A csillogó gyermekszemek győzték meg a Quaestor elnökét

2015.03.10. 14:12

Jó politikai kapcsolatokat ápolt a jelenlegi és a korábbi kormánnyal Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport tulajdonosa, aki egyben a Győri ETO elnöke is. Cégéhez a Buda-Cash-botrány után annyi igény érkezhetett a kötvények visszaváltására, hogy ezeket már nem tudták teljesíteni. Az MNB több szabálytalanságot is észlelt, a felügyelet szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt is kibocsátott.

Óriási kihívást jelentett a legnagyobb múlttal rendelkező, de nehézségekkel küzdő klub erkölcsi, anyagi és sportszakmai reorganizációja, de a döntő momentum az volt, amikor megláttam a csillogó gyermekszemeket, a fociszeretetüket, ez után már nem volt több kérdésem, cselekedtünk – minderről Tarsoly Csaba beszélt még pár évvel ezelőtt a Győri ETO honlapjának.

Pénzügyi tanácsadóként kezdte

A klub jelenlegi elnöke 1964-ben született Budapesten, felsőfokú tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán végezte. Az üzleti életbe való bekapcsolódása előtt az Általános Vállalkozási Bank Passzív bankműveleti üzletágánál, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügyi Tanszékén dolgozott.

A Quaestor értékpapír forgalmazó cég a csődvédelem bejelentése után

Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Tarsoly 1990-ben alapította meg a Questor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogelődjét azért, hogy a rendszerváltás idején a magyar tőkepiac kialakításában részt vegyen és annak egyik első szereplőjévé váljon. Kezdetben pénzügyi tanácsadóként a társaság, majd gyorsan bővültek a szolgáltatások. 1993-ban értékpapír kereskedelemmel és befektetési alapkezeléssel, 1995-ben idegenforgalmi tevékenységgel és 1996-ban ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat alapított, majd 2002-ben a telekommunikációs piacon is megjelent a tengerentúlon alapított QuaesTel társasága révén.

2001-ben érkezett

Tarsolynak sportolói múltja is van, fiatalon irányítóposzton játszott egy amatőr kosárlabdacsapatban – derül ki az mfoci.blog részletes életrajzából. Üzletemberként mégis a futball irányába fordult. 2001-ben nem kis megdöbbentést keltett Győr városában, amikor megérkezett, hogy megmentse az egykor virágzó, ám akkor vergődő fociklubot.

A Győrnek nem megy most a bajnokságban, a hétvégén az Üllői úton kaptak ki három góllal

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Tarsoly Csaba 2001-ben a Rábától megvásárolta a csapatot és a stadiont, ezzel együtt az azt övező 17 hektáros területek tulajdonjogát is megszerezte. Ekkor sokan azonnal rávágták, hogy Tarsolyt valójában csak az ingatlan érdekli, a futball csak púp lesz a hátán.

A kezdeti évek eredménytelensége ezeket a jóslatokat látszottak igazolni, hiszen a stadion sokkal gyorsabban és jobban fejlődött, mint a csapat. Végül csak 2013-ban sikerült bajnokcsapatot csinálni a Győrből, jelenleg csak 10. a kisalföldi csapat a nemzeti bajnokságban.

Szívesség?

Tarsoly 2001-es érkezésekor a Népszabadságban terjedelmes cikk jelent meg a Quaestor érkezéséről és szerepvállalásáról. A cikkben a Quaestort Fidesz közeli cégként jellemezték, és azt gyanították, hogy a Rába gyár a magyar hadiipar technikai korszerűsítésére kiírt pályázatot akarta megnyerni az akkori kormánytól, és cserébe tett szívességet a Quaestornak.

Tarsoly Csaba, a Győr focicsapatának tulajdonosa

Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A Népszabadság úgy tudta, hogy a Quaestor Rt. a több mint 815 millió forint értékű üzletrészt 650 millió forintért szerezte meg. Ezt az összeget azonban nem készpénzben fizették ki, hanem 100 millió forint értékű Quaestor-részvényt 350 százalékos árfolyamon, tehát 350 milliós értéken adtak át a Rábának. A fennmaradó 300 millióért pedig 2003 végéig szóló reklámszerződést kötöttek.

Nem volt vizsgálat

Tarsoly Csaba az MSZP-kormányzás ideje alatt elintézte, hogy az ETO Park felépítéséhez a Magyar Fejlesztési Bank 16,9 milliárdos állami kezességvállalást adjon neki a banki finanszírozáshoz. 2010-ben az MFB vezetése feljelentést tett, de vizsgálat nem indult az ügyben.

Tarsoly Csaba jó kapcsolatot ápol a politikával is

Forrás: Origo

Ugyanakkor nem csak a szocialisták időszakában ápolt aktív kapcsolatokat a politikai vezetőkkel, a 2010-es kormányváltás óta a most hatalmon lévőkkel is előszeretettel mutatkozik.