Szóhoz sem jutott Schmidt Mária Angela Merkel levelétől

2015.02.06. 11:09

Schmidt Mária szerint jó irányban haladnak a dolgok Magyarországon, és az ellenzék nem tud hiteles alternatívával szolgálni. A Terror Háza főigazgatója az Origónak adott interjújában arról is beszélt, hogy a világ nyugati fele a 2008-as gazdasági válság után nem az újrakezdésre használta fel az időt. Az elit inkább arra törekedett, hogy visszatérjen a korábbi gyakorlathoz, és privilégiumai megmaradjanak.

  • Túl nagy volt a várakozás, így később majd mindenki csalódott a Merkel-Orbán találkozóban.
  • Németország elkötelezett Kelet felé, a német-orosz viszony a mézesheteit élte az ukrán válság kezdetéig.
  • Nincs biztosíték arra, hogy a nyomásgyakorlás abba az irányba viszi Moszkvát, amire számítanak.
  • A Jobbik azért erősödött meg ennyire, mert a szocialista párt olyan helyzetben van, amilyenben.
  • Magyarországon csak középről lehet választást nyerni.

Megerősítette a magyar-német kapcsolatokat Angela Merkel február 2-i látogatása?

A várakozás minden szempontból túl nagy volt, így később majd mindenki csalódott a találkozóban. Az mégis megállapítható, hogy a kancellár budapesti útja nem a megszokott rutin szerint bonyolódott le. Angela Merkel nem találkozott az ellenzéki pártok képviselőivel, és a magyar sajtónak sem adott interjút. Magyarországra érkezése előtt intézményvezetőként levélben fordultam Merkel kancellárhoz. Jeleztem, szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy Budapesten is kifejezhesse Németország háláját azoknak a civileknek, akik 1989-ben a hazánkba menekülő keletnémeteknek segítettek. Magas rangú német állami vezető ugyanis személyesen még sosem fejezhette ki a német nép rokonszenvét a javarészt civil hősöknek.

Schmidt Mária az Origónak arról is beszélt, hogyan változhatnak a nagyhatalmak közötti viszonyokForrás: Terror Háza

Közalapítványunk összegyűjtötte annak a mintegy kilencven magyarnak a nevét, akik részt vettek a menekültek gondozásában, illetve a Páneurópai Piknik szervezésében. Díjátadóval egybekötött fogadást szerveztünk azt remélve, ha csak néhány percre is, de Angela Merkel eljön a segítőkhöz, vagy legalább egy üzenetben méltatja őket. Ehelyett a kancellár irodája olyan szűkszavú és – hogy árnyaltan fogalmazzak – érzéketlen levélben válaszolt, hogy szóhoz sem jutottam. Nem gondolom, hogy van a világon olyan kormányfő, aki nem küldött volna legalább egy szép köszönőlevelet, amit az összegyűlteknek felolvashattunk volna.

Schmidt Mária meglepődött Merkel eljárásánForrás: MTI/Andrássy Egyetem / Ancsin Gábor

 

Tervezi, hogy panaszt tesz emiatt?

Miért tennék? A kancellár hivatalának válasza világos volt és érthető. A levélváltás nyilvánosságra hozatalával pedig a választók is megismerhetik, miként gondol a civilekre a kancellária. Biztos vagyok benne, hogy ez a pökhendiség a jóérzésű németeket is megdöbbenti. A kancellár nyilvánvalóan nem volt tisztában azzal, hová jött, mert 25 évvel a határnyitás után egy német kormányfőnek meg kellett volna ragadnia az alkalmat, hogy egy-két mondatban köszönetet mondjon ezeknek az embereknek. Ráadásul Merkel maga is NDK-s, így jól tudja, mi elől menekültek egykor honfitársai.

Mi állhat ennek a hátterében?

Pontosan nem tudom, de furcsának tartom, hogy látogatása során a kancellár kereszténydemokrata létére balliberális hangütésű kritikákat fogalmazott meg demokráciáról, sajtószabadságról, civilekről.

Mennyiben tartja újszerű megközelítésnek Angela Merkel lisszaboni beszédét, amelyben egy eurázsiai szabadkereskedelmi térség mellett kötelezte el magát?

Németország elkötelezett Kelet felé, a német-orosz viszony a mézesheteit élte az ukrán válság kezdetéig. A konfliktus lezárásáig az Oroszországgal való intenzív kapcsolatok ellehetetlenültek. Merkel javaslata menekülőutat kínált volna Putyin számára a visszavonuláshoz, a harcok fellángolásával azonban lehetetlenné vált, hogy gyors megállapodás szülessen. Pedig a helyzet nyugvópontra kerülése mindnyájunk elemi érdeke lenne.

