A CÖF megállítaná az információkat a határon

Az idegen zsoldból élő „civil jogvédők” külföldi finanszírozása miatt fennáll az a nemzetbiztonsági veszély, hogy idegen kezekbe kerülnek állami adatok, ezért helyesli a CÖF a közérdekű adatkérés törvényi korlátozását. A jogvédők eközben nemzetközi fórumon tiltakoznak a szigorítás ellen.

Nem jogellenes korlátozás, ha az állam pénzt kér a közérdekű adatigénylésért, állapítja meg a kormányt támogató békemeneteket szervező CÖF. A szervezet szerint az ellenzék és a jogvédők által vitatott, hétfőn elfogadott jogszabály „senkit nem zár el az adatigényléstől, csupán hozzájárulást vár el aránytalanul nagy mennyiségű anyag kikérése esetén”.

Már-már visszaélésszerű

Egy szűk kör a CÖF szerint már-már visszaélésszerűen él az adatkérés jogával. Ráadásul - tették hozzá -

e szervezetek külföldi finanszírozása felveti, hogy a kikért adatok megállnak-e Magyarország határainál.

Ezt pedig a CÖF már nemzetbiztonsági kérdésnek tartja.

Csizmadia László, a CÖF egyik vezetője Fotó: Polyák Attila - Origo

Az idegen zsoldból élő „civil jogvédők” a szervezet szerint az igazság bajnokaiként nyílt levelekkel ostromolják az állami vezetőket, ezzel is „teljesítve eltartóik párt- és gazdasági érdekű megbízásait”.

Akadályozzák a munkát

Nem tetszik a CÖF-nek az sem, hogy a jogvédők megkérdőjelezik Magyarország jogállamiságát, a kormányzati munkát pedig ellehetetlenítik. „Az ellenzéki pártok magasan sliccelt szoknyája alól kilátszó szervezeteknek” a CÖF azt javasolja, hogy „fejezzék be a haza kiárusítását”.

Tiltakoznak a jogvédők

Egy nemzetközi fórumhoz,

a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű tömörüléshez fordulnak eközben a törvényi szigorítás ellen tiltakozó civil jogvédők.

A K-Monitor, a Sunlight Foundation, a TASZ és a Transparency Magyarország a közérdekű adatok megismerhetőségének újabb korlátozását bírálják.

A nemzetközi fórum - emlékeztetnek - egy 2011-ben életre hívott, az országok önkéntes részvételén alapuló nemzetközi kezdeményezés, amelynek Magyarország is a tagja. Célja pedig az, hogy a csatlakozó államokban elősegítse a polgárok felé nyitott kormányzás megteremtését, és erősítse a közhatalom átláthatóságát.