Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Négy méter magas kerítéssel zárná le a kormány a szerb-magyar határt. A 175 kilométer méter hosszú műtárgyról nem tudni, hogy mikorra készül el. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint nem sért nemzetközi jogot a tervezett védvonal, sőt, más államok is így védik magukat a növekvő bevándorlási nyomás ellen.
A határzárás szükségessége vitatható, de az igaz, hogy nem számít egyedi lépésnek. Az ókortól kezdve napjainkig épülnek védvonalak, hogy megfékezzék a menekült, esetleg hódító népcsoportok áradatát.
Az Orbán Viktor által példának tekintett Törökország sem szabódik, ha falazásról van szó: tavaly láttak hozzá a szír határ blokádjának, ahol több mint 900 kilométeres drótkerítést állítanának fel.
Recep Erdogan kormánya szerint nem a menekülteket próbálják így visszatartani, de az is tény, hogy
eddig egymillióan érkeztek török földre a háború sújtotta Szíriából,
és Ankara több mint 2,5 milliárd dollárt költött az ellátásukra.
A végsőkig elszánt menekülteket viszont a kerítés sem állítja meg, ha az Iszlám Állam liheg a nyomukban: 2014. június 4-én egyszerűen áttörték a zárlatot, több ezren préselték át magukat a kerítésen.
Építkeznek a bolgárok is (őket is említette Orbán Viktor), de ők a török határon: tavaly láttak hozzá egy 112 kilométeres, három méter magas védőkerítéshez, amivel a Bulgáriába tartó menekültáradatot próbálják visszafogni.
A kerítés felhúzásával az ország azt üzeni a Közel-Keletnek és Afrikának, hogy
Bulgária kapui többé nem állnak nyitva"
- közölte Miho Mihov tábornok, a bolgár parlament védelmi bizottságának vezetője.
Szabályos mészárlás helyszíne volt tavaly a 20 kilométeres, Ceuta és Melilla között álló védmű: a Marokkó felül úszva közelítő kameruni menekülteket a spanyol határőrök gumilövedékkel és könnygázzal fogadták,
emiatt 25-en fulladtak vízbe a spanyol partoknál.
Júniusban hasonló roham zajlott a drótkerítésnél, ekkor viszont többen át is jutottak rajta, a rendőrség ismét könnygázt, gumibotokat vetett be a menekültek ellen.
Izrael három területen is fallal védi magát a terrortámadásoktól: az egyiptomi határon 240 kilométeres, öt méter magas acélfalat húztak (egyébként Egyiptom is falat épített a gázai határra), 2014-ben pedig egy 500 kilométeres kerítés építésébe kezdtek a különben baráti országnak tekintett Jordánia határán is.
Benjamin Netanjahu kormánya a Szíriából és Irakból özönlő menekültekkel indokolta a jordán védvonal felhúzását, a többmilliós tömeggel szerintük terroristaegységek érkezhettek a szomszédos országba.
Izrael falat emelt a Gázai övezet körül. A védvonal hermetikusan választja el egymástól az izraeli és palesztin területeket, a
gázaiak az életükkel játszanak, ha megpróbálnak átmászni a falon.
Ciszjordánia és Izrael között is fal épül. A terrorveszély miatt emelt betonfal szeszélyesen kanyarogva fogja közre a határvidéket, közel 30 palesztin települést három oldalról is kerítés fog közre.
Ha bevándorlókról van szó, az Egyesült Államok sem finomkodik: Mexikóval közös határán több mint ezer kilométeres, 20 méter magas, tortillának csúfolt vaskerítést állított fel.
A határsávot infravörös érzékelők, drónok is ellenőrzik, az Államok így szeretné megállítani az bevándorlókat és a déli drogkereskedelmet – mérsékelt sikerrel. A találékony mexikói drogkartellek
katapulttal és légágyúval próbálják átdobni árujukat a falon,
és rendszeresen vájnak alagutakat a kerítés alatt.
A legősibb, egyben legismertebb védmű a kínai nagy fal, amit a Csin-dinasztia kezdett építeni a Sárga folyó völgyében, így készültek a portyázó mongol törzsek támadásaira.
A fal első szakaszát az időszámításunk előtti 3. században húzták fel, majd közel kétezer éven át bővítették a bástyákkal megerősített vonalat.
Az űrből is látható nagy fal legkevesebb 6200 kilométer hosszan kanyarog,
és máig a legnagyobb emberi építménynek számít - 1986-ban pedig felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Nyoma is alig maradt viszont a berlini falnak, ami 28 éven át osztotta meg a német fővárost, szimbolikusan pedig egész Európát. A keletnémet vezetés 1961-ben megelégelte, hogy havonta 30 ezren is átszöktek az NDK-ból nyugatnémet területre, ezért szigorúan őrzött határsávot kezdtek kiépíteni.
Eleinte szögesdrót és árkok húzódtak a határon, majd idővel 150 kilométer betonfal választottak ketté a német fővárost. A hidegháború szimbóluma miatt Berlin infrastruktúráját is kettébontották.
A berlini falon posztoló fegyveres őrök több mint 800 - más források szerint 125 „határsértőt" lőttek agyon.
A falat végül 1989. november 9-én kezdték ledönteni - ma már csak hat részlet maradt meg belőle mementóként, a berliniek fele viszont azt sem tudja, hol is állt pontosan.
A keletnémet nyitásban nagy szerepet játszott, hogy Magyarország 1989. szeptember 11-én engedélyezte a Budapesten és a Balatonnál táborokba tömörülő keletnémet turistáknak, hogy hivatalos papírok hiányában is Ausztriába menjenek. Előtte 3 hónappal Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágták a határon húzódó vasfüggönyt. A történelmi legenda szerint az esemény kedvéért újra kellett építeni a határzárat, mert addigra már elkezdték lebontani.
Az aknazárral megerősített magyar vasfüggönyt 1949-ben állították fel, és őrzése csak az 1956-os forradalom idején lazult ideiglenesen.
Az aknákat 1965-ben aztán elektromos jelzőrendszer váltotta, de addig is több száz embert öltek vagy sebesítettek meg, másokkal pedig a határőrök lövései végeztek. Az utolsó áldozatot,
egy weimari építészt 1989. augusztus 21-én lőtték agyon,
amikor családjával próbált osztrák oldalra szökni - 21 nappal azelőtt, hogy szabadon mehettek volna Ausztria felé.
