A vártnál is nagyobb pofont kapott a magyar állam Strasbourgban

2015.03.10. 10:33

A lehető legrosszabb ítéletet hozta az Emberi Jogok Európai Bírósága, már ami a magyar államot illeti. A strasbourgi szervezet nemcsak elmarasztalta Magyarországot a börtönviszonyok miatt, hanem még azt is kimondta, az eddig beadott kereseteket is elbírálja, hogy ezzel is „emlékeztesse a magyar kormányt a kötelezettségeire”. 

Mint azt az Origo korábban megírta, február elején 430 elítélt perelte a magyar államot a börtönkörülmények miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ez a szám azóta tovább nőtt, forrásaink szerint már bőven félezer fölött jár a keresetek száma. A probléma olyan mértékű, hogy a francia városban már külön erre specializálódott magyar ügyvédi irodák is működnek.

Rendszerszintű probléma

Az Emberi Jogok Európai Bírósága éppen a hasonló perek nagy száma miatt úgy döntött, hogy úgynevezett irányadó ítéletet, azaz „pilot judgmentet” hoz. Ezt akkor alkalmazzák, ha egy jogsértés már rendszerszintű probléma.

Súlyos ítéletet hozott a strasbourgi bíróságForrás: hemis.fr/Colin Matthieu

Nagyon súlyos üzenet

Ez történt ma Magyarország esetében is, ráadásul a bíróság nagyon keményen odaszólt a magyar kormánynak. Azon kívül, hogy felszólította a magyar kormányt, hogy hat hónapon belül dolgozzon ki menetrendet arra vonatkozólag, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, az eddig beadott kereseteket – szokásával ellentétben – nem függeszti fel. Mégpedig azért, hogy az elmarasztaló ítéletek is "rendszeresen emlékeztessék a magyar államot" arra, hogy valamit tennie kell. .

Számítottak rá

Dr. Cech András, aki több magyar rabot is képvisel Strasbourgban, az Origónak úgy nyilatkozott: számított az irányadó ítéletre, de nem tudja, mi annak az oka, hogy a bíróság ilyen keményen odaszólt. Az ügyvéd csak február óta ötven új keresetett nyújtott be, így ő is megerősítette, hogy a magyar perek száma már jóval több, mint 450.

Azt viszont, hogy az ezután beadott perekkel mi lesz, még kérdéses.

„ Erre nincs konkrét rendelkezés az ítéletben. Valószínű, hogy egy időre parkolópályára kerülnek, amíg kiderül, a magyar hat hónapon belül milyen akciótervet dolgoz ki” – mondta Cech András.

Milliárdos kártérítések

Az ítélet nemcsak erkölcsi, hanem anyagi veszteség is. Ha az összes ügyet vesszük, és a rabok csak két és fél millió forintot kapnak személyenként, az összeg akkor is megközelíti az egymilliárd forintot, ehhez pedig még a perköltséget is hozzá kell venni, amit szintén a vesztes félnek kell állnia.

A mai irányadó ítélet is hat új kereset alapján született. Az ezekben hozott elsőfokú ítélet kimondta, hogy a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró (körülbelül 25,7 millió forint) kártérítést kell fizetnie hat rabnak, valamint a perköltséget is állnia kell. 

A márianosztrai fegyházban is nagy a túlzsúfoltságFotó: Bielik István - Origo

Régóta vizsgálják

A börtönök túlzsúfoltságát régóta vizsgálja a Magyar Helsinki Bizottság is. Dr. Tóth Balázs, szervezet rendészeti programvezetője is korábban úgy nyilatkozott az Origónak, hogy a magyar viszonyokról nem feltétlenül a börtönök tehetnek.

„A büntetés-végrehajtás olyan versenyt fut, amiben nem tud nyerni, hiszen befogadási kötelezettsége van. Ha valakit elítél a bíróság, azt el kell helyezni. A probléma az igazságszolgáltatás és a társadalompolitika kudarcából fakad” – mutatott rá Tóth Balázs.

Hivatalos a túlzsúfoltság

A börtönök túlzsúfoltságát a büntetés-végrehajtás sem cáfolja. A hivatalos adatok szerint 2009-ben 12 042 helyre 15 373 fogvatartott jutott, és ez a szám 2013-ra jelentősen nőtt. Akkor már 18 042-en voltak rácsok mögött, de a férőhelyek száma nem emelkedett lényegesen, 12 584 hely jutott az elítélteknek. Ez azt jelenti, hogy a magyar börtönök 143 százalékos telítettséggel működnek.

Több mint ötszáz rab perelte be a magyar államotFotó: Bielik István - Origo

Százmilliók fejlesztésre

Eközben persze a fejlesztések sem maradtak el. A Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben például 2013 végén korábbi irodákat alakítottak át, így tíz két-, illetve háromszemélyes zárkát tudtak nyitni. Kecskeméten 95 millió forintot költöttek arra, hogy 35 új férőhelyet alakítsanak ki, tíz új zárka készült Bács-Kiskun megyében, a fővárosi Gyorskocsi utcai intézmény befogadóképessége pedig 100 fővel nőtt. A fejlesztések tavaly is folytatódtak, a tervek szerint egy év alatt 1200 új helyet akarnak felavatni.

Érdekesség, hogy amellett, hogy többen vannak börtönben, a súlyosabb bűnesetek száma is folyamatosan nő. A Legfőbb Ügyészség hivatalos adatai szerint, míg 2005-ben 17 772 személy elleni bűncselekményt regisztráltak, addig ez a szám 2013-ban már 28 442 volt.