Orbán állításait cáfolja a Helsinki Bizottság

2015.07.10. 17:43

Uniós jogi fórumokhoz fordul a Magyar Helsinki Bizottság az illegális bevándorlás ellen elfogadott törvénymódosítás miatt, mert az szerintük kiüresíti a magyar menekültügyi rendszert. A szervezet úgy véli, hogy a kormány továbbra sem mond igazat a bevándorlás kérdésében, és abszurdnak tartják Lázár János kijelentését is, aki Szerbiát biztonságos országnak nevezte. Pontról pontra magyarázták el, szerintük miért nincs igaza Orbán Viktornak.

Megint nekiment a kormánynak a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet menekültügyi programvezetője az Origónak már korábban elmagyarázta, véleményük szerint miért keveri Orbán Viktor a bevándorlókat a menekültekkel, most pedig ismét kiálltak a nyilvánosság elég.

A Fidesz korábban már tiltakozott a „nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivilek adathamisítása” miatt. A Magyar Helsinki Bizottság akkor beperelte a kormánypártot, most pedig pontról pontra magyarázták el, szerintük miért nincs igaza a miniszterelnöknek.

A kormány plakátkampányt is indított az illegális bevándorlás ellenForrás: MTI/Máthé Zoltán

Gazdasági migráns vagy menedékkérő?

Orbán Viktor miniszterelnök több interjúban említette, hogy a migránsok többsége megélhetési okokból vándorol Nyugat-Európa felé, ők tehát gazdasági bevándorlók, nem pedig menekültek.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez nem igaz.

Az utóbbi hónapokban érkező menedékkérők jelentős része polgárháborús övezetekből, diktatúrák elől menekül” - mondta Pardavi Márta, a szervezet társelnöke. A június 30. és július 5. közötti héten például 4924 menedékkérőt regisztráltak, 72,5 százalékuk Afganisztánból vagy Szíriából indult útnak. Ők minden bizonnyal oltalmazotti vagy menekültstátuszt kapnának, ha megfelelő garanciákat kínáló eljárásban van részük.

A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint az érkezők 75 százaléka Szíriából vagy Afganisztánból indul útnakFotó: Polyák Attila - Origo

Szerbia tényleg biztonságos?

Lázár János a csütörtöki kormányinfón kijelentette, hogy Magyarország Szerbiát és Macedóniát biztonságos országnak tekinti, ezért a dublini egyezményhez igazodva vissza fogja küldeni a menedékkérőket.

Pardavi Márta hallatlannak nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter állítását. Szerinte ugyanis egyetlen uniós ország sem tartja biztonságos országnak sem Szerbiát, sem Macedóniát, sem pedig Görögországot, így ezekre a helyekre nem küldhetnek vissza menedékkérőket, amíg tart az eljárásuk, hiába itt léptek be először az unió területére.

Tényleg nő a terrorizmus?

A kormány retorikája többször emlékeztetett rá, különösen a párizsi Charlie Hebdo-merényletek után, hogy a bevándorlás miatt nő a merényletek kockázata.

A terrorizmus veszélye és a migráció között nagyon távoli az összefüggés. Ezek az emberek pont a terror és a diktatúrák ellen menekülnek, sokukat az Iszlám Állam kényszerített arra, hogy elhagyják otthonukat - mondta a társelnök.

Irgalmas ország Magyarország?

„Mi keresztény, nemzeti kormány vagyunk, van irgalom a szívünkben, a menekülteket befogadjuk” - mondta a miniszterelnök Brüsszelben.

Orbán Viktor Brüsszelben is azt mondta: "Irgalmas ország vagyunk"Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez az állítás sem igaz, elég csak megnézni, milyen körülmények közé kerülnek a menedékkérők a országban, és milyen állapotban vannak a befogadó állomások.

„Egyáltalán nem vitatjuk, hogy rengeteg menekült érkezik az országba, ami hatalmas kihívás mindenkinek. Politikai akarat nélkül azonban nem lehet ezen változtatni” - mondta Pardavi Márta. A társelnök arra is rámutatott, hogy 2014-ben a menekültstátusz elfogadásáról szóló döntések mindössze 9 százaléka volt pozitív az országban. Az Európai Unióban ez a legalacsonyabb arány, a 28 tagország átlaga 45 százaléka.

Az illegális határátlépés bűncselekmény?

A kormány több tagja is utalt arra, hogy a határ illegális átlépése bűncselekmény, amit büntetni kell. Akik pedig legálisan akarnak bejutni az országba, azok érvényes papírokkal bármikor átjöhetnek a legális határátkelőkön.

A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztetett rá, hogy 1990 óta az illegális határátlépés csak akkor bűncselekmény, ha azt fegyverrel követik el,ilyenre azonban egy példát sem tudnak mondani az elmúlt évekből. Az igazság az, hogy az illegális határátlépés szabálysértés. Ráadásul az 1951-es genfi egyezmény is kimondja, hogy ha valaki menekült, nem érheti azért büntetés, mert illegálisan átlépi a határt. Sok menedékkérőnek azért nincsenek dokumentumai, mert az országukban ilyen nem is létezik, esetleg elpusztult az értékeikkel együtt, elvesztették útközben, vagy az embercsempészek vették el tőlük.

Lábnyomok az Ásotthalomhoz tartozó magyar-szerb zöldhatáronFotó: Bielik István - Origo

Nem beszélnek nyelveket?

Sok kritika éri a menedékkérőket azért is, mert a kormány szerint képzetlenek, és elveszik a magyarok munkáját.

