Na, milyen nap van ma?

2015.01.01. 12:07

Túl sokat ivott? Forog a világ? Azt hiszi, eljött a vég? Nyugodtan dőljön vissza: január elseje van, ami meglepően mozgalmas szokott lenni történelmi távlatokban is. Persze leginkább azoknak, akik nem másnaposan feküdtek otthon. Jézust például körülmetélték. Krisztusom!

A tegnap esti alkoholfogyasztás mértékétől függetlenül jogos felvetés, hogy milyen nap is van ma, mert sokáig nem volt világos. Mármint olyan értelemben nem, hogy az év első napjául – a római időket leszámítva – csak 1622-ben jelölték ki január elsejét. Addig több helyen, például Angliában március 25-ét – Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napját – köszöntötték újévként, nálunk pedig december 25-ét.

Két szilveszter – nem rossz, nem rossz

PécsForrás: MTI/Sóki Tamás

Ennél is bonyolultabb volt a helyzet Pécsen, ahol a Gergely-naptár 1582-es bevezetése után is a régi naptárt használták egy ideig. A város szláv lakói viszont az új szerint éltek, így az ünnepeket kétszer tartották meg a városban. Két karácsony, két szilveszter – nem rossz, nem rossz.

Kapaszkodjanak meg az ágy mellé készített lavórban, de innentől – is – ugrálni fogunk az időben, mint a másnapos vérnyomása, mert minden összefügg mindennel. Vagy nem.

A római újév a Julius Caesar-féle naptárreform után került január 1-jére, amit azért érdemes megemlíteni, mert – ahogy a Néprajzi Lexikon fogalmaz – „Rómában Janus tiszteletére kicsapongással ünnepelték e napot”, ami jó ötletadó lehet az esetleges after partyban gondolkodóknak, ha már nincsen mire hivatkozni.

Szent Előbőr

Jézus körülmetélése Friedrich Herlin 1466-os festményénForrás: Wikipedia

A lexikon nem mellesleg arról is megemlékezik, hogy az egyház egy korábbi pogány ünnep ellensúlyozására e napra rendelte el a circumcisio, azaz Jézus körülmetélésének ünnepét. Egy 5. századi irat szerint a Szent Előbőrt nárdusolajat tartalmazó alabástromdobozban tartósították, a 14. században Szent Brigittának pedig látomása támadt, amelyben Mária azt mondta neki, Keresztelő Jánosnak adta tovább az ereklyét. Mivel a Szent Fitymának csodás erőket tulajdonítottak, nem meglepő, hogy beindult az előbőrbiznisz: a középkorban 8–18 darab, Jézusnak tulajdonított fitymát őriztek Európa templomaiban, volt, amelyiket minden évben körmenetben hordozták körül. Végül a Vatikánnak egyre kínosabb lett a dolog, ezért a körülmetélés ünnepét törölték, és a helyére beiktatták Szűz Mária istenanyaságának ünnepét.

Lápay Kázmér hazaüzen

Maradjunk az egyházi vonatkozásoknál: 1776-ban ezen a jeles napon Gróf Batthyány Józsefet kinevezik Esztergom érsekévé. Ugyanaznap Lápay Kázmér esztergomi kegytárgyárusnak gyomorsava támad, ami miatt hazaüzen, hogy a szokásosnál később ér haza. A felszabadult időt ürmös borok és egyéb párlatok fogyasztásával tölti, ezért nem tud az új érsekről, viszont nem is érdekli.

Nem mindenki ilyen zárkózott a világ dolgait illetően, 1806 első napjának hajnalán Jacob és Wilhelm Grimm adnak a kocsisnak egy kis pénzt, hogy igya magát józanra, amíg ők a fürdőben hidratálnak. A vízben ázva határozzák el, hogy meséket gyűjtenek. Ezért ma is hálásak nekik a gyermekpszichológusok. 

Meszely borok

1876 első napján az Osztrák–Magyar Monarchiában bevezették az egységes mértékrendszert (méter, kilogramm, liter), ami komoly fennakadásokat okozott az italkimérésekben, a kuncsaftok ugyanis még évekkel később sem átallottak meszely borokat rendelni.

Évtizedekkel később, 1921. január elsején Kizlinger Teofil felsőszepezdneki bérkifőző megfogadja, hogy nem iszik többé rossz pálinkát. Elhatározásába két hét múltán belevegyül három deci rézeleje, ami átmeneti látászavart okoz neki, onnantól viszont töretlenül hisz a vak végzetben.

Nagymama billiárdos voltForrás: Origo

Ezt a töretlenséget csak az 1927-es év törte meg egy kicsit, összezavarva Kizlingert, ekkortól ugyanis a korona helyett Magyarország új fizetőeszköze a pengő lett (1946-ig, amikor leváltotta a forint). Büszkék lehetünk a pengőre, a mai napig tartja a hiperinflációs világrekordot, és ebből következően a földkerekségen valaha kiadott legnagyobb címletű pénz továbbra is a magyar százmillió billpengős bankjegy.

