Gazdasági lehet, illegális nem. Mi az?

2015.01.23. 13:31

Gazdasági bevándorlónak számít-e az a kanadai tudós, aki Budapesten kap állást? Van különbség közte és a kínai piacon dolgozó árus között? Tényleg vonzó célország lett Magyarország az uniós csatlakozás óta? Igaz, hogy a bevándorlók nem dolgoznak, és az állam tartja el őket? A párizsi terrortámadások felerősítették a bevándorlók elleni hangokat. Az utóbbi hetekben sokan kritizálták a migrációt, noha kevesen tudják, pontosan miről is beszélnek. Lássuk az alapfogalmakat.

„A gazdasági bevándorlás rossz. (...) Nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani." „A megélhetési bevándorlás visszafordíthatatlan gazdasági, társadalmi, kulturális és közbiztonsági problémákhoz vezet.”

A fenti csak három meghatározó idézet az elmúlt néhány hétből, amely a Magyarországra irányuló bevándorlásról szól. Az első kettőt Orbán Viktor miniszterelnök, a másodikat a Fidesz-frakció jelentette ki a párizsi merényleteket követő napokban, amikor hazánkban is meghatározó téma lett a migráció, mégpedig negatív értelemben. Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere egyenesen arról beszélt az Origónak, hogy a problémát csak úgy lehetne megoldani, ha kerítést emelnének a határon. Erről itt olvashatnak.

A kínai árusok is bevándorlók, de jogosan tartózkodnak MagyarországonFotó: Origo

Nem ismerik, de szigorítanák

Mint ahogy azt a Századvég közvélemény-kutatása is kiemelte, a magyarok kifejezetten bevándorlásellenesnek számítanak az Európai Unión belül. Több mint kétharmaduk – politikai irányultságtól függetlenül – szigorítana a bevándorlási szabályokon, és úgy gondolják, hogy az Európai Unió nem tudja őket megvédeni az esetleges terrorakcióktól.

A közvélemény azonban gyakran összemossa a bevándorlást a bűnözéssel, a Magyarországra munkavállalásért érkezőket a háborúk elől menekülőkkel, és azzal sincsenek tisztában, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki Magyarországon tartózkodási vagy letelepedési engedélyt kapjon. Íme, a tények.  

Kik azok a bevándorlók?

Ha valaki bevándorlókról beszél, gyakran a zöldhatáron, illegálisan érkező menekültekre gondol, pedig a kettő nem ugyanaz. A migráns szót a magyar jog nem is ismeri, a köznyelvben azokat nevezik így, akik azért hagyják el hazájukat, hogy tartósan egy másik országban telepedjenek le. Ez alapján tehát bevándorlónak számít a nálunk munkát vállaló, Kanadából érkező angoltanár és a piacon áruló kínai is. Rájuk szigorú szabályok érvényesek, hiszen engedélyre van szükségük ahhoz, hogy itt maradhassanak.

Az illegális migránsok többsége menedéket kérForrás: Police.hu

Az unióból érkezők is bevándorlók?

Fontos, hogy az Európai Unión belül alapjog a szabad mozgáshoz való jog, tehát az EU-n belülről érkezők nem tekinthetők bevándorlóknak. Minden más állam – kivéve Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc – harmadik országnak számít. Tehát egy ausztrál és egy iraki ugyanúgy harmadik országbeli állampolgár, ha itt él.

Na de, akkor kit hívunk illegális bevándorlónak?

Bármilyen fura, de olyan fogalom, hogy illegális bevándorló, jogilag nem létezik. Illegális határátlépők azok, akik a zöldhatáron keresztül, érvényes papírok nélkül érkeznek Magyarországra. Ugyanakkor ők később vagy továbbállnak, vagy legalizálják a tartózkodásukat, esetleg menedéket kérnek, ilyenkor viszont már nem illegálisan vannak nálunk.  

Mi történik a menekültekkel?

Akiknek nincsenek érvényes papírjaik, általában menedéket kérnek a hatóságoktól. Ilyenkor hosszas eljárás következik, amelynek a lezárásáig jogosultak Magyarország területén maradni. Egy részüket nyílt befogadóállomáson helyezik el, míg mások menekültügyi őrizetbe kerülnek, amíg tisztázzák a személyazonosságukat. Ezután a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megvizsgálja, hogy a menedékkérő jogosult-e védelemre. Ehhez hosszadalmas meghallgatásra, írásos bizonyítékra van szükség. Az eljárás négyféle eredménnyel zárulhat: a kérelmezőt elismerhetik menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként is, illetve elutasíthatják, ez esetben el kell hagynia az országot.

