Lázár János a legnagyobb kihívásról beszélt

A mai kor vezetőinek legfontosabb feladata, hogy megőrizzék a nemzet egységét és függetlenségét - hangsúlyozta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Makón.

A térség fideszes országgyűlési képviselője a makói városnap alkalmából tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen úgy fogalmazott, a mai kor legfontosabb küldetése és kihívása pártállástól függetlenül minden magyar vezető számára, hogy

a nemzet az egységét képes legyen határokon belül és kívül megteremteni és megőrizni.

Lázár János szerint ez legalább annyira fontos feladat ma, mint amilyen fontos volt a város születésének idején, 1699-ben, amikor az volt a kérdés, hogy a törökök kiűzése után önállóan folytatja életet az ország vagy a Habsburgokkal közösen. Felidézte: a török uralom után a független magyar állam megóvása, megtartása foglalkoztatta, osztotta meg és vezette dilemmába a magyar politikai osztály képviselőit.

Független ország

A kérdés az volt, hogy független Magyarországra van szükség, az adhatja meg a megmaradás jövőjét vagy pedig azonnal egy osztrák birodalomba kell belépni és velük közösen kell az országot felvirágoztatni. Ennek a dilemmának a következménye egy fegyveres szabadságharc, majd a dilemma átmeneti lezárása után a felvilágosodás lett, amely számos oktatási, társadalmi, gazdasági, közjogi, politikai reformot hozott, és vezetett át a 18. századba, egy viszonylagos jóléthez, a magyar társadalom egy békés és nyugodt korszakába - tette hozzá.

A kihívás ma is aktuális

A miniszter szerint ez a kihívás ma legalább annyira aktuális, mint amilyen 1699-ben volt. Az ország megválasztott vezetőinek a legnagyobb felelőssége és kihívása az, hogyan tudják a magyar nemzet országhatároktól független egységét, integritását, nemzeti szuverenitását, függetlenségét biztosítani, nemcsak politikai, közjogi, gazdasági, társadalmi, hanem különösképpen kulturális értelemben a mai kor kihívásai közepette.

A Maros melletti, a törökök kiűzése után elnéptelenedett, feldúlt településre visszatérő lakosságnak 1699. május 7-én kelt oklevelében a pozsonyi kamara 4 év adómentességet és szabad földfoglalást ígért. A mai Makó kialakulása és története ettől a dátumtól, az újratelepüléssel és az újjáépítéssel kezdődött meg.