Ahogy büszkék lehetünk Nagy-Miskolcra is, 1945-ben ezen a napon jött létre a történelmi Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítésével.

Castro behatol

Isten a megmondhatója, erről hogyan jutott eszembe, de a Fidel Castro vezette Forradalmi Hadsereg 1959. január 1-jén vonult be Havannába, ahol semmiféle ellenállás nem fogadta őket. (Másnap győzött a forradalom.) Elég csak kinézni az ablakon: ma reggel akár Budapestig is vonulhattak volna.

Bjorn Ulvaeus, Agnetha Faltskog, Anni-Frid Lyngstad és Benny AnderssonForrás: AFP/Lindeborg

Nyomós érv a tegnapi ünneplés folytatására, hogy 1982-ben ezen a napon adta utolsó koncertjét Stockholmban az ABBA. Az együttes, amelynek dalai minden szilveszteri házibuliban előkerülnek, valahol a sírva szavalós fázis előtt.

Igaza van, Sándor

"De nem esett le csillaga"Forrás: Facebook/Sándor Petőfi

A kultúremberek természetesen nem énekelnek ABBA-dalokat, ők olvasnak. Például Petőfit, aki 1823-ban született, mikor máskor, mint ma? És aki 1849. január elsején megírta Újév napján című versét, mely szerint:

„Megérte ezt az évet is,
Megérte a magyar haza:
A vészes égen elborult,
De nem esett le csillaga.”

Kedves Sándor, innen üzenjük, hogy ez bizony így van ma is. 

Vagy ott van a Nyugat, a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata, ami már persze nincs ott, mert megszűnt 1941-ben, viszont az első száma 1908. január elsejei dátummal jelent meg (egyes források szerint már 1907 utolsó napjaiban is kapni lehetett).

Valahol bús dal szól

"Szép volt kibontott hajjal"Forrás: MTI/Földi Imre

Ha már az ABBA-t említettük, akkor nem mehetünk el szó nélkül Zámbó Imre, ismertebb nevén Zámbó Jimmy mellett sem. A Király 2001. január elsején az újévet ünnepelte, aztán hajnalban (tehát már másodikán) Beretta típusú pisztolyával főbe lőtte magát. Valahol bús dal szól, és ostobán csak körbejár, Ülök egy bárpultnál, és fázom, szinte fáj. Ó, szinte fáj!

Ugorjunk megint az időben, 1992. január elsején özv. Kálnoky Ákosné szentimrevárosi nyugdíjas kasszírnő lencsesalátája olyan jól sikerült, hogy a család azóta is e recept szerint készíti ezt az újévi étket, bár az unokák már a hamburgerben hisznek. Ehhez képest szilveszteri petárdázástól rettegő kutya a tény, hogy 1993-ban felbomlik Csehszlovákia, hogy aztán onnantól külön kelljen keresni a boltban a cseh és a szlovák söröket.

Híres emberek

Kutyatulajdonosok álmaForrás: MTI/Kallos Bea

Majd elfelejtettem, persze rengeteg híres ember született ezen a napon, például Bocskai István erdélyi fejedelem (1557), vagy Ho Ko-hszin kínai tornász (1992). A halálozásokkal nem terveztem foglalkozni, de egy példát azért említek: 1999. január elsején dr. Rőth Dezső okleveles pályamérnök új életbe fog, elhagyja az italt, vegetáriánus étkeket kezd fogyasztani, de nem mond le a cigarettáról. Ez lesz a veszte, négy hónappal később elgázolja a villamos, amint csikket szed egy megállóban. Így aztán dr. Rőth Dezső nem láthatta, amikor 2000 első napján átszállították a koronázási jelvényeket – a Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot – a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe.

Mondjuk, nem lehet bizonyítani, hogy újév napján-e, de József Attila valamikor 1924 első felében írta Nem én kiáltok című versét, ami azzal indul, hogy nem ő kiált, hanem a föld dübörög. Változnak az idők, ma hajnalban ugyanis Magyarországon az ég dübörgött. Sokan azóta is a kutyájukat keresik.

Konkordia, Odiló

Aki nem akar a múltba révedni, annak is van mit ünnepelni: elméletileg mától fizetős az M0-s. Ha ez kevés, felsorolok tizennégy további érvet a mai mulatozás mellett: Fruzsina, Aglája, Algernon, Álmos, Bazil, Csoma, Csombor, Csomor, Eufrozina, Konkordia, Odiló, Ruzsinka, Tóbiás, Vazul – ők mind ma ünneplik a névnapjukat.

Végül ne feledjék, ha forog is a szoba, hintázik is a gyomor, ma van a béke világnapja. Úgyhogy van remény.