Tudatosan verték szét a környezetvédelmet

2015.01.29. 09:06

Paks II. a Fidesz Bős-Nagymarosává válhat, arra sincs garancia, hogy valóban beindítják - állítja az Origónak adott interjúban Illés Zoltán. A volt környezetvédelmi államtitkár úgy érzi, mintha 30 évet ment volna vissza az időben: a kormány tudatosan szétveri a környezetvédelem szakterületét, nem akarnak megújuló energiát, az atomerőmű pedig akár orosz kézre is juthat. A fideszes politikust az óbudai mobilgátról is kérdeztük.

Sajtótájékoztatón bírálta a római-parti mobilgát tervét, amivel kapcsolatban a Fővárosi Ügyészség szerdán új engedélyezési eljárást kért. Miért látja problémásnak a mobilgátat?

Magával a mobil védművel nincs bajom, több zöld szervezettel is támogatjuk a tervet, mert 55 ezer lakost szeretnénk a térségben megvédeni. A probléma a tervezett helyszín: a Római-parton három kilométeres hosszúságban vágnák ki a fákat, megsemmisülne a gyönyörű kirándulóövezet is. Ez ellen nemcsak én, de fővárosiak tízezrei tiltakoznak.

Hova kellene akkor építeni a gátat?

A Nánási út - Királyok útja vonalára, ami magasabban fekszik, ezért biztonságosabb is. Itt harmadfokú árszintnél is csak a védmű alját érnék a hullámok, nem kellene szádfalazni, erdőt irtani sem. A beruházás szerintem csak feleannyiba kerülne, mint a főváros által sikertelenül erőltetett római-parti modell.

Kritizálta a Római-partra tervezett mobilgát ötletét, de a kormánynak is keményen odamondott a környezetvédelem leépítése miatt Illés Zoltán, volt államtitkárForrás: Dudás Szabolcs - Origo

Utóbbi mögött egyébként spekulációt látok: a mobilgát első vonalban szállodákat, lakóparkokat és magántulajdonú telkeket védene - ezek értékét pedig jócskán megemelheti a mobil védmű. (A témáról bővebben itt írtunk. A lenti térképen a kérdéses útvonal látható.)

Konkrétan kikre gondol?

Cégeket nem tudnék említeni, ha erre céloz.

Tavaly nem szavazta meg a paksi bővítést, nem is lett újra környezetvédelmi államtitkár. Milyen kockázatokat lát Paks II.-vel kapcsolatban?

Politikai kockázatként azt, hogy ez a Fidesz Bős-Nagymarosa lesz. Ugyanaz várható majd, ami az MSZP-vel történt: 1997-ben még keményen védték a vízlépcső tervét, a makacsságuk miatt egy évvel később 10 százaléknyi szavazatot veszítettek a választásokon. Legalább ennyit veszíthet a Fidesz, és ezzel még nem mondtam sokat. Ma már nem kell sok idő, hogy egy elhibázott beruházás miatt feltámadjon a népharag.

Séta a paksi erőműben. Illés Zoltán szerint politikai és gazdasági kockázatokkal járhat az orosz hitellel vállalt bővítésForrás: Bielik István

Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő: minimum 15 év, amíg a 3000 milliárdos orosz hitelből elkészülhet a két új blokk, ezalatt négyszer választunk. Megjósolni sem lehet, kik lesznek akkor kormányon. Nem zárható ki, hogy 2030-ig népszavazással úgy döntünk majd, be sem üzemeljük az új blokkot. Ez történt Ausztriában is, több milliárd schillinget költöttek a zwenterdorfi atomerőműre, ami most naperőműként üzemel.

Van erre esély, ha már egyszer elkészült?

Persze, de itt még csak lehetőségekről beszélünk. Egyértelmű rizikó viszont, hogy Paks II. jelenlegi tervei nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak. Ezt onnan tudjuk, hogy az oroszok jelezték a tárgyalások során, tudnának EU-konform erőművet is építeni, de az 4 milliárd euróval többe kerülne.

Nem hivatalos információk szerint a paksi erőmű lehet a fedezet, ha nem tudjuk kifizetni a bővítést - mondta a volt környezetvédelmi államtitkár.Forrás: Dudás Szabolcs - Origo

A finneknek így is megérte, parlamentjük decemberben szavazta meg, hogy a Roszatom építse náluk az új atomblokkot, 6-7 milliárd eurós ráfordítással. Nálunk maradt az olcsóbb megoldás.

Mi történik, ha nem indulhat el az új erőmű?

Az oroszoknak akkor is vissza kell fizetni a 13 milliárd eurós (háromezer milliárd forintos) hitelt, ha az EU vagy egy népszavazás megvétózza majd Paks II.-t. Ha erre nem lesz pénz, az ország energiafüggetlensége is veszélybe kerülhet: meg nem erősített információk alapján úgy tudom, a bővítés fedezete fizetésképtelenség esetén maga a paksi atomerőmű lehet.

2030-ra készülhet el Paks II. A volt környezetvédelmi államtitkár szerint nem kizárt, hogy be sem indítják majd az új erőműblokkotForrás: Bielik István

Ettől félnek az amerikaiak is: számukra elfogadhatatlan biztonsági kockázat, hogy egy atomerőmű orosz kézre kerüljön az Európai Unió területén.