A hivatalos adatok szerint 2007 és 2012 között az európai bevándorlók 19 százalékának, a nem európai bevándorlók 35 százalékának volt diplomája. Ugyanez az arány a magyarok között 16 százalék. Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője arra is emlékeztetett, hogy például Szíriából kifejezetten a középosztály menekül, az érkezők pedig általában több nyelvet beszélnek, mint a magyarok.

Szendvicsekben hozzák a vírusokat?

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára egy gazdafórumon azt mondta: beláthatatlan károkat okozhatnak a növény- és állatbetegséget terjesztő vírusok, baktériumok, amelyeket a migránsok hurcolnak Magyarországra a szendvicseikben. 

Pardavi Márta szerint a kijelentés teljesen abszurd. A hozzánk érkezők orvosi vizsgálaton esnek át, ami ugyan nem mindig alapos, de a hónapokon át tartó út alatt, ha hordoznak is fertőző betegséget, az kijön rajtuk, mire ideérnek.

Eddig egyetlen példa sem volt arra, hogy bárki is veszélyes, járványos betegséget hozott volna be közülük az országba. Ennél sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a repülővel érkező turisták, akik néhány óra alatt repülnek át kontinenseken, gyakran betegen.

A Heti Betevő önkéntes szervezet ételosztása bevándorlóknak a Keleti pályaudvaronFotó: Polyák Attila - Origo

Több ezret küldenek vissza?

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a TV2 Mokka című műsorában azt állította, a német, svájci és francia hatóságok tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a dublini rendszer egyáltalán nem hatékony. A 40-50 ezer menedékkérőből, akik 2013-ban és 2014-ben hagyták el Magyarországot, akét év alatt összesen 1350-et küldtek vissza más uniós országok.

Az sem mellékes, hogy ha valaki 12 hónapot az országon kívül tölt, akkor megszűnik Magyarország felelőssége a határátlépés miatt. Ezt rengeteg menekült kihasználja. Több uniós ország bírósága nem is tekinti biztonságos országnak hazánkat, ezért nem küldenek ide vissza menedékkérőket.

Ami pedig a koszovóiakat illeti: az ő esetükben Németország és Ausztria nem a Dublin III alapján döntött, gyorsított eljárást folytatottak le, és egyenesen Koszovóba küldték őket vissza.

Menekültek várják, hogy a szerb hatóságok regisztrálják őket. Nem ide küldik vissza őketFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Bírósághoz fordulnak

Gyulai Gábor, a szervezet menekültügyi programfelelőse arról is beszélt, hogy a július 6-án elfogadott törvénymódosítás teljesen kiüríti a magyar menekültügyi rendszert, és szinte lehetetlenné teszi, hogy a háború, kínzás vagy az üldözés más formái elől menekülők védelemhez jussanak Magyarországon. A szervezet ezért hamarosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához és az Európai Unió Bíróságához fordul.

Szerintük azzal, hogy Magyarország Szerbiát biztonságos harmadik országgá fogja nyilvánítani, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) érdemi vizsgálat nélkül elfogadhatatlannak minősíti majd az onnan érkezők kérelmét, 99 százalékukat így visszaküldik Szerbiába, ahol azonban semmilyen védelmet nem kapnak.

Két hét a döntésre

Ha mégis elfogadják az érkezők kérelmét, nagy valószínűséggel akkor is gyorsított eljárásban, 15 napon belül döntenek majd róla. A Helsinki Bizottság szerint ez teljesen ellehetetleníti a vizsgálatot, hiszen két hét alatt nem lehet tolmácsot találni, orvosi szakvéleményeket beszerezni, és információkat gyűjteni a körülményekről.

Rendőrök a debreceni menekülttábor előtt. A befogadó állomáson nemrég rendbontás voltForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A BÁH által elutasított kérelmezőnek mindössze három napja lesz arra, hogy jogorvoslatért bírósághoz forduljon. Megszűnik a jogorvoslati kérelem eddig általános, automatikus halasztó hatálya is, ami eddig biztosította, hogy a kérelmező itt várhassa meg a bíróság döntését.

Hajléktalanok lesznek

A szükséges engedélyek nélkül, a zöldhatáron elfogott külföldieket a rendőrség az eddigi 12 óra helyett 24 óráig tarthatja fogva, ha pedig menedéket is kérnek, akkor ez újabb 12 órával meghosszabbítható. A törvénymódosítás ráadásul a hajléktalanság veszélyét is növeli azzal, hogy már nem lesz kötelező befogadó állomásokon elhelyezni a menedékkérőket, csupán egy megyét is elég lesz kijelölni tartózkodási helyként.

Veszélyben az életük

Súlyosan aggályosnak tartják azt is, hogy ha a menedékkérő nem tudja igazolni a személyazonosságát, akkor kötelező lesz felvennie a kapcsolatot a származási országával: vagy a hatóságokkal, vagy pedig a rokonaival. Ez viszont a Magyar Helsinki Bizottság szerint a menedékjog legalapvetőbb tilalmát sérti, hiszen veszélybe sodorja a kérelmező és a családja életét is. Arról nem is beszélve, hogy mindössze néhány napon belül kellene információkat szerezni olyan helyekről, ahol még posta vagy normális út sincs, nemhogy internet. 

A Fidesz-frakció megvédi az országot
A Fidesz-frakció szerint a háborús politikai menekülteket, ahogyan eddig, úgy ezután is befogadja Magyarország. A Magyar Helsinki Bizottság állítására reagálva azt írták: az illegális bevándorlók döntő része nem politikai menekült, hanem gazdasági bevándorló, akik visszaélnek az európai uniós menekültügyi és emberi jogi szabályokkal. „Magyarországnak kötelessége megvédeni állampolgárait, valamint saját, és így az EU schengeni határait" - közölték.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK