Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Felvételi cikksorozat
Mit választ a genetikusnak és a mérnöknek készülő diák, ha mégsem jut be a felsőoktatásba? Megéri-e az OKJ-s szakma, vagy inkább a statisztikák alapján is hosszabb és egészségesebb életet, no meg több fizetést ígérő diplomára hajtson a jelentkező mindenáron? Annyi biztos, hogy, amikor érettségizőimet arra kértem, mondjanak egy szakmát, amit pótmegoldásként választanának, akkor meglepődtek. Mi az hogy szakmát? Hát OKJ-s képzést - mondtam én. OKJ? Na itt végleg elvesztették a fonalat. Nem gondoltak rá, de kérésemre erőt vettek magukon, és kikutattak pár B tervet. Tanulságos volt, de mindenekelőtt:
Mi befolyásolja, hogy ki jut be egyetemre, főiskolára?
Kezdjük is a legelején, mert nem úgy van ám az, hogy csak úgy ukmukfukk Hűbele Balázs módjára be lehet jutni, vannak ugyanis feltételek. Mindenek előtt, ahogy azt sorozatunk első részében is leírtuk, február 15-ig le kell adni a felvételi jelentkezést. Aztán természetesen fontos tényező még, hogy a jelentkezőnek van-e érettségije. Ha már van, mert korábbi évben érettségizett, akkor már most tudja a várható pontszámát, ha viszont az idén vár rá, akkor becsülni kell az esélyeket, de ebben is segítünk. A leggyorsabban rövidre zárható az a központilag meghatározott 41 szak, aminek már most is lehet tudni a felvételi minimum ponthatárát. A hivatalos lista itt érhető el, de keretes írásunkban is elolvashatja. Ha a felvételiző ilyenre jelentkezett, akkor fontos tudni, hogy az alábbi pontszámmal minimum rendelkezni kell. Természetesen, ha a szakra meghatározott kapacitásszámnál többen jutnának be az előre meghatározott pontszám miatt, akkor a pontszámot addig emeli a rendszer, amíg a kapacitásszámnak megfelelő hallgatót eléri. Vagyis, ha 200 hallgatót lehet felvenni, de apontszám miatt 400-an jutnának be, akkor a pontszámot addig emelik, amíg pontosan 200 vagy az alatti létszámú hallgató marad.
Ha nem a fenti lista egyikére, akkor még irányadó, hogy mekkora az adott intézmény és annak megjelölt szakán a kapacitásszám. Na, itt álljunk meg egy pillanatra. Mert hát mi is az a kapacitásszám? Ez a szám azt mutatja meg, hogy az adott felsőoktatási intézmény állami ösztöndíjas helyeire és önköltséges képzéseire összesen hányan kerülhetnek be. Ezt a számot rögzíti minden egyetem és főiskola működési engedélye, amit a Felvi oldalán, itt lehet elérni, az adott intézményre kattintva, tételesen. Vannak több ezres és pár tíz fős szakok is. Az ön gyereke melyikre pályázik? Ez azért fontos, hogy becsülni lehessen az esélyeket. Aztán számít még a 2014-es és 2013-as szeptemberi ponthatárok listája is. Természetesen ezek csak a közelítő becslést, latolgatást segítik, egzakt eredménnyel és mindent megválaszoló képlettel nem szolgálhatok. Ami viszont biztos, hogy 2015-ben a jogszabályi minimum ponthatár idén az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzések esetében pedig 50 pont. Ez a minimum, amin felül az összes jelentkezőhöz képest is kialakul egy intézményi kar és szakspecifikus pontszám. És akkor érdemes még most végigzongoráznia a családnak, hogy szemük fénye eléggé felkészült-e? Ha egy kicsit elbizonytalanodtak, akkor ne kattintsanak el, mert mutatunk pár B tervet.
Mi alapján számolnak felvételi pontokat?
a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat, vagy
az érettségi pontok kétszerese, hozzáadva a többletpontokat.
Tanulmányi pontok (max. 200 pont)
max. 100 pont - A középiskolai év végi eredmények közül a négy kötelező és egy, legalább két évig – vagy két különböző, tárgyanként legalább egy-egy évig – tanult választott természettudományos tárgyból az utolsó két évfolyamon szerzett év végi osztályzatok számítanak. Az érdemjegyek összegét meg kell szorozni kettővel.
max. 100 pont - A négy kötelező és az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlaga, amit kerekíteni kell. Ha ennél több tárgy kell a felvételihez, akkor annyival több pontot kell hozzáadni, és annyival több tárggyal elosztani.
Érettségi pontok (max. 200 pont)
Adott alapképzési szakon meghatározott szakmai előkészítő tárgyak (adott tárgyak, alap- vagy emelt szinten) közül választható módon számítják az érettségi pontokat. A két tárgy százalékos eredményét össze kell adni, amely a jelentkező összes érettségi pontját adja.
Többletpontok (max. 100 pont)
emelt szintű tárgy, min. 45%-os eredménnyel (tárgyanként 50 többletpont), de csak akkor, ha a megjelölt szakhoz ebből számítandó a jelentkező érettségi pontja
adott nyelvi C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga-bizonyítvány, amely 40 többletpontot ér
olimpiai sportágban világbajnokságon vagy Európa-bajnokságon 1-6. helyezést ért el. A sporteredmény a képzési területek szerint adható többletpontok kategóriájába tartozik, tehát csak abban az esetben jár a többletpont, ha a felsőoktatási intézmények adott képzési területre vonatkozóan így döntöttek.
felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után, jeles záróvizsga 30 többletpont, jó záróvizsga 20 többletpont, közepes záróvizsga 10 többletpont
Bálint
Sportszervező akar lenni, ami az ELTE-n tavaly 373, az akkori Semmelweis Egyetemen - ma már Testnevelési Egyetem (TE) - pedig 403 volt a ponthatár. Első helyen az ELTE-t jelölte meg, itt 20 és 50 fő közötti a kapacitásszám, másodikként pedig a TE-t, ahol 15 és 50 fő között vesznek fel hallgatókat. És akkor jöjjön most egy kis érettségi pontszámbecslés, hogy lássuk, mi is az a minimum eredmény, amit teljesítenie kell ahhoz, hogy felvegyék. Táblázatunkban összegeztük:
Pontjai alapján mind a két esetben bejutna, de megkérdeztem tőle azt is, hogy ha esetleg elkapják puskázásért, és kizárjak, vagy csak nem ad le valamit időben, esetleg elalszik az egyik érettségi vizsgája előtt, szóval ha bármi történik, és emiatt kevés pontja lenne, akkor van-e B terve? Nincs. Én arra kértem, hogy keressen. Talált is, méghozzá a jó öreg Google és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapja segítségével. Ezen a felületen az Országos Képzési Jegyzék szakmái vannak összegyűjtve, ezt böngészve lelt rá a Gyógy- és sportmasszőr, Sportedző (a sportág megjelölésével), Sportszervező, -menedzser és Személyi edző képzésekre. Ezek közül magától értetődő módon a Sportszervező, -menedzser végzettség érdekelte.
Mit csinál egy OKJ-s sportszervező?
A leírás alapján 1000 óra alatt megszerezheti a képesítést, hogy amivel “sportszervezeteket hoz létre, és irányítja azok működését. Sportvállalkozásokat, sportegyesületeket, szakosztályokat, csapatokat és sportolókat menedzsel. Sporttanfolyamokat, edzőtáborokat, sportversenyeket és egyéb sportrendezvényeket szervez. Részt vesz az állami és önkormányzati sportpolitikai célok és feladatok megvalósításában. Projekteket dolgoz ki a sporttevékenység fejlesztésére, pályázatokat készít. Sportlétesítmények menedzsmentjében közreműködik, bővíti, fejleszti a sportszolgáltatásokat, hatékonyan üzemelteti és fejleszti a létesítményt.” Bálintnak annyira megtetszett a leírás és a rövid időtartam, hogy azonnal utánakeresett a másik három képzésnek is. Bár leszögezte, hogy elsősorban a diplomás képzés a célja, de komolyan fontolóra vette egy szakma megszerzését is.
Lívia
Genetikusnak készül. A kiszemelt egyetem az ELTE TTK lenne, a kar pedig a biológia. A 2014-es felvételi ponthatár 370 volt, ami alacsonyabb a Semmelweis ÁOK-s általános orvosi 432-es ponthatáránál. Az ELTE-n kívül megjelöli még a Szegedi Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetemet és a Szent István Egyetemet is. Keretes írásunkban összefoglalt szabály alapján érettségi pontszámbecslése a következő:
A második típusú számolási módszer alapján Lívia bejutna, ha nem változna a tavalyi ponthatár. Ha valami mégis történne, akkor ő a kérésemre menekülőútként a mikrobiológiai szakasszisztens és az immunhisztokémiai, hisztokémiai és molekuláris biológiai szakasszisztens OKJ-s szakmákat jelölte meg. Hogy mit csinál egy mikrobiológiai szakasszisztens? “Mintákat/vért vesz és/vagy átveszi, rendszerezi a vizsgálandó mintákat. Műszeres méréstechnikai műveleteket, kémiai, transzfuziológiai és hematológiai, mikrobiológiai és humángenetikai vizsgálatokat végez. Minőségbiztosítási és dokumentációs feladatokat lát el.”