Beszéljünk arról is, miért érheti meg a bővítés. Az egyik érv az olcsón előállított villamosenergia szokott lenni.

Nem hinném, hogy olyan olcsó lenne. Bár most 11 forint/kilowattórával számolnak, de ha a Paks II. mögötti biztosítás nem névleges – Mint a Mal Zrt. esetében volt a vörösiszap-katasztrófa idején -, akkor legalább 35-40 forintba is kerülhet majd egy kilowatt kitermelése. Ráadásul egy atomerőmű üzemideje alatt ki kell termelje felszámolásának, lebontásának, őrzésének tetemes költségeit is. Szó sincs tehát megtérülésről vagy gazdaságosságról.

Mondja ön, hiszen a megújuló források híve.

Nem csak mondom: egy olyan 4 megawattos naperőmű, amilyet Sellyén avattam fel, 6-8 év alatt visszahozza az árát. A paksi bővítéstől most kétezer megawatt pluszt remélnek - ezt egy nagyobb szélerőmű-beruházás is kiválthatná, mindössze 1000-1200 milliárd forintból, a jelenlegi 9 százalékról pedig 25 százalékra tornászhatnánk fel a megújulóenergia-használat arányát. Az arány növelése, tegyük hozzá, uniós elvárás is.

Egy, a sellyeihez hasonló naperőmű 6-8 év alatt behozná építési költségeit, utána pedig hasznot termel. Paks bővítésétől megtérülést nem lehet várni - állítja Illés Zoltán.Forrás: Wikimedia Commons

L. Simon László parlamenti államtitkár szerint viszont ez nem jelent energiabiztonságot, hiszen nem fúj mindig a szél, nem süt mindig a nap.

Miért, Németországban mindig fúj, vagy süt? Nem, mégis állandó, olcsó energiaforrást jelent. A titok mindössze annyi, hogy háromszoros túlbiztosítással kell dolgozni: ha 2000 megawatt a cél, építsünk 6-7 ezer, egy megawattos erőművet, valamelyik mindig forogni fog. Ráadásul a tömeges építkezés jócskán leviszi a beruházás költségeit is.

Ha ez igaz, miért nem nap- és szélerőművekre költenek?

A kormányzati álláspont szerintem kifejezi, hogy ellenségnek, az atomenergia riválisának tekintik a megújuló forrásokat. Nem véletlen, hogy most teljesen alaptalanul termékdíjat vetettek ki a napelemekre is.

25 év egy napelem élettartama, Illés Zoltán szerint indokolatlan most beszedni a termékdíjat egy új elem utánForrás: Kovásznai-Szász Réka

Az érvük az volt, hogy a hulladékfeldolgozás is pénzbe kerül. Csakhogy tavaly 45 milliárd került a költségvetésbe termékdíjakból - ennek töredékéből már a feldolgozást is lehetne finanszírozni. Az új napelemek után amúgy is csak 25 év múlva lenne esedékes a termékdíj beszedése, nem most. De ez csak egy terület, a kormány épp ilyen ellenségesen áll hozzá a környezetvédelem egészének témájához is.

Ellenségnek tekintik?

Nézze, szerintem egyáltalán nem akarnak foglalkozni az üggyel. Mintha időgéppel mentem volna vissza 30 évet: ott tartunk, hogy megint nincs környezetvédelmi-vízügyi tárca - 1987-ig sem volt. A kormány gazdag országok huncutságának tartja a környezetvédelmet, a zöld szervezeteket pedig kvázi nyugati kémként kezelik.

Hogyan, honnan indult mindez?

2010 előtt még volt környezetvédelmi minisztérium, utána államtitkári szintre helyezték át a feladatkört, ezt a posztot töltöttem be én. 2014 júniusától viszont a hulladékgazdálkodás és vízvédelem ügyét már együtt kezelik a hungarikuméval, mintha a kürtős kalács minősítése egy súlycsoportban lenne a vízi élővilág védelmével.

A volt államtitkár szerint tudatos leépítés zajlik: négy év alatt minisztériumi szintről a kürtős kaláccsal került egy kalapba a környezetvédelem ügyeFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Elmondható, hogy államigazgatási szinten zajlik a környezetvédelem szétverése: leépítették az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget, zajlik a Nemzeti Környezetvédelmi Intézet felszámolása is. A környezetügyi hatóságok feladatait főispánok alá sorolták, a nemzeti parkok egyre kevesebb támogatási lehetőséghez jutnak. Az ostobaság, a szakmaiatlanság csimborasszója, ami most környezetvédelem címszóval történik.

Keményen odamondott emiatt, és Paks ügyében is. Hogy érzi, kegyvesztetté vált?

Nem hiszem, hogy erről lenne szó, inkább az értékrendi különbségekről. Sok kormányzati képviselőt próbáltam meggyőzni az igazamról, de ők úgy látják, hogy a környezetvédelem baloldali ügy, ami akadályozza az erőszakos iparosítást, és ez gátja a munkahelyek teremtésének is. Munkahelyekre persze szükség van, de nem olyan áron, hogy a gyerekeink rákosak legyenek.