberi vereség mértéke sokakat meglepett.

Párhuzamok

Mind a taxisblokádot, mind az internetadó tervezett bevezetését követő demonstrációkat egy-egy konkrét kormányzati intézkedés váltotta ki. 1990 őszén a kormány teljesen váratlanul több mint 60 százalékkal emelte meg az üzemanyagok árát, míg most szintén az embereket konkrétan érintő teher bevezetését szerette volna elérni. (Igaz, a kormány úgy kommunikálta a javaslatot, hogy az a telekommunikációs adó kiterjesztése lenne, amely a szolgáltatót sújtja, nem a fogyasztót, ezt azonban a demonstrálók másképpen látták.) Tüntetések létrejöhetnek egy, a kormányzattól független konkrét ügy mentén is, de az előbb felelevenített megmozdulásokra ez nem igaz.

A 2006-os országgyűlési választást megnyerte az MSZP, mégis hamar elfogyott a társadalmi támogatottságaForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Míg a taxisblokád néhány nap alatt lecsengett, a mostani demonstrációsorozat kisebb nagyobb intenzitással, de hetek óta tart. Persze a technikai feltételek is jelentősen változtak 1990 óta. 24 évvel ezelőtt a CB-rádiókon keresztül szervezeték a demonstrációt, most a Facebook tölti be ezt a szerepet. 24 évvel ezelőtt konkrét szociális érdekek is megjelentek, most ez mintha egy kicsit a háttérben lenne.

Megbomló egység

2006-ban egy morális felháborodás vitte az utcára az embereket, ami csak később csapott át a teljes rendszerváltással való elégedetlenségbe. Nyolc évvel ezelőtt, hasonlóan 1990-hez általános volt a közintézményekkel szembeni elégedetlenség. 1990-ben és 2006-ban a frissen megválasztott kormány szélsebesen veszítette el a társadalmi támogatottságát, ami szintén kedvezett a tiltakozó mozgalmaknak.

Több tízezren tüntettek Budapesten az internetadó ellen 2014 októberébenForrás: Origo/Bielik István

Az eddigi úgynevezett őszi válságok kirobbanása után a kormánypártok berkeiben megbomlott az egység. Az MDF esetében egyébként is meglehetősen heterogén volt a párt derékhada, nem beszélve a koalíciós társ FKGP-ről és KDNP-ről. 2006 után a szocialista párton belül is egy lassú erózió indult meg, hasonlóan az SZDSZ-hez. A napjainkban zajló válság esetében a kormánypárti egység megbomlásáról nem lehet beszélni.

Növekvő elégedetlenség

2014-ben egy meglehetősen ambivalens helyzet alakult ki. Több kutatás is azt mutatja, hogy nőtt a szegénység hazánkban, és egyre többen élnek a társadalom perifériáján. Noha a Fidesz három országos választást is megnyert, és valódi elégedetlenség nem nyilvánult meg a választásokon, a társadalmi feszültségek valóságosak Magyarországon, és ez a gyúanyag még okozhat meglepetéseket a hazai politikában – véli Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

A Kossuth téren is újra több ezren tiltakoztak 2014 őszénFotó: Polyák Attila - Origo

Az elemző szerint a Facebook-tüntetések nem szólítják meg a szegényeket, így újabb lendületet vélhetően csak egy újabb, nagy ellenérzést kiváltó kormányzati tervvel vagy intézkedéssel kaphatnak ezek a demonstrációk. Nagy Attila Tibor a tavalyi ukrajnai tüntetéseket említette példaként, ahol, amikor már úgy tűnt, hogy az EU-párti tiltakozások kifulladnak, rohamrendőrséggel támadták le a pár ezer fős tömeget, és ez olaj volt a tűzre, később pedig Viktor Janukovics bukásához vezetett.