Szijjártó menekültügyi konferenciát akar Budapesten

Szijjártó Péter az ET tagországainak külügyminiszteri értekezletén

Magyarország azt kezdeményezi, hogy a migráció ügyében ne csupán a máltai fővárosban tartsanak idén ősszel nemzetközi konferenciát a földközi-tengeri helyzet áttekintése végett, hanem rendezzenek Budapesten is csúcsértekezletet, amelyen megvitatnák a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos problémákat - közölte Szijjártó Péter hétfőn Luxembourgban. 

A külgazdasági és külügyminiszter az EU-országok külügyminiszteri értekezletén vesz részt. A tanácskozás közben magyar újságíróknak elmondta: a migrációs témakör megvitatása során ő maga felhívta a figyelmet arra, hogy idén a legtöbb menekült az EU-országok közül Magyarországra érkezett. Szóvá tette, hogy az unió mindeddig kizárólag a földközi-tengeri menekültáradatra összpontosít, és semmilyen figyelmet nem szentelt a Magyarországot súlyosan érintő nyugat-balkáni útvonalnak.

Migrációs útvonalak

"Földrajzilag differenciált megközelítésre van szükség" - mondta. Adatai szerint Magyarországra idén eddig 50 ezernél is több bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországba pedig 47 ezer.

Szijjártó Péter az ET tagországainak külügyminiszteri értekezletén Forrás: MTI/Kkm

A nyugat-balkáni migrációs útvonalról Szijjártó Péter elmondta, hogy azt most már elsősorban nem magukból a nyugat-balkáni országokból érkezők használják, hanem egyre inkább közel-keletiek és afrikaiak, afganisztániak, pakisztániak és szíriaiak.

A magyar miniszter szerint az EU eddig nem vette komolyan és nem kezelte súlyán a nyugat-balkáni bevándorlási nyomást, és "ezen a helyzeten azonnal változtatni kell".

Migrációs nyomás

A máltai La Vallettában szeptemberben tartanak találkozót az EU-államok és az érintett szomszédos térségbeli országok csúcsvezetői a földközi-tengeri migrációs nyomás ügyében. Szijjártó most kezdeményezte, hogy az ősszel - és nem az ősz végén - Budapesten is legyen csúcstalálkozó, amelyen az EU, a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet és keleti mediterrán térség vezetői vennének részt, és vitatnák meg a nyomás csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.

A magyar külügyi tárca vezetője szerint a miniszterelnök fel fogja vetni, hogy ennek az őszi budapesti csúcstalálkozónak a kezdeményezése kerüljön be a most csütörtök-pénteken Brüsszelben tartandó EU-csúcs következtetései közé.

A hétfői luxembourgi tanácskozáson a külügyminiszterek meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről.

Fel kell lépni

Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban döntöttek úgy, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie a főként Líbiában tevékenykedő embercsempészek ellen. A külügyminiszterei május 18-án - római főhadiszállással - életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, most pedig döntöttek az első műveleti szakasz megindításáról, amely egyelőre légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.

Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál - lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt - katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására, e felhatalmazáshoz viszont - a jelenlegi uralkodó álláspont szerint - líbiai segítségkérésre lenne szükség.

Hírszerzés és tájékozódás

Szijjártó a magyar újságíróknak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az ENSZ-felhatalmazás mindeddig nem érkezett meg. Elégtelennek mondta, hogy hogy a művelet egyelőre hírszerzésre és tájékozódásra korlátozódik.

"Minél előbb sort kellene keríteni arra, hogy az embercsempészek eszközeit, vagyis a csónakjaikat (...) megsemmisítsük" - tette hozzá. Támogatásáról biztosította azt a megközelítést, hogy az EU területén kívül kell keresni a megoldást a bevándorlási nyomás jelentette problémára.