Milliárdokat fizethet ki raboknak a magyar állam Strasbourg miatt

2015.01.16. 08:46

Négyszázharminc – az Origo információi szerint jelenleg ennyi elítélt perli a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán a fogva tartás körülményei miatt. Mivel az első nyertes perek óta a börtönök zsúfoltsága tovább nőtt, szakértők szerint nagy eséllyel nyerni is fognak, ami több mint egymilliárd forintos büntetést jelenthet az államnak. A probléma olyan mértékű, hogy Strasbourgban már külön erre specializálódott magyar ügyvédi irodák is működnek, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig már az idén irányadó ítéletet hozhat a magyar börtönhelyzet miatt. 

Szél Lászlót 2006-ban, emberölésért ítélte 15 év börtönre a magyar bíróság. Az akkor 41 éves férfi a Budapesti Fegyház és Börtönbe került, ahol öt évig több cellában is lakott, de mindegyikben rendkívül rossz körülmények között. A legnagyobban is csak 3,15 négyzetméter személyes élettere volt, a vécét pedig csak egy függöny választotta el a helyiség többi részétől, ráadásul a mellékhelyiség csak egy méterre állt az asztaltól, ahol a rabok ebédeltek.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán 430 magyar rab perelForrás: AFP/Patrick Hertzog

Többmilliós kártérítés

A rab a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és a keresete sikerrel járt. A testület 2011-ben 12 ezer eurót (3 millió 800 ezer forintot) ítélt meg neki kártérítésként, hatezer eurót (kétmillió forintot) pedig perköltségként, mivel a magyar állam a fogva tartásával megsértette az emberi jogok európai egyezményét. Vele együtt nyert egy másik rab, Csüllög Zsigmond is, ő Sopronkőhidán raboskodott, neki 6000 euró kártérítést és 3750 euró (1 millió 200 ezer forint) perköltséget ítéltek meg.

Százával perelnek a magyar rabok

A két eset három éve nagy nyilvánosságot kapott a sajtóban, hiszen előtte nem gyakran fordult elő, hogy magyar elítéltek ekkora kártérítést kapjanak. Ez azonban hamarosan megváltozhat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán ugyanis az Origónak elmondták, hogy Strasbourgban jelenleg rekordszámú, 430 olyan ügy vár ítéletre, amelyet a börtönben tapasztalt körülmények miatt indítottak az állam ellen magyar elítéltek. (1850 magyar ügy van függőben, ezzel a lakosság arányához viszonyítva ötödik-hatodikak vagyunk a listán.)

Mivel a zsúfoltság azóta csak nagyobb lett, nem kizárt, hogy nagy részük nyer majd, ez pedig hatalmas anyagi terhet róhat a kormányra. Ha csak két és fél millió forintot kapnak személyenként, az összeg akkor is megközelíti az egymilliárd forintot, ehhez pedig még a perköltséget is hozzá kell venni, amit szintén a vesztes félnek kell állnia. Úgy tudjuk, emiatt már külön ügyvédi irodák specializálódtak a strasbourgi kártérítési perekre.

A magyar börtönökben nem ismeretlen a zsúfoltságFotó: Bielik István - Origo

Akár mindannyian nyerhetnek

A Szél Lászlót korábban képviselő dr. Cech Andrásnak most is több hasonló ügye van a strasbourgi bíróság előtt. Az ügyvéd ezen nem csodálkozik, hiszen – mint mondta – Magyarországon nagyon kevés EU-konform börtön van, sőt, a budapestiben, amelynek fogvatartási körülményei miatt az állam ellen a pert indították, csak tovább nőtt a zsúfoltság.

Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy a mostani perek mind győzelemmel zárulnak, de nem is lehet kizárni ezt a lehetőséget. Vannak eljárásjogi buktatók, és azt is meg kell vizsgálni, hogy valóban igazak-e az elítéltek állításai – nyilatkozta az Origónak Cech, aki a héten sikerrel képviselte azt a magyar trafikost, akinek be kellett zárnia családi boltját, mert nem nyert állami koncessziót. Vékony Lászlónak első fokon 15 ezer eurót (4 millió 700 forintot) ítéltek meg, valamint a perköltséget.

A Márianosztrai Fegyház és BörtönFotó: Bielik István - Origo

Precedensjog szerint működik

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága precedens alapon ítélkezik. Ha tehát egy ügyben már kimondták, hogy a magyar állam megsértette az emberi jogok európai egyezményének harmadik cikkét, amely az embertelen bánásmódról és a kínzásról szól, akkor lehet számítani arra, hogy az emberi jogi bíróság a többi hasonló ügyben is ezt veszi alapul – emlékeztetett a jogi képviselő.

