Zárt ajtók mögé küldték Orbánt

Egyáltalán nem számítanak arra a kormányzatban, hogy a közeljövőben javulnak a magyar–amerikai politikai kapcsolatok, ezen még az sem segíthet, ha részt veszünk az Iszlám Állam elleni katonai akcióban. Forrásaink szerint a lengyel–magyar kapcsolatokban sem várható áttörés.

Csütörtökön megérkezett az Egyesült Államok hivatalos felkérése, hogy Magyarország növelje az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételét – jelentette be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a – száz-százötven magyar katona részvételéről szóló – kétharmados parlamenti többséget igénylő döntés a lehető leggyorsabban megszülessen.

Hazánk részvétele az Iszlám Állam elleni küzdelemben nem változtat sok mindenen Forrás: Iszlám Állam

Tűzszünet

Kormányzati forrásaink nem bíznak abban, hogy az Iszlám Állam elleni harcban való magyar részvétel jelentősen javíthat a magyar–amerikai politikai kapcsolatokon. A két fél viszonyában nem számít, hogy éppen részt veszünk-e egy katonai akcióban, vagy nem, hiszen egyébként is egy szövetségi rendszerbe, a NATO-hoz tartozunk, így a részvétel úgymond kötelezettség, és többek szerint erkölcsi kötelesség is.

A kormányzatban olyan vélemény is van, hogy az Egyesült Államok jelenleg csupán "tűzszünetet tart", és értékelik, mit sikerült elérniük az október közepén kirobbant kitiltási botrányban. Mint ismert, a magyar–amerikai politikai kapcsolatok tavaly október közepén kerültek lejtőre. Az ellentéteket a kitiltási ügy hozta felszínre, amikor kiderült, hogy hat magyar állami alkalmazottat kitiltottak az Egyesült Államokból.

André Goodfriend távozását követően elcsitultak a nagyobb viták Forrás: MTI/Kovács Tamás

A diplomáciai üzengetés hónapokon keresztül tartott, még André Goodfriend amerikai ügyvivő kiutasítása is felmerült. Végül az ügyvivő családi okokra hivatkozva távozott Magyarországról, két év után Colleen Bell személyében pedig új nagykövet érkezett a budapesti amerikai követségre. A hivatalos kormányzati nyilatkozatok eddig arról szóltak, hogy Bell kinevezése a politikai kapcsolatok rendezése felé mutat.

Két tűz között?

Információink szerint a kormányzatban úgy értékelik a mostani helyzetet, hogy a Demokrata Párt egyik befolyásos szárnya számára elfogadhatatlan az új alaptörvény 2011-es elfogadása és 2012-es életbelépése. Szerintük Magyarországnak a 2010 előtti államberendezkedéshez kellene visszatérnie, ami persze a mostani kormányoldal számára elfogadhatatlan.

A magyar kormány szerint az Egyesült Államokban egyes vezető köröknek nagyon nem tetszik a 2011-es alaptörvény Forrás: MTI/AP/Seth Wenig

A jelenlegi amerikai kongresszust (képviselőház és szenátus együtt) uraló republikánusoknak elsősorban az Oroszországhoz fűződő speciális magyar viszonnyal van problémájuk, másodsorban az alaptörvénnyel – vélekedtek kormányzati forrásaink. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a következő hónapokban hogyan alakulnak a politikai kapcsolatok Washingtonnal, de jelenleg fagyos nyugalom jellemzi a helyzetet, és ez forrásaink szerint Orbánéknak kedvez.

Nem vagyunk közvetítők

A februári magyarországi kancellári, elnöki és miniszterelnöki (Angela Merkel, Vlagyimir Putyin és Ahmet Davutoglu) látogatásokat pozitívnak értékelték kormányzati körökben, az ország szerepének felértékelődését látják bennük. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a nagyhatalmak közötti közvetítői szerepbe kerülhetünk, mert az ország ahhoz nem rendelkezik elég erővel.

Putyin is járt Budapesten Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Erőteljes verseny van Közép-Európában, és Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok nélkül nem lehet a versenyképességet növelni. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a gázfüggőségünk miatt nem lehet az oroszok előtt csak úgy „becsapni az ajtót” – fogalmazott forrásunk. Szerinte a magyar kormányfőtől csak azt kérték a nemzetközi partnerek, hogy ha lehet, zárt ajtók mögött egyeztessen az ukrajnai konfliktus miatt kegyvesztett Moszkvával.

Lengyelkérdés

„Történelmileg majd eldől, igazuk volt-e, vagy nem a lengyeleknek” – fogalmazott a forrásunk azzal kapcsolatban, hogy nem jelenthet-e hátrányt a visegrádi négyek és Magyarország számára, hogy Varsó egyértelműen az Egyesült Államok mellett kötelezte el magát. A lengyelországi májusi elnök- és októberi parlamenti választás miatt nem várható változás az oroszellenes lengyel vonalban.

Varsó nem mindenben ért egyet Orbán Viktor külpolitikájával Forrás: MTI/PAP/Rafal Guz

A február eleji Merkel-látogatást követően a kormányzatnál arra is számítanak, hogy Berlinnek sem tetszik a lengyelek egyértelmű Amerika-pártisága, de ők sem kívánnak nyomást gyakorolni rájuk, mivel meg akarják várni, hogy véget érjen a választási év. Persze Budapest tisztában van a lengyelek álláspontjával, és Orbán Viktor a varsói látogatása során is tisztázta, hogy az orosz politikai berendezkedéssel semmilyen szempontból sem kíván azonosulni – tudta meg kormánypárti forrásból az Origo.