Rendészek az ukrán–magyar határon. Itt az illegális határátlépőkkel kell vigyázniForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Ki kaphat letelepedési engedélyt?

Attól, hogy valaki Magyarországon él és dolgozik, még nem kap automatikusan letelepedési engedélyt. Erre csak az a külföldi jogosult, aki minimum három éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik, és megfelel a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek (például megélhetéssel, lakhatással és egészségbiztosítással rendelkezik). Innen a következő lépés a honosítás, azaz az állampolgárság megadása, melynek egyszerűsített eljárása is létezik azon külföldieknek, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek, és beszélnek magyarul.

Hány külföldi él Magyarországon?

A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint 2013-ban Magyarországon 141 ezer külföldi élt, arányuk a teljes lakossághoz viszonyítva 1,4 százalék. Ez az arány nem kirívóan alacsony, de messze alulmúlja az európai átlagot. Finnországban a lakosság 3,6 százaléka, Görögországban 7,8 százaléka, a szomszédos Ausztriában pedig 11,8 százaléka külföldi. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a nálunk élő külföldi állampolgárok túlnyomó többsége a szomszédos országokban született, és magyar nemzetiségű, a tényleges külföldiek száma ennél is alacsonyabb.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy a gazdasági bevándorlás rosszFotó: Bielik István - Origo

A bevándorlók nem dolgoznak?

Magyarországon – mint az unió összes tagállamában – csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek van munkája és jövedelme, lakása és egészségbiztosítása. Sőt, a jogosultságot vissza is vonhatják, ha ezek nem teljesülnek. A Magyarországon élő külföldiek között jóval magasabb a fiatal, munkával és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, mint a magyar állampolgárok között. A 20 és 64 év közötti magyarok 20%-a rendelkezik felsőfokú diplomával, ezzel szemben az Európai Unión kívül érkezettek 43%-a végzett egyetemet. Ráadásul  míg 2007 és 2012 között a magyar állampolgároknak átlagosan a 49 százaléka dolgozott, addig a Magyarországon élő uniós állampolgároknak az 59,3 százaléka, a harmadik országból érkezőknek pedig 56,4 százaléka. 

Tényleg menekültáradat van?

Tény, hogy tavaly drasztikusan megnőtt a benyújtott menedékkérelmek száma Magyarországon. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója a múlt héten mondta el, hogy míg 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly ez a szám 42 777 volt. Azt azonban Végh Zsuzsanna is elismerte, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot, bevándorlóból tehát nem feltétlenül lesz több. Ráadásul azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2013-ban a 18 900 menedékkérőből mindössze 356 kapott védelmet.

Magyarországon a legtöbb bevándorló kínai? 

Ez az állítás sem igaz, hiszen a 2011-es népszámlálás szerint mindössze 7021 kínai állampolgár élt Magyarországon, ami csupán 5 százaléka a migráns népességnek. Nem hivatalosan ennél valószínűleg többen vannak, de még a legnagyobb becslések sem teszik számukat 15 ezernél többre. Ráadásul Kínából általában vállalkozók és üzletemberek jöttek hazánkba a kilencvenes években, akik ki akarták használni a liberálisabb munkaerőpiacot - áll Dr. Irimiás Anna, a Kodolányi János Főiskola docensének tanulmányában. A mai napig igaz, hogy fiatal és dinamikus közösségről van szó, amely nem terheli Magyarország jóléti rendszerét, mivel általában saját orvosaikkal gyógyíttatják magukat, vagy komolyabb egészségügyi beavatkozások esetén visszatérnek Kínába. 

Több bűncselekményt követnek el a külföldiek?

Gyakran hangzik el érvként a bevándorlók ellen, hogy gyakrabban követnek el bűncselekményt, csakhogy ez sem igaz. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint 2012-ben 4756 bűncselekményt követtek el külföldiek, ez az összes bűneset egy százaléka. Ráadásul a külföldi bűnelkövetők jelentős része nem a bevándorlók, hanem a turisták és az átutazók közül került ki.