Igor
Pilóta lenne legszívesebben, de közgazdásznak jelentkezik. Tavaly a Corvinuson a nemzetközi gazdálkodás állami részén 463 volt a felvételi ponthatár, míg a gazdálkodás és menedzsment államiján 460, idén a nemzetközi gazdálkodás a központilag rögzített szakok közé tartozik, így mindenhol 460 pont lesz. Pontjai alapján a következőkre számíthat:
Arra az esetre, ha nem vennék fel, nem volt elképzelése. Viszont kis keresés után a statisztikai gazdasági ügyintéző képzést jelölte meg lehetséges útként még. Mire jó ez a szakma? A statisztikai adatgyűjtési és számítási módszerek megismerésével (pl. módusz, medián, átlag, szórás) és azok alkalmazásával képes a statisztikai programcsomagok használatára. Vállalkozások marketingfeladatainak tervezése és megoldása a gyakorlatban, korábbi adatok alapján. Adózási és pénzügyi ismeretek tekintetében gyakorlott lesz a könyvvezetésben és az analitikus nyilvántartás vezetésében. Megtanulja és alkalmazza a pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetését, kezelését.
Ádám
Építészmérnöknek készül, csak a BME-re adta be a jelentkezését osztatlan képzésre, és nem szeretne vidéken tanulni, mert annyira budapesti, hogy nagyon. A tavalyi ponthatár 380 pont volt, úgy érzi, ez azért meglesz, inkább több is. Számolásai szerint 453 pontja lesz, így eszébe sem jutott más alternatívát keresni.
Andi
Média szakra készül, bár teljes jövőképe még nem alakult ki a szakmáról – de kinek igen ennyi idősen? Megjelölte a Budapesti Corvinus Egyetemet, az ELTE-t és a BME-t. Az államilag támogatott formában egységesen 455 pont lesz mindenhol. Összesen 390-400 pontra becsüli az érettségiét, ennyi minimum kell a bejutáshoz a Corvinus Egyetemre. Ezek alapján viszont inkább fizetős formára számíthat, a Corvinuson tavaly 365 volt a fizetős ponthatár, az ELTE-n 375, és a BME-n 323. Multimédia-alkalmazásfejlesztő szak volt, ami megragadta a figyelmét, de végül azt mondta, inkább elmegy, és dolgozik egy évet, ha nem veszik fel.
Zsófi
A Corvinusra jelentkezik nemzetközi gazdálkodásra, méghozzá angol nyelven, ami tavaly 460 pont volt állami formában, idén szintén ennyi, és központilag rögzített. A gazdaságinformatikus szakot jelölte még be, tavalyi pontszám alapján 390 pont mind a két formában. Mivel csak egy emeltet tesz, célja, hogy minél hamarabb átkerülhessen államilag támogatottra. Becslései szerint 424 pontja lesz, így érdeklődve böngészte át az OKJ-s listát. Végül a gazdasági informatikus OKJ-s verzióját találta érdekesnek annak ellenére, hogy erre a képzésre felvennék az egyetemen a tavalyi pontszámok alapján.
Vanda
Diplomáciával akar foglalkozni, amihez Magyarországon a Corvinus angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakát jelölte be. Ide államilag rögzített 465 pont a határ. Ezzel párhuzamosan pályázott amerikai ösztöndíjra is, ahol egy Tennessee állambeli egyetemen ajánlanak fel egy négyéves alapképzést. Utolsó fordulós. Bárhova veszik is fel, mindenképpen szeretne dolgozni, illetve szülei is támogatnák a tőlük telhető módon, de a legvalószínűbb, hogy szüksége lesz a diákhitelre. Szüleivel együtt számolták ki a pontjait, ha mindenből a legjobbat hozza, akkor 471 pontra számít. Szakmának a közbeszerzési referens tetszett meg neki. A szakmával alkalmazza a közbeszerzési és kapcsolódó jogszabályokat. Ellátja a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérőkre háruló tervezési feladatokat, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a beszerzéssel érintett piac keresleti és kínálati viszonyainak, árainak alakulását. Ajánlatkérői oldalon pedig előkészíti és koordinálja a közbeszerzési eljárás lebonyolítását, illetve bekapcsolódik az esetleges jogorvoslati panaszok kezelésébe.