Irányadó ítélet is születhet

A magyar állam ellen indított perek nagy száma ráadásul súlyosabb következményekkel is járhat. Ha ugyanis Strasbourgban elég nagy létszámban ítélnek el egy országot ugyanolyan egyezménysértések miatt, akkor születhet egy „irányadó ítélet”. Ezt akkor szokták meghozni, ha egy jogsértés már rendszerszintű probléma, mint ahogy például Oroszország esetében már meg is történt. Ilyenkor az összes többi ügyet akár fel is függeszthetik, és felszólíthatják a magyar kormányt, hogy változtasson a gyakorlaton, ez esetben a börtönök túlzsúfoltságán, illetve dolgozzon ki megfelelő hazai jogorvoslati mechanizmust.

Dr. Cech András szerint nem kizárt, hogy hamarosan Magyarország esetében is születik irányadó ítélet, előkészületek már vannak rá. Az ügyvéd szerint az államnak semmiképpen nem lehet érdeke, hogy hosszú távon fennálljanak a börtönben tapasztalt körülmények, hiszen nemcsak pénzről, hanem az ország jó híréről is szó van.

Fogvatartottak  a váci börtönben. Többen vannak, mint kelleneForrás: MTI/Cseke Csilla

Egy éven belül léphetnek Strasbourgban

Ezt erősítette meg dr. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője is. Szerinte akár már egy éven belül megszülethet az irányadó ítélet, mivel az ügyek nagy száma miatt Strasbourgban ennek az elfogadása mindenképpen prioritást élvez. Hiszen ha meghozzák, akkor a többi ügyet fel kell függeszteni, ami nagy terhet levesz az intézményről.

„Amíg azonban nem történik változás a magyarországi börtönökben, addig a pert indító elítéltek nagy eséllyel nyerni fognak” – mondta a szakértő.

Évi 2-300 panaszlevél

A Magyar Helsinki Bizottság 1999 óta, együttműködési megállapodás keretein belül vizsgálja a rendőrségi fogdákat, 2002 óta pedig a büntetés-végrehajtás intézményeit. Ezenkívül, ha van rá lehetőség, külön projekteket is indít a körülmények feltárására, sőt, ha panaszlevelet kapnak a fogvatartottaktól, azt is megvizsgálják.

„Évente 2-300 ilyen levelet kapunk, általában a körülmények, az étel, az orvosi ellátás miatt írnak, de bántalmazás is előfordult már” – mondta Tóth Balázs, aki azért hozzátette, hogy a panaszok közül természetesen nem mind megalapozott.

Verseny, amiben nem lehet nyerni

A szakember szerint a kormány részéről vannak erőfeszítések a változtatásra, a fő probléma azonban folyamatosan fennáll, hiszen a hivatalos adatok szerint is egyre nő a zsúfoltság. Erről azonban nem feltétlenül a börtönök tehetnek.

„A büntetés-végrehajtás olyan versenyt fut, amiben nem tud nyerni, hiszen befogadási kötelezettsége van. Ha valakit elítél a bíróság, azt el kell helyezni. A probléma az igazságszolgáltatás és a társadalompolitika kudarcából fakad” – mutatott rá Tóth Balázs.

A Helsinki Bizottságnál a kapcsolattartás hiányára is szoktak panaszkodniFotó: Bielik István - Origo

Hivatalos a túlzsúfoltság

A börtönök túlzsúfoltságát a büntetés-végrehajtás sem cáfolja. A hivatalos adatok szerint 2009-ben 12 042 helyre 15 373 fogvatartott jutott, és ez a szám 2013-ra jelentősen nőtt. Akkor már 18 042-en voltak rácsok mögött, de a férőhelyek száma nem emelkedett lényegesen, 12 584 hely jutott az elítélteknek. Ez azt jelenti, hogy a magyar börtönök 143 százalékos telítettséggel működnek.

Százmilliók fejlesztésre

Eközben persze a fejlesztések sem maradtak el. A Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben például 2013 végén korábbi irodákat alakítottak át, így tíz két-, illetve háromszemélyes zárkát tudtak nyitni. Kecskeméten 95 millió forintot költöttek arra, hogy 35 új férőhelyet alakítsanak ki, tíz új zárka készült Bács-Kiskun megyében, a fővárosi Gyorskocsi utcai intézmény befogadóképessége pedig 100 fővel nőtt. A fejlesztések tavaly is folytatódtak, a tervek szerint egy év alatt 1200 új helyet akarnak felavatni.

Érdekesség, hogy amellett, hogy többen vannak börtönben, a súlyosabb bűnesetek száma is folyamatosan nő. A Legfőbb Ügyészség hivatalos adatai szerint, míg 2005-ben 17 772 személy elleni bűncselekményt regisztráltak, addig ez a szám 2013-ban már 28 442 volt.