Merkel szabadkereskedelmi ajánlata Putyin számára volt egy ajánlatForrás: AFP/Alexei Nikolsky

Miért nem sikerült közel egy év alatt rendezni ezt a helyzetet?

Ezt a helyzetet az Egyesült Államoknak Oroszországgal együtt kell megoldania. Amikor az ukrán konfliktus kirobbant, a németek és a lengyelek próbálták befolyásolni az eseményeket, de az amerikai külpolitika átvette tőlük az irányítást. Washington a saját kezében tartja a konfliktus kezelését. Remélem, az USA nem fog fegyvert szállítani Ukrajnának, és békésen rendeződik a helyzet, amelyből egy, a kisebbségi jogok biztosítása mellett is kiálló, független és szuverén Ukrajna emelkedik majd ki.

Nehezen képzelhető el a mai ukrán vezetésről a kisebbségek jogainak biztosítása.

Azt fogják majd tenni, amit az amerikaiak diktálnak. Más kérdés, hogy ha a konfliktus véget is ér, senki sem tudja még, ki fogja finanszírozni Ukrajnát. Nagyon valószínű, hogy itt Európának meghatározó feladata lesz.

Európának van erre forrása?

Kell, hogy legyen, mert az eredeti konfliktus abból is fakadt, hogy az unió nem akarta kifizetni azt a pénzt, ami a szabadkereskedelmi megállapodással együtt járt volna, míg az oroszoknak erre lett volna elég forrásuk. Ukrajnát konszolidálni kell.

Oroszország jól látható amerikai destabilizálása mikor mehet szembe a német és kínai érdekekkel? 

Egyáltalán nem biztos, hogy a kőolajárak lenyomása csak az oroszoknak kedvezőtlen, mivel a palagáz-kitermelés megtérülése is nagyon komolyan megkérdőjeleződött. Mindennek egyik mellékkövetkezménye például, hogy Lengyelországból kivonult a palagáz-kitermeléssel foglalkozó Chevron. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Oroszország elképesztően sokat bír ki! Az elmúlt 70 évüket nem biztos, hogy mások is így elviselték volna. Nincs biztosíték arra, hogy a nyomásgyakorlás abba az irányba viszi Moszkvát, amire számítanak. Az sem kizárt, hogy Putyin hatalma a külföldi nyomás miatt megerősödik a következő hónapokban.

A kőolajárak lenyomása nem csak Oroszországnak volt rosszForrás: Origo

A Moszkva-Peking közeledés közé mennyiben tud Washington éket verni?

Azzal tud, ha jobb ajánlatot tesz valamelyik félnek. Az Egyesült Államok tudatában van annak, hogy Kína mennyire jelentős tényezővé vált. Nem hiába fonja szorosabbra Washington a kapcsolatait Indiával. Peking is egyértelműen arra fog törekedni, hogy a mostani helyzetből a lehető legtöbbet hozza ki.

Milyen folyamatokat indíthat el Európában a Charlie Hebdo elleni merénylet?

A terrortámadást az európai politika fősodra a szólásszabadság elleni támadásként értelmezi, ami kétségtelenül érthető és érvényes értelmezési keret – még akkor is, ha a gyűlöletbeszéd-törvények elfogadása óta egyáltalán nem volt teljes a szólásszabadság Franciaországban. A felháborító gyilkosságokra azonban figyelmeztető jelzésként érdemes tekintenünk, nem dughatjuk a fejünket a homokba. Foglalkoznunk kell azzal, hogy Nyugat-Európában a demográfiai, a munkanélküliségi és a bevándorlási helyzet együtt olyan problématömeget állít elő, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Szükségünk van-e a bevándorlásra, és ha igen, kik jöjjenek? Ezekre a kérdésekre nem a politikailag korrekt taburendszeren belül kell válaszokat keresnünk.

A Nyugat- és Észak-Európában felemelkedő radikális pártok képesek lehetnek jó válaszokat adni?

