Ezzel kihúzta a gyufát a kormány Tarlósnál

2015.07.01. 16:21

Hiába próbált nyomást gyakorolni a főpolgármester, hiába tárgyalt hónapokon át a kormánnyal a főváros, sőt hiába vállalja át az állam a BKV adósságát, az néhány év alatt újratermelődhet: az állam egyre kevesebb működési támogatást ad a cégnek a következő években. Ezt most írásba is adták: a kormányhatározat miatt kiújulhat a Lázár-Tarlós háború.

Havi ezer forintot kellene jövőre befizetnie mind az 1,7 millió budapestinek, ha továbbra is BKV-val akarnak munkába, iskolába, a piacra vagy orvoshoz menni, mint idén. Összesen mintegy 21 milliárd forinttal kevesebb pénz érkezik ugyanis 2016-ban az államtól a BKV fenntartására, mint amennyire szükség lenne. A tulajdonos főváros ennek töredékét sem tudja pótolni, így - hacsak nem lesz mégis bőkezűbb a kormány -, jelentős járatritkításokra kényszerülhet.

Tizennyolc lett, maradhat?

Hiába kért segítséget Orbán Viktortól a főpolgármester, a kormány nem ad több pénzt a tervezettnél jövőre a BKV-ra. Tarlós István eredménytelen lobbizásának bizonyítéka a friss Magyar Közlönyben megjelent június 30-i kormányhatározat a fővárosi közösségi közlekedés 2016-2018. évi központi költségvetési támogatásáról.

Úgy tűnik, Tarlós István kénytelen feltenni a kezét - vesztett a BKV finanszírozásáért folyó harcbanFotó: Szabó Gábor - Origo

A határozatban 2016-ra ugyanúgy csak 18 milliárd forint állami támogatás szerepel, mint a májusban benyújtott költségvetési törvénytervezetben, az azt követő két évre pedig azok a még kisebb összegek, amelyeket két hete Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentett be. Ez 2017-ben 15, 2018-ban pedig már csak 12 milliárd forintot jelent.

Hiába próbálkozott Tarlós

Már a jövő évi támogatási összeg is 6 milliárd forinttal kevesebb annál a 24 milliárdnál, amit idén adott a BKV-ra az állam, ráadásul ez is kevés, mert Tarlós István főpolgármester szerint ebben az évben is 15 milliárd forint hiányzik a közösségi közlekedés zavartalan működtetéséhez.  A következő évek 3-3 milliárdos lefaragásai tovább rontanak a helyzeten.

Egyre kisebb összegeket ad az állam 2016-tól a BKV-ra a fővárosnakFotó: Mudra László - Origo

Ezért is fordult Tarlós a miniszterelnökhöz, a bejelentést pedig úgy kommentálta: Ha Lázár János szavai igazak, és a helyzet így marad, jövőre a BKV súlyos helyzetbe kerül. A főpolgármester a múlt heti közgyűlési ülés előtt még azzal is igyekezett nyomást gyakorolni a kormányra, hogy nem adhatja "ajándékba" a főváros a vizes vb helyszínét, a Dagály területét az államnak, aztán mégis megtette.

Orbán Viktor és Tarlós István májusban, a vizes vb beruházásának alapkőletételénélFotó: Szabó Gábor - Origo

Pedig a főpolgármester korábban arra is utalt, hogy az állam csak akkor kaphatja meg az ingatlant, ha a BKV-tól hiányzó 15 milliárd forintot kifizeti. Sőt azt is mondta, a Dagály miatti vita elhúzódása a 2017-es vb beruházásának csúszását is eredményezheti. Erre azonban nem kell számítania a Garancsi István érdekeltségébe tartozó cégnek, amely a vitatott 49 milliárdos projektet nyerte.

Komoly ember, találja ki

A következő évek állami támogatáscsökkenését egyébként Lázár János azzal indokolta, hogy a BKV teljes, 52,3 milliárd forintos adósságának június 30-ával történt állami átvétele után ennyi kamatot spórol meg a cég. Ez önmagában igaz, ám, mint arról az Origo beszámolt, így hamar újratermelődik a BKV adóssága.

A BKV Zrt. hiteleinek tőketörlesztése (millió forint)

2015. március 31. 6745
2015. június 30. 28 225
2015. szeptember 30. 695
2015. december 31. 16 625
Összesen  52 290

Ehhez a legutóbbi, 2002-es, 38 milliárd forint értékű állami adósságszanálás után elegendő volt néhány év.

Lázár János arra bátorította a főpolgármestert, hogy szerezzen pénzt máshonnan, mint a kormányFotó: Bielik István - Origo

Az Origo kérdésére Lázár Jánost újabb, kormánytól független források bevonását ajánlotta Tarlós István figyelmébe. Tarlós egy komoly ember, nem hiszem, hogy probléma lenne a részéről a kerületekkel és az agglomerációval megegyezni  - mondta. Csakhogy eddig is elbuktak azok a fővárosi próbálkozások, amelyek így próbáltak pluszpénzt bevonni a BKV finanszírozásába.

A most várható összegeknél egyébként még a Fidesz által sokat bírált "elmúltnyolcév" alatt, vagyis a 2002-2010 közötti szocialista kormányok idején is többet költött az állam a BKV-ra. A Bajnai-kormány 2010-ben 17 milliárdot adott pluszban a BKV-nak az akkor még 32 milliárdos állami normatíván felül. A normatíva 2005-től létezett, és az Orbán-kormány kezdte csökkenteni az összegét 2011-től.

Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején a jövő évi összeg csaknem háromszorosát kapta a BKVFotó: Origo

A mostani kabinet - csakúgy, mint a korábbiak - az állami támogatáson felül még egy címen juttat pénzt a BKV-nak, méghozzá nem is keveset. A kormány ugyanis előírja a nyugdíjas- és diákbérletek kedvezményes értékesítését a közlekedési cégnek, de kifizeti az emiatt keletkező veszteségét. Ez a veszteségfinanszírozás a következő években évi 21,5 milliárd forint körüli összeg.

Két út áll előttük, egyik se jó

Nem vitatva, hogy hosszú távon jelentős tehertől szabadítja meg az állami adósságátvállalás a BKV-t és a fővárost, az önkormányzat és a közlekedési cég vezetői arra is utaltak már, mi lehet a hektikus és egyre csökkenő állami finanszírozás következménye.

A BKV és a főváros előtt két út áll: adósságot termelnek, vagy járatokat ritkítanakFotó: Polyak Attila - Origo

Az egyik lehetőség az újabb eladósodás, bár 2010 óta a BKV a napi működéséhez nem vett fel hitelt. Ha most ezt tenné, ahhoz is az állam engedélye kellene, hiszen a kormány jóváhagyása nélkül nem vehet fel hitelt a főváros. Ráadásul ez sem elég, állami kezességvállalás nélkül a bankok már a fővárosnak sem igen hiteleznek, nemhogy a BKV-nak.

A másik lehetőség, hogy a BKV addig nyújtózkodik csak, amíg a takarója ér, vagyis annyi szolgáltatást nyújt, amennyire pénz van. Ez pedig tízmilliárdos nagyságrendű hiánynál olyan jelentős mértékű járatritkítást és a szolgáltatások színvonalcsökkenését hozná, aminek már politikai veszélyei lehetnek.

Végső soron a BKK jár rosszul
A fővárosi közösségi közlekedés finanszírozási nehézségei alapvetően nem csak a BKV-t, hanem a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) érintik, hiszen a pénz a szintén fővárosi cég BKK-n, mint közlekedésszervezőn keresztül folyik a BKV-hoz. Az eredmény persze ugyanaz: a BKK csak annyi szolgáltatást, járatot tud megrendelni a BKV-tól illetve más alvállalkozóktól - a buszágazat felét jelenleg alvállalkozók működtetik -, amennyire pénzt kap a fővárostól. A pénzhiány miatt tehát elsősorban a BKK-nak fájhat a feje, és csak másodsorban a BKV-nak, ahogy az esetleges járatritkítások sem csak a BKV-t, hanem az alvállalkozókat is érinthetik.

Elmérgesedett a viszonyuk

"Mindent megtettem, hogy a főpolgármester úrral rendbe hozzam a viszonyomat" - mondta az Origo kérdésére Lázár János arra reagálva, hogy a főpolgármester az Inforádió műsorában a múlt héten arról beszélt, hogy az uniós támogatások lefaragásával fenyegették meg. A miniszter szerint Tarlós István ott keres ellenséget, ahol nincs.

Ha Budapest járatja a száját, akkor kevesebb uniós támogatást kap  - állítása szerint ezt üzente valaki Tarlós Istvánnak. Azt ugyan a főpolgármester nem árulta el, hogy név szerint kitől jött az üzenet, csupán utalt arra, hogy a ledorongolás Lázár János felől érkezett.

A főpolgármester a 4-es metrón - nincs sok oka az örömreFotó: Origo

"A kassza kulcsa nem nálunk van" - ezzel arra célozhatott, hogy az uniós támogatások kérdésében a Miniszterelnökség dönt. Szerinte az illetékes miniszter, akinek pénzt kellene adnia például a hármas metró felújítására, "idegenkedik Budapesttől". Lázár János hosszú évekig volt Hódmezővásárhely polgármestere, erre utalhatott Tarlós.

Elmérgesedett a miniszter és a főpolgármester viszonyaFotó: Polyak Attila - Origo

Lázár magára is vette a főpolgármester szavait. "Tarlós István valamilyen oknál fogva mindig rám gondol, de ez nem szerencsés. Budapest ügyének az elkötelezettjei vagyunk" - mondta Lázár a múlt héten a Kormányinfón. Amikor én polgármester voltam, a városommal foglalkoztam  - szúrt vissza a miniszter Tarlósnak az ő vidékiségét emlegető megjegyzésére.

Úgy tűnt, minden rendben

Az uniós pénzek visszavágásával való esetleges fenyegetőzés a kormány részéről azért meglepő, mert nemrég még úgy tűnt, hogy mindkét fél számára kielégítő kompromisszum született. A főváros 340 milliárd forint uniós támogatáshoz jutott a 2014-2020 közötti időszakra, amiből jut pénz a 3-as metró infrastruktúrájának felújítására, a Baross tér-Újpalota villamosvonalra és egy új hulladékfeldolgozó építésére is.

A 3-as metró régi kocsijait csak felújítják, nem lecserélik - erre 60 milliárd forint hitelt vesz fel a fővárosForrás: MTI/Máthé Zoltán

Tarlós nemrég a Napi Gazdaságnak adott interjúban azt mondta: "kizárt, hogy ez a projektcsomag meghiúsuljon". Hozzátette, hogy már csak az unió hozzájárulására várnak. Külön kiemelte, hogy a tárgyalásokon "Lázár János miniszter is konstruktív volt". Ez a kijelentése pedig a korábbi hangnem után kifejezetten barátságosan csengett.

Tavaly ősszel ugyanis a mostanihoz hasonló vita támadt Lázár és a főpolgármester között. Tarlós akkor a Facebookon azt írta Lázárról, hogy "János a keresztneve, nem pedig Mindenható". Akkor is az uniós pénzek miatt keveredtek egyébként szócsatába a szereplők. Lázár Brüsszelbe küldte lobbizni Tarlóst, mire azt a választ kapta: ott csak "mószerolni tudná a kormányt" a főpolgármester.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK