Mindenkinek az az érdeke, hogy konszenzussal és békességgel jöjjön létre a Sorsok Háza, nem pedig az, hogy botrány vegye körül a holokauszt gyermekáldozatainak budapesti emlékhelyét - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése után.
Lázár ugyan Schmidt Máriára nem tért ki, de a Sorsok Háza koncepciójának elkészítésével megbízott, a Terror Házát vezető Schmidt a napokban azzal támadta a Miniszterelnökséget, hogy nem fizették ki a kiállítási koncepcióért járó összeget. Lázár csak annyit jegyzett meg: ezt feladatul szabta a kormány.
A miniszter az emlékhely megnyitásának időpontjáról nem tudott nyilatkozni, de többször is kiemelte a konzultációk fontosságát, valamint azt, hogy csak konszenzusos megoldás születhet. "A magyarországi zsidó közösség véleménye, szempontjai és támogatása nélkül ezt nem lehet létrehozni" - jelentette ki.
Szó esett egy, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által a holokauszt 75. évfordulójára, 2019-re javasolt központi budapesti holokauszt-emlékműről is. A kormány és a zsidó szervezetek képviselői abban maradtak, hogy utóbbiak ezt még maguk közt megvitatják, de a kormány elvben támogatná az ügyet.
Téma volt a zsidó szervezetek működésének biztonsági helyzete is, tekintettel a januári párizsi merényletekre. Emellett megtárgyalták azt is, hogy március 9-étől Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztjét.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a kerekasztal ülése után azt mondta: a Sorsok Háza ügyében a kormány térfelén pattog a labda, a biztonsági kérdésekről pedig szerinte is muszáj beszélni a terrorcselekmények miatt. Az emlékműről pedig tovább egyeztetnek a zsidó szervezetek - mondta.
A kerekasztal előző, tavaly őszi ülésén egyébként ennél több témában több konkrétum hangzott el. Érzékeny kérdések, mint például a Szabadság téri német megszállási emlékmű ügye nem kerültek elő, de már akkor is téma volt a Sorsok Háza, melynek koncepcióját kritikákkal illették a zsidó szervezetek.
Akkor állapodtak meg a felek abban is, hogy jut állami támogatás zsinagógák és temetők felújítására, valamint emelik a vészkorszak túlélőinek nyugdíj-kiegészítését.