Ezek a pártok abból kovácsolnak előnyt, hogy a status quót őrző elittel szemben fogalmaznak meg programot. Az emberek egy része ugyanis úgy érzi, hogy a régi elit már nem képviseli őket. Nincs olyan ország, ahol ne jelentek volna meg ezek az új szereplők. Sikerüket az is magyarázza, hogy a hagyományos elit a hatalma megtartása érdekében nagyrészt kiiktatta a politikát az életünkből. Megtiltotta, hogy bizonyos kérdéseket feltegyünk, tabuk tömegével ölelték körül a közéletet, beszűkítették a nyelvet. Ezzel a demokrácia legfontosabb eszközét, a politikai vitát iktatták ki. Hogy ez hová vezet, jól mutatja a franciaországi tragédia. Míg az áldozatokra emlékező menetre a fél világot meghívták, addig Marine Le Pent, akinek a pártja a legutóbbi európai parlamenti választásokat megnyerve 25 százalékot szerzett, nem engedték oda. Nehéz így nemzeti egységről beszélni.

Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front vezetőjét nem hívták meg a megemlékezésreForrás: AFP/Patrick Kovarik

Meddig tartható fenn ez?

Úgy tűnik, nem sokáig. A világ gyorsan változik, az EU-ban is egyre élesebben jelentkeznek az érdekellentétek. Eddig minden problémát technikai-bürokratikus nyelvvel próbálnak leírni, és a bürokrácia útvesztőibe száműzni. Nem kísérem túlzott szimpátiával a Sziriza tevékenységét, amikor a minimálbért 585-ről 750 euróra kívánja emelni. Nehéz tudomásul venni, hogy ezek szerint a magyar emberek munkája ennyivel kevesebbet érne a görögökénél. Attól félek, a 2008-as válságot nem arra használtuk fel, hogy újragondoljuk mindazt, amit szükséges. Az elit inkább arra törekedett, hogy minél hamarább visszatérjen a korábbi gyakorlathoz, és hogy a privilégiumai megmaradjanak. A válság mindig esélyt ad az újrakezdésre. Bízom benne, hogy ez a hajó még nem ment el.

Magyarországon sikerült újrakezdeni?

Jövő héten egy Bátorságpróba című konferencián elemezzük majd az Orbán-kormány 2010-14 közötti tevékenységét a Terror Háza Múzeumban. Látható, hogy az orbáni politikában volt bátorság meglépni jó néhány meglepő dolgot, vagy legalábbis elindulni egy olyan irányba, ami alaposan irritálja a status quót őrző elitet.

A külföldi kritikák sok esetben nem ezt mutatják, elég csak André Goodfriend amerikai ügyvivőre gondolni.

Az amerikai ügyvivő nyilvánvalóan félreértette a feladatát, és úgy tűnik, megkedvelte a médiaszerepléseket. Már most látható, hogy az új nagykövettel ez a helyzet megváltozott. Világpolitikai krízis határmezsgyéjén vagyunk, így Washington és a mi számunkra is a szövetségesi elkötelezettség a legfontosabb. Ez az elkötelezettség a mi részünkről sosem kérdőjeleződött meg. A NATO tagjai vagyunk, ezt akartuk a kommunizmus idején, és ma is ezt akarjuk.

André Goodfriend tevékenysége nem tetszett Schmidt MáriánakFotó: Polyak Attila - Origo

Sajnálatos lenne, ha Washingtonban lennének olyanok, akik ennek az ellenkezőjét szeretnék. Ha bizonytalanság keletkezett, azt minél hamarabb el kell oszlatni. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a magyar büszke nemzet, és nem szereti, ha idejön egy amerikai diplomata, aki megmondja, milyen képzőművészeti alkotásokkal kell foglalkoznunk, és milyenekkel nem, hogyan emlékezzünk a múltunkra, és hogyan ne. Ezekben a kérdésekben nem szorulunk az iránymutatásukra.

Nem tart a kormánnyal szemben proteszt megerősödésétől?

Az internetadóval és az útdíjjal kapcsolatos erőteljes üzeneteket értette a politika, és megtette a szükséges lépéseket. De mit akarnak valójában a tüntetők? Olyan jelszavakat skandálnak, amikről minden magyar állampolgár tudja, hogy nem igazak. Senki sem beszélhet diktatúráról, amikor folyamatosak a tüntetések, és választásokat tartanak. Négy évig hallgattuk az ellenzéktől, hogy összefogás kell, majd rögtön a vereségük után újra ezzel az ötlettel jöttek elő. Akik lelkesedni tudnak ezért, azok között ajándékokat kéne kisorsolni.

A Jobbik sem alternatíva?

A Jobbik azért erősödött meg ennyire, mert a szocialista párt olyan helyzetben van, amilyenben. Magyarországon csak középről lehet választást nyerni. Az emberek mindig a proteszt felé mozdulnak el, kivéve választás idején, mert akkor egyéb szempontokat is mérlegelnek. A Jobbik által kínált út nem járható, bármennyire is a „cuki” oldalukat mutatják az utóbbi időben.