Nem akar ENSZ-főtitkár lenni az államfő

Áder Jánosból nem lesz ENSZ-főtitkár – tudta meg az Origo az államfői hivatalban működő klímaigazgatóság vezetőjétől. Kőrösi Csaba szerint tehát az általa vezetett szervezet nem azért jött létre, hogy az államfő útját kikövezze New Yorkig. Inkább az olyan események Budapestre csábításában közreműködik, mint a ma kezdődő víz-konferencia, amelynek margóján a köztársasági elnök az amerikai vízügy vezetőjét arra próbálta rávenni, segítsen a tiszai árvízvédelemben.

Megérti a sajtóban megjelent találgatásokat a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője, hiszen a magyar államfő munkáját nemzetközi szinten nagyon komolyan elismerik. Áder János aktív szerepet vállal a globális környezeti problémák megtárgyalásában, és nagyon jó a kapcsolata Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral. A Köztársasági Elnöki Hivatalon (KEH) belül január 1-én létrehozott igazgatóág vezetője ugyanakkor az Origónak megerősítette,

Áder János nem szándékozik megpályázni a világszervezet vezetői tisztségét.

Kőrösi Csaba, Magyarország egykori ENSZ-nagykövete azt is cáfolta, hogy ő bármilyen módon kapacitálta volna az köztársasági elnököt: szálljon ringbe a főtitkári székért.

Kőrösi Csaba nem buzdította az elnököt Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az efféle találgatások szerinte onnan is eredhetnek, hogy a jövőre esedékes választáson az íratlan szabályok szerint Kelet-Európából választják majd meg Ban Ki Mun utódját, márpedig a térségünk még soha nem adott főtitkárt. Európai politikus – az osztrák Kurt Waldheim személyében – pedig utoljára 1972 és 1981 között vezette az ENSZ-et.

Békén hagyják a kormányt

Az irányítása alatt működő szervezet legfontosabb feladataként Kőrösi Csaba az államfő munkájának segítését nevezte meg, hangsúlyozva ezzel, hogy nem feladatuk a kormányzati munka – például a környezetvédelmi államtitkárság megszüntetésének – véleményezése. Ennek analógiáján a paksi beruházásról az igazgató elmondta:

véleményt csak a parlament által elfogadott törvénytervezet kézhezvétele után mondanak majd.

Áder János fontosnak tartja, hogy az energiafüggés csökkenjen, illetve hogy a hazai energiakosarat egyre jobban megtisztítsák, utóbbihoz pedig nem a nukleáris energiától kell megszabadulni – tette hozzá Kőrösi. (Az államfő Paks kapcsán már nyilatkozott az Origónak, az interjút itt olvashatja.)

Áder János szerint lényeges az energiafüggés csökkentése Fotó: Bielik István - Origo

Újabb rangos esemény Budapesten

A köztársasági elnök egyébként ma felszólalt a háromnapos Budapesti Víz Konferencia megnyitóján. Mint mondta, a vizes katasztrófák figyelmeztetnek bennünket a jövő problémáira, ezért a tudomány segítségét kell kérni, a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka ugyanis vízzel összefüggő katasztrófa: rekordokat döntő árvizek egy helyütt, vízhiány, elsivatagosodás másutt.

Áder János hangsúlyozta:

olyan döntések előtt állunk, amelyek meghatározhatják az elkövetkező 20-30 év fejlődési irányát, és legalább két bennünket követő generáció esélyeit;

közös döntéseinktől és cselekedeteinktől függ, hogy elegendő tiszta víz áll-e majd utódaink rendelkezésére, és élhető lesz-e a klíma a Földön az emberiség számára.

Az államfő szerint évtizedeket meghatározó döntések előtt állunk
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ötoldalú tiszai együttműködés?

Az államfő délután hivatalában fogadta a konferencián ugyancsak felszólaló Thomas P. Bostick altábornagyot, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki csapatainak főnökét, illetve Colleen Bell budapesti amerikai nagykövetet. Az Origo a helyszínen megtudta, hogy a felek legfontosabb témája a tiszai árvízvédelem volt. Az USA és Magyarország között jelenleg is zajlik együttműködés a Tiszán: egy olyan, az amerikai hadsereg által kifejlesztett elemző rendszert tesztel és használ a magyar vízügy, amely egy teljes folyóvölgy mentén, beleértve az összes mellékfolyókat is folyamatos elemzést és előrejelzést tud adni.

A megbeszélésen Áder János felvetette, hogy a kelet-ukrajnai háború miatt Ukrajna nyugati részéről jelentős árvízvédelmi képességeket – embert, eszközöket, pénzt – vontak ki, ezért arra kérte partnereit, fontolják meg, miként tudnának a kialakult helyzet visszafordításához hozzájárulni. A legkézenfekvőbb segítség persze a pénzügyi hozzájárulás lenne Ukrajna számára. Úgy tudjuk, a partnerek ígéretet tettek az amerikai lehetőségek érdemi vizsgálatára.

Bostick altábornagy a Sándor-palotában Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A hatékonyabb védekezéshez, a Tisza mellett élők biztonságának erősítése érdekében az is kívánatos volna, ha a folyó menti országok – Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország és Szerbia – a kétoldalú együttműködéseken kívül ötoldalú kooperációt is kialakítanának a klímaváltozás következtében valószínűsíthetően növekvő vízügyi problémák kezelésére. A felvetés nem volt véletlen, efféle együttműködés megszervezésében ugyanis az amerikai vendégnek van tapasztalata: a Száva Bizottság például részben az ő bábáskodásával jött létre.

Nem akárki a tábornok

Bostick tábornok befolyása azért sem elhanyagolandó, mert az Egyesült Államokban a szövetségi vízgazdálkodás a hadsereg 30 ezer fős civil állományt is foglalkoztató műszaki szakcsapataihoz van telepítve, magyarul ő az amerikai vízügyi főnök. Az általa irányított szervezet 130 országban van jelen, ráadásul – hasonlóan a hadsereg egészéhez – összehasonlíthatatlanul nagyobb költségvetési és technikai háttérrel rendelkeznek, mint bárki a világon.

Volt már ilyen Budapesten

A magyar főváros 2013-ban is otthont adott már nagyszabású, vízzel foglalkozó nemzetközi rendezvénynek, azóta – Kőrösi Csaba tájékoztatása szerint – Magyarország 750 millió dolláros szerződésállományt szerzett meg a vízellátási és szennyvíz-gazdálkodási világpiacon. Kőrösi arra számít, hogy ez az összeg a mostani konferencia után tovább növekszik.