Két és fél milliárdot fizetett a győzelemért a kormány

2015.07.09. 05:54

Egy kisebb stadion árát költötte a kormány ügyvédekre a washingtoni Sukoró-perben. Összesen 2,5 milliárd ment el jogi szolgáltatásra, szakértőkre, úti- és perköltségre – közölte az Origo kérdésére a nemzetgazdasági tárca. A pert az állam megnyerte, vagyis 2,5 milliárd befektetésével megúszott egy 100 milliárdos kártérítést.

A Tocsik-botrányban elhíresült, átlagosan 10 százalékos sikerdíjnál szerényebb, mintegy 2 százalékos díjat fizetett a kormány a Sukoró-pert az államnak megnyerő ügyvédi irodáknak. A konkrét összegeket a Nemzetgazdasági Minisztérium adta ki az Origo kérdésére.

Kétmilliárd ügyvédekre

1 973 637 446 forintot fizetett ki a kormány annak a két ügyvédi irodának, amely a tavaly ősszel zárult washingtoni Sukoró-perben sikerrel képviselte az államot. A nemzetközi beruházási viták rendezésére szakosodott, a Világbank mellett működő választott bíróság az állam javára döntött, amikor elutasította az izraeli befektetők keresetét és 100 milliárd forintos kártérítési igényét. 

A befektetők képviseletében a ciprusi bejegyzésű Vigotop Ltd. még 2011 nyarán fordult a bírósághoz a „King’s City-projekt lerombolásával kapcsolatban fennálló jogvita” miatt. A King’s City a Sukoróra tervezett kaszinó- és szórakoztatókomplexum fantázianeve volt.

Ronald S. Lauder, a meghiúsult King's City-beruházás egyik befektetőjeForrás: MTI/Mohai Balázs

A Washingtonban perre ment befektetők pedig olyan nagy nevek, mint például a magyar felmenőkkel rendelkező Ronald S. Lauder, az Estée Lauder kozmetikai világcég alapítójának fia, aki volt bécsi amerikai nagykövet, továbbá Budapesten zsidó iskolát is alapított. Perelt a Lauder jobbkezének számító másik befektető, Fred H. Langhammer, továbbá Itzhak Fisher üzletember is.

Ismerős irodák vállalták

A csaknem kétmilliárd forintos ügyvédi munkadíjon két nagy iroda osztozik, ám azt a minisztérium nem részletezte, milyen arányban. A perben kulcsszerepet vállalt ügyvéd, Bártfai Beatrix férjéről elnevezett Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodát és a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Irodát összesen 6,2 millió eurós keretszerződés alapján bízták meg a perképviselettel.

Kétmilliárd forintot fizettek a két ügyvédi irodánakFotó: Bielik István - Origo

A Sárhegyi és Társai névadó ügyvédje, Sárhegyi Zoltán a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja. Az irodának dolgozó Bártfai Beatrix a Sukoró-üggyel kapcsolatos magyarországi perekben külön díjazásért képviseli az államot. Sárhegyi és Bártfai a tulajdonosai a Z. I. B. Consulting Kft.-nek, amely az első, majd a második Orbán-kormánytól is számos állami megrendeléshez jutott. 

A Sárhegyi-irodánál kezdte ügyvédbojtárként Papcsák Ferenc, Zugló volt fideszes polgármestere,  akit nemrég választottak meg a jegybank felügyelőbizottsági elnökévé. A 113 éve alapított New York-i White & Case LLP magyar irodája, a Réczicza White & Case szintén jó referenciákkal rendelkezik az első Orbán-kormány idejéből: Réczicza István irodájának akkoriban az ÁPV adott megbízásokat. 

Egy kisebb stadion ára

A „jogi szolgáltatás” ellenértékeként kifizetett mintegy kétmilliárd forinton felül is volt fizetnivalója az államnak. A nemzetgazdasági tárca közlése szerint további 365,6 millió forintot fizettek ki szakértői díjazásként, és ehhez képest egy kisebb összeget, újabb 8,8 milliót útiköltségként. Ezen felül eljárási díjként a választott bíróság részére az állam 101,8 milliót fizetett ki.

Végül meghiúsult a Sukoróra tervezett kaszinóprojekt, Washingtonban pedig pert vesztettek a befektetőkForrás: MTI/Beliczay László

Ez összesen 2,44 milliárd forint, ami ahhoz képest nem tűnik soknak, hogy a bírósági győzelemmel 100 milliárdos nagyságrendű kártérítést úszott meg az állam,  viszont a költségvetés szempontjából nem is kis tétel. Tavaly a legfelsőbb bírói fórumon, a Kúrián dolgozó 323 alkalmazott – köztük 91 bíró és a Kúria elnöke – bérköltsége volt 1,99 milliárd forint, vagyis annyi, amennyit a két ügyvédi iroda kapott.

Itt épült volna a szálloda- és szórakoztatókomplexum, valamint kaszinóForrás: MTI/H. Szabó Sándor

A 3500 fős felcsúti aréna ugyan 3,8 milliárd forintba került, de a Sukoró-perrel összefüggésben felmerült minden állami költség, az összesen 2,4 milliárd forint talán elég lenne egy kisebb stadionra.

Mire lenne még elég 2,5 milliárd forint?

  • Év végéig 2,5 milliárd forintot költenek Békés megye teljes területén az utak felújítására.
  • A KSH szerint 2014-ben a házi- és szakorvosok 2,5 milliárd forintnyi hálapénzt kaptak.
  • A kormány 2,5 milliárd forinttal támogatta a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum fejlesztését.
  • Idén 2,5 milliárd forintra pályázhatnak az önkormányzatok óvodai férőhelyek bővítése céljából.
  • A Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely fejlesztésére 2,4 milliárdot adtak 2012-ben.
  • Mintegy 2,5 milliárd forintból, nagyobbrészt uniós pályázati forrásból fejlesztik a paksi kikötőt.
  • Az Európai Unió 2,5 milliárd forintot ad Magyarországnak a menekültek adminisztrációjára.
  • A 350 fős Országgyűlési Őrség éves költségvetése az elmúlt években 2,1–2,4 milliárd forint volt.

Többet is veszített az állam

Persze akár úgy is számolhatunk, hogy a beruházás meghiúsulása miatt egy csomó adójövedelemtől esik el az ország. Ha elfogadjuk a befektetők terveit, akkor, ahogy arról az Origo beszámolt, a perhez kapcsolódó 2,4 milliárd forintnyi költség sokszorosát veszítette el a magyar állam azzal, hogy az Orbán-kormány elállt a még a Gyurcsány-kabinet által támogatott beruházástól,  2011 januárjában pedig a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca szerződésszegésre hivatkozva felmondta a kaszinó működtetésére jogosító koncessziós szerződést. 

Kaszinó Las Vegasban - több száz nyerőgép működött volna a King's Cityben isForrás: AFP/hemis.fr/Frilet Patrick

Ha ugyanis a tervek szerint 2014 elejétől működne Sukorón a King’s City, akkor a 20 évre szóló koncessziós szerződés első 10 évében az adókból – a koncessziós díjból, a szerencsejáték-adóból, az üzemeltető cég társaságiadó-befizetéséből – 50 milliárd forinthoz jutott volna az állam.

Tízmilliárdokat takarított meg, vagy veszített el az állam?Fotó: Origo

 

Meggyanúsították Gyurcsányt

A Sukoró-ügy politikailag lényeges mellékszála volt, hogy a kaszinóprojekttel összefüggésben az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt.  A hivatali visszaéléssel meggyanúsított Gyurcsány végül nem lett vádlott, csak tanú, mert az ügyészség nem tudta alátámasztani a vádat. 

Gyurcsány Ferenc végül nem lett vádlott a Sukoró-perben, csak tanúFotó: Polyák Attila - Origo

A vádhatóság arra a vélelmezésre épített, hogy a befektetőkkel folytatott megbeszélésen a miniszterelnök „részéről a beruházás támogatása az utasítás jellegét mutatta”. Korábban a Népszava írt arról, hogy az egyik befektető az ellenzék akkori vezetőjeként Orbán Viktorral is tárgyalt: Martonyi János szadai villájában 2010 elején. Ezt először letagadták, végül elismerték a kormány részéről.

Még nincs végük a pereknek

A Kúria eközben kedden eljárásjogi szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla részítéletét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra kötelezte a sukorói kaszinókoncesszió késedelmi kötbére ügyében. Az ítélőtábla szerint a sukorói befektetők a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt kötelesek 131 millió forint kötbért fizetni. 

A felperes magyar állam egyik ügyvédje szerint azonban akkor sem biztos, hogy be lehet hajtani a kiszabott összeget, ha az új eljárásban ismét fizetésre kötelezik a befektetőket. Az állam ugyanis még korábban megindította a koncessziós jog tulajdonosával, a KC Biddinggel szembeni a végrehajtási eljárást, ám a cégnek csak 600 ezer forintos tőkéje van.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK