Egy hétig tartott a halálos kínzás

Márianosztrai Fegyház és Börtön

Egy héten át módszeresen gyötörte, verte zárkatársát a budapesti fegyházban őrzött férfi, senki nem segített a megkínzott áldozaton. A férfi belehalt sérüléseibe, a tragédiáért felelős alkalmazottakat csak kötelességszegés vétségével vádolják.

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytiglani fogságra ítélhetik azt a 48 éves férfit, aki még 2012 telén kínozta halálra rabtársát a Budapesti Fegyház és Börtönben, jelentette a Fővárosi Főügyészség.

Mindennapi erőszak

A tettes és egy harmadik rab még ősszel került került közös zárkába a sértettel, egy idő után pedig elkezdődött a terror: a 48 éves rab rendszeresen verni kezdte a nála idősebb és gyengébb áldozatot, egy héten át ütlegelte és taposta a férfit, aki december 12-ére már magatehetetlen állapotba került.

Egy rab vette észre

Az áldozaton gyakorlatilag senki sem segített, sem a harmadik rab, sem a körlet rendjéért felelős őrmester: a tragédia napján egy, a folyosón sétáló fogvatartott vette észre és jelentette a zárkából kiszűrődő zajokat.

Rend és tisztaság. A zárkák ajtaja mögött ennél rosszabb lehet a helyzet Fotó: Bielik István - Origo

A helyszínre siető fegyőrök az áldozat segítségére siettek, de már későn: belső vérzését már a gyors orvosi beavatkozás sem tudta megállítani.

Többszörös mulasztás

A gyilkosság után derült fény a bv-alkalmazottak mulasztásaira. Mint megtudtuk, a körletet felügyelő őrmester be sem ment az áldozat cellájába, hogy ellenőrizze a viszonyokat, a rabokat ápolóként ellátó törzszászlós pedig annak ellenére sem írt jelentést a bántalmazásról, hogy az áldozat ttestén jól láthatóak voltak a folyamatos verés nyomai.

Ez csak vétség?

Bár kettejük mulasztása együtt vezetett a sértett halálához, a Központi Nyomozó Ügyészség csak "szolgálatban kötelességszegés vétsége" miatt emelt vádat ellenük.

Egy folyosón sétáló rab hallotta meg a bántalmazás zajait Fotó: Bielik István - Origo

Egyértelmű a bv-alkalmazottak felelősége, az áldozat mástól nem várhatott volna segítséget – mondta az Origónak Kuna Gábor pszichológus. Emlékeztetett, zárkákban jelentkező erőszak ugyanúgy indul, mint az iskolai vagy munkahelyi mobbing: elég a gyengébb fizikai állapot, a szokásostól eltérő megjelenés vagy stílus, hogy valaki célkeresztbe kerüljön.

Nincs korlát, nincs kegyelem

A különbség az, hogy itt nincsenek fékező kulturális- szociális keretek, mint a civil társadalomban, és elbújni sem lehet a támadások elől. "A zárkában dzsungeltörvények uralkodnak, az erősebb mindent megtehet. Az extrém helyzet miatt az eseményeket végignéző harmadik rabtól sem feltétlenül várható el, hogy megakadályozza a bántalmazást" - mondta Kuna Gábor.