Biszku Béla megúszhatja a börtönt, új eljárást rendeltek el

Biszku Béla a Fővárosi Ítélőtábla döntését hallgatja

A rendszerváltás után negyedszázaddal sem született jogerős ítélet egy volt állampárti vezető elleni büntetőperben. A Fővárosi Ítélőtábla új eljárást rendelt el az 1956 utáni megtorlások miatt megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében.

Némi cinizmussal életfogytiglani tárgyalásra kötelezték Biszku Bélát. Az MSZMP 94 éves volt politikusát több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg a Fővárosi Főügyészség még 2012. szeptember 10-én, majd 2013. október 16-án vádat emeltek ellene.

Fotó: Bielik István - Origo

Biszkut 2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték felbujtóként, több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés, valamint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt.

Biszku Béla azt követően került ismét a figyelem középpontjába, hogy 2010-ben bemutatták a Mandiner munkatársai által készített filmet, amelyben többek között azt mondta, hogy

Nagy Imre megérdemelte a sorsát.

A volt pártállami diktatúra egykori belügyminiszterének a felelősségre vonását ez után kezdték egyre többen sürgetni, de 2012-ig egyik kezdeményezés sem járt sikerrel.

Kegyetlen leszámolások

Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetéséhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.

Biszku Bélát, a volt pártállami diktatúra belügyminiszterét sokszor tolószékben hozták a bíróságra Forrás: MTI/Mohai Balázs

A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre, halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le a fegyvertelen polgári lakosságra:

1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál egy ilyen sortűzben hárman vesztették életüket,

két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és a szovjet katonai erők fegyvereitől 46-an haltak meg, köztük nők és gyermekek, egyikük csupán 10 éves volt.

A vád Biszku Béla terhére rója azt is, hogy a karhatalmisták 1957 márciusában három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak Martonvásáron, ám ezért senkit sem vontak felelősségre.

Tagadás

Az elsőfokú bíróság kimondta Biszku bűnösségét a salgótarjáni sortűz ügyében, továbbá azért, mert a martonvásári események miatti felelősségre vonás elmaradt. A bíróság szerint

Biszku Béla nyilvánosan tagadta a kommunista rendszer bűneit, ami szintén bűncselekmény.

2010-ben egy televíziós nyilatkozatában ugyanis arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, utána pedig szerinte nem koncepciós perek folytak, hanem független bíróság ítélkezett.

Vérengzés

Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklása szerint az állampárt és a karhatalom közötti közvetlen kapcsolat bizonyítható, a vádiratban említett két sortűz pedig akkoriban nem volt elszigetelt jelenség, 1957 januárjáig több ilyen vérengzés történt. Ugyanakkor a Nyugati téri sortűzzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, ezen a helyszínen a halálos lövéseket feltehetően szovjet katonák adták le.

Ítélethirdetés Biszku Béla ügyében 2014. május 13-án Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az ügyész az eljárás során a cselekmények súlyára, az el nem évülő háborús bűncselekményekre tekintettel

életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte,

a védelem viszont felmentést, illetve az eljárás megszüntetését. Magyar Gábor ügyvéd az eljárásban a többi között azzal érvelt: igaz, ugyan, hogy szovjet csapatok és a karhatalmisták 1956 novemberében-decemberében többször is tüzet nyitottak a védtelen lakosságra, de arra nincs konkrét adat, hogy ez a vádlott utasítására történt.

A védő perbeszédében arra is figyelmeztetett:

ebben az ügyben nem lehet a kommunista rendszer felett erkölcsi ítéletet mondani, csak revansot venni,

és ez nem segíti a múlttal való szembenézést.

A vádlott érdemi vallomást az eljárásban nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta. A 94. évében járó Biszku a tárgyalásokra többnyire tolószékben érkezett, két idősebb nőrokona kísérte, és többször előfordult, hogy jelezte, rosszul hallja, nem érti az elhangzottakat.

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla végig tagadta bűnösségét Fotó: Origo

Néhány éves büntetések

Az 1990-es évek első felében több 1956-os sortűz miatt vádat emelt az ügyészség, de csak végrehajtók ellen. A bíróságok, ha bűnösséget állapítottak meg, többnyire néhány éves szabadságvesztés-büntetéseket szabtak ki. Így történt ez a salgótarjáni ügyben is, ahol

a két évtizeddel ezelőtti eljárásban Biszkut csupán tanúként hallgatták meg.

Az ügyészség akkori álláspontja szerint nem volt ellene elegendő bizonyíték.

Megesett, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak – a Kúria jogelődjének – egyik tanácsa másodfokon jogerősen kimondta az elévülést, majd egy másik tanácsa felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte ezt a döntést.

Aczél György, Kállai Gyula, Biszku Béla belügyminiszter és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára Forrás: MTI/Vigovszki Ferenc

Mégis ülnie kellett

A tatai ügy pedig, melyben a magyar bíróságok végül jogerősen öt év szabadságvesztésre ítélték a vádlottat, a strasbourgi emberi jogi bíróság elé került, ahol több mint fél évtized elteltével, 2008-ban azt mondták ki: a vádlott bűnössége mégsem állapítható meg a terhére rótt emberiesség elleni bűntettben. Azután 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság ismét úgy ítélt, hogy a megvádolt nyugdíjas ezredesnek le kell ülnie a büntetését.