A civileken múlhat a boltzár, miután az MSZP kiesett

Utolsó vasárnapi nyitvatartás

A rendszerbontó civileknek még van esélyük a vasárnapi boltzár elleni népszavazásra azután, hogy az MSZP hasonló kezdeményezése elbukott. A szocialisták háborognak, a Nemzeti Választási Iroda szerint viszont jogosan utasították el kezdeményezésüket. A vállalkozói érdekképviselet szerint az ügy a fontos, nem az, ki karolja fel. Kérdések és álkérdések, avagy a boltzár elleni fellépések viszontagságos története.

Szakszervezetek, magánszemélyek és pártok komolynak szánt vagy éppen komolytalannak tűnő, a vasárnapi boltzár elleni népszavazási kezdeményezéseinek sora vérzett el eddig, de az orbáni rendszert referendumdömpinggel lebontani kívánó civileknek még van esélye, hogy visszavonassák a vasárnapi boltzárat.

Utolsó vasárnap a Tescóban Fotó: Bielik István - Origo

A közvélemény-kutatások szerint a választók többsége eltörölné a KDNP ötlete nyomán bevezetett gyakorlatot - feltéve, ha lehet róla referendumot tartani.

A parlamentben is téma volt

Élesen bírálta az MSZP elnöke a parlament hétfői ülésén a Nemzeti Választási Irodát (NVI), mondván, az iroda adminisztratív eszközökkel akadályozza a szocialisták vasárnapi boltzár elleni népszavazási kezdeményezését. Tóbiás József felhívta a figyelmet arra is, hogy

a társadalom jelentős része - jelenleg 73 százaléka - nem ért egyet az intézkedéssel.

Mint arról az Origo is beszámolt, többen kiborultak azon, hogy válaszában L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a szocialistáktól azt kérdezte:

Ha azt mondják, hogy négymillió szegény él az országban, miért követelik, hogy vasárnap is lehessen vásárolni?”

Az államtitkár amúgy a jogállamiság durva támadásaként értékelte, hogy az MSZP támadja a NVI-t.

Nem érti a szegénységet

Az Origónak nyilatkozó szociológus szerint L. Simon László nem érti a szegénység problémáját, ha arra utal, hogy felesleges nyitva tartani a boltokat vasárnap, amikor ennyi a szegény. A VOSZ főtitkára úgy vélte, éppen a szegények ellen hat, ha csak kevés, a termékeket drágábban árusító kisboltban vásárolhatnak. Az MSZP elnöke szerint pedig a kormány nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd.

Gyorsak voltak, túl gyorsak

Az MSZP azért bírálta az NVI-t, mert vasárnap kiderült, hogy az iroda vezetője, Pálffy Ilona úgy határozott,

a szocialisták nem indíthatnak aláírásgyűjtést a vasárnapi boltzár visszavonásáért, mert az ezt célzó kezdeményezésük idő előtti volt.

Pedig a korábbi elutasítás után június végén újra megnyílt lehetőséggel élve elsőként sikerült a szocialistáknak benyújtaniuk kezdeményezésüket.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjai, szemben, középen Pálffy Ilona, az NVI elnöke Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

A jelek szerint ez lett a vesztük. Mint arról az Origo is beszámolt, június 30-án a Kúria ugyan végleg elutasította az ellenzéki pártnak a vasárnapi boltzár megsemmisítésére irányuló népszavazási kezdeményezését, ám ezzel új lehetőség is nyílt, és a szocialisták ismét beadták referendumjavaslatukat.

A dokumentumot az NVI érkeztetése szerint június 30-án, 16.15-kor adták be.

Az NVI elnöke szerint - aki kinevezése előtt az Orbán-kormányban politikai főtanácsadó volt - azért volt az MSZP lépése idő előtti, mert

az ismételt benyújtást lehetővé tevő Kúria-határozat a legfőbb bírói fórum honlapjára csak 18.11-kor került fel.

A Nemzeti Választási Bizottság Origónak nyilatkozó MSZP-s delegáltja, Litresits András szerint azonban a döntés nem onnantól jogerős, amikor kihirdetik, hanem onnantól fogva, hogy aláírja a Kúrián a bíró.

Thürmerék előzték be őket

A Kúriához azért fordult felülvizsgálati kérelemmel az MSZP, mert a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a párt korábbi kezdeményezését. Arra hivatkoztak, hogy a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula beelőzte őket, és korábban benyújtott e tárgyban kérdést. A Munkáspárt a vasárnapi pihenőnapot nemcsak megtartotta volna, de az alaptörvénybe iktatta volna. Ezzel vélhetően tudatosan szabálytalan kérdést nyújtottak be, mivel nem lehet népszavazást kiírni az alaptörvényre vonatkozó kérdésben.

Nem vitt meghatalmazást

Az Origo megkereste az NVI-t, hogy az MSZP-s beadvány ügyében az idő előttiség kérdését tisztázza. Az iroda a válaszában elismerte, hogy a honlapjukra "tájékoztató jelleggel" 16.05-kor került ki a Kúria határozata, de szerintük az csak akkor "tekinthető joghatályos időpontnak", amikor a Kúria honlapjára is kikerült, 18.11-kor. Arra hivatkoztak, jogértelmezésüket eddig senki nem vitatta.

Az MSZP-s Lukács Zoltán volt papíron a népszavazás kezdeményezője Forrás: MTI/Soós Lajos

Noha nem ez volt az MSZP-s kezdeményezés elutasításának indoka, Pálffy Ilona NVI-elnök határozatában kiemelte, hogy

a Lukács Zoltán MSZP-alelnök nevében benyújtott dokumentumot nem ő, hanem Litresits András MSZP-delegált adta le.

Ráadásul - folytatta - úgy, hogy nem mutatta be a törvény által előírt meghatalmazást Lukácstól.

Az Origo megkérdezte, hogy ezt a meghatalmazást kérték-e Litresitstől, mivel sem az előírás vizsgálatának, sem a megbízólevél hiányának nincs nyoma a kezdeményezésen, amelyen az iroda helyettes vezetője rögzítette a beérkezés időpontját, és azt, mit vett át. Az NVI kitérő választ adott, arra pedig nem válaszolt, hogy ha az NVI részéről az átvevő hibázott, indul-e ellene fegyelmi eljárás.

Egy korábbi, azóta megszüntetett kibúvó a boltzár alól - bolt világörökségi helyszínen Forrás: Origo

Ráadásul - emelte ki továbbá határozatában Pálffy Ilona - Litresits delegáltként elsőbbséget élvezett az NVI irodájába való bejutáskor. Így tudta 16.15-kor leadni a kezdeményezést, a szintén e témában kezdeményezéssel érkező állampolgárok viszont a beléptetés miatt csak 16.30-kor tudták leadni saját iratukat. Utóbbiakat egyébként idő előttiségre hivatkozva az NVI elnöke szintén elutasította.

Egy kezdeményezés versenyben

Miután az MSZP-s és a közvetlenül utána, Wodicska Zoltán magánszemély által - az NVI közlése szerint személyesen - leadott kezdeményezést is elutasította az iroda idő előttiség miatt, a vasárnapi boltzár ügyében már csak egy kezdeményezés maradt versenyben. Ezt "engedte tovább" Pálffy Ilona az NVI elé, mert ez az egy érkezett a Kúria döntésének 18.11-es nyilvánossá tétele után.

Az Új magyar köztársaságot! demonstráció 2015. március 15-én Fotó: Bielik István - Origo

Ezt Vajda Zoltán adta be, aki a tavasszal a nyilvánosság elé állt Új Magyar Köztársaságot! elnevezésű, időközben egyesületté alakult civil szervezet egyik szervezőjeként célul tűzte ki, hogy az "orbáni rendszert" népszavazásdömpinggel bontsa le. Vajda az Origo kérdésére azt mondta, öröm, hogy a Kúria által már jogerősen is jóváhagyott négy népszavazási kérdésük - és egy függőben lévő ötödik - mellett ebben, a boltzárasban is "versenyben vannak."

Erről ugyan az NVI még nem döntött, erre - miután Pálffy Ilona nem utasította el azonnal - 30 napja van a testületnek. Vajda bízik benne, hogy a szerinte tartalmilag és formailag is megfelelő kérdésüket jóváhagyják, és idővel abban is elkezdhetik az aláírásgyűjtést.

Júliusban már gyűjtik a szignókat

Addig is elkezdik azonban a négy biztos kérdésben a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer érvényes szignó összegyűjtését. A korábbi hírekkel ellentétben már júliusban. A témák: a kötelező kamarai tagdíj eltörlése, a tankötelezettség 18 évre való visszaállítása, a képviselői nyugdíjfolyósítás szüneteltetése a képviselőség idejére és az iskolásoknak az egész évben ingyenes étkezés.

Ön elvenne 228 ezer forintot Harrach Pétertől?

Mint arról az Origo beszámolt, a képviselői tiszteletdíj és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósításának tilalmát célzó népszavazási kezdeményezés sikere évente néhány tízmillió forintos megtakarítást jelentene a nyugdíjkasszának.
Van olyan kormánypárti politikus, például a KDNP-frakcióvezető Harrach Péter, akinek havi bő 200 ezer forinttal csökkenne a bevétele - igaz, így is maradna bruttó 1,3 milliós képviselői jövedelme. Az Országgyűlés korelnöke, az exkisgazda fideszes Turi-Kovács Béla, ha csak átmenetileg is, de szintén elveszítené a nyugdíját. Éppúgy, mint a KDNP-s Rubovszky György vagy az MSZP-s Horváth Imre.

Az Origo is beszámolt arról, hogy a rendszerbontó civilek az aláírásgyűjtéshez a Magyar Szolidaritás Mozgalom segítségét is igénybe veszik, mivel a szervezetnek országos a lefedettsége. Így Vajda szerint

Budapesten több tucat forgalmas aluljáróban, továbbá vidéken mintegy fél tucat megyeszékhelyen gyűjthetnek majd aláírást.

Vajda Zoltán idén március 15-én, az Új magyar köztársaságot! demonstráción Fotó: Bielik István - Origo

Az Origo kérdésére, hogy ha felajánlják, szívesen veszik-e a boltzár ügyében a saját kérdésükkel hoppon maradt szocialisták segítségét az aláírásgyűjtésben, Vajda azt válaszolta, szeretnék, ha a boltzár eltörlésének ügye lenne a fontos, nem a pártpolitika, és bár eddig inkább utóbbinak látta jelét az MSZP részéről, ahogy civilek és szakszervezetek, úgy akár pártok segítségét sem utasítják vissza.

A vállalkozók majd népszerűsítenek

Ha az aláírásgyűjtésben - aktivisták híján - tevékenyen nem is, de a boltzár eltörlésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés népszerűsítésében szívesen segít a civileknek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint nem a 200 ezer érvényes aláírást lesz nehéz összehozni Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A szervezet főtitkára az Origo érdeklődésére elmondta, szerinte nem a 200 ezer érvényes aláírás összegyűjtése a nagy feladat, az akár egy hét alatt összejöhet.

Dávid Ferenc úgy vélte,

az lesz az embert próbáló feladat, hogy a kiírandó referendumra mozgósítsák az embereket.

Hiszen - emlékeztetett - a törvény szerint a választók legalább felének, vagyis négymillió embernek kell az urnákhoz járulnia, hogy a népszavazás érvényes legyen, közülük pedig legalább minden másodiknak azonosan kell nyilatkozni, hogy az eredményes is legyen.