A kutyának sem kellenek a magyar férfiak

Minden harmadik magyar felnőtt egyedül él, de a férfiak körében ez az arány majdnem negyven százalék. Az elmúlt évtizedekben az élettársi kapcsolatok is előretörtek, számuk a 30 év alattiak körében már elérte a házasok számát is. Érdekesség, hogy a szinglik aránya csupán három százalék.

Bár idén az első öt hónapban 2014-hez képest kismértékben növekedett a házasságkötések száma, ez nem tudta felülírni az elmúlt évtizedekben látható drasztikus visszaesést. A házasságkötések visszaesésése természetesen együtt járt a nőtlenek, hajadonok, illetve az elváltak arányának növekedésével – többek között ez is szerepel a KSH kutatói által háromévente elkészített Demográfiai Portréban.

Az elmúlt évtizedekben radikálisan csökkent a házasságok száma Magyarországon Forrás: Science Photo Library/Ian Hooton

Sok nőnek nincsen férje

A háromévente megjelenő összesítésből kiderült, hogy

1990-ről 2011-re a házasságban élők aránya 61,2-ről 44,4 százalékra zuhant,

míg a hajadonok aránya 20,3-ról 32,6 százalékra nőtt a 15 évesnél idősebb korosztályban. Tehát két évtized alatt közel másfélszeresére emelkedett a hajadonok aránya. 2011-ben a nők 27 százaléka, míg a férfiak 39 százaléka volt nőtlen családi állapotú.

Népszerű az élettársi kapcsolat

Murinkó Lívia és Spéder Zsolt szerint a hajadonok arányának a növekedése mögött egyértelműen az élettársi kapcsolatok elterjedése és az egyedül élők számának a növekedése áll. A rendszerváltáskor a nők körében minden korcsoportban 5 százalék alatt volt az élettársi kapcsolatban élők aránya,

2011-re a korcsoportok többségében a 10 százalékot is meghaladta.

Az élettársi kapcsolatban élők aránya a 25–29 évesek között volt a legmagasabb (25 százalék), ebben a korcsoportban gyakorlatilag megegyezik a házasságban élők részarányával.

Egyre többen választják az élettársi kapcsolatot Forrás: Thinkstock

Nincs sok szingli

Az egyedülállók növekedése a fiatal felnőttek (20–24 évesek) mellett igen erőteljes a fiatal középkorúak (35–39, 40–44 évesek) körében is.

Az utóbbi csoportban a 20 százalékot alig meghaladó részarány 30 százalék körülire emelkedett 2011-re, a növekedés főként az ezredforduló után volt jelentős.

A kutatók szerint Magyarországon a szingliknek (gyermektelen személyek, akik tudatosan választották ezt az életformát, életükben fontos szerepet játszik a munka, a fogyasztás és a szórakozás, nincsenek anyagi gondjaik, egyedül élnek, nagyvárosiak és magasan képzettek) az aránya a 30–49 éves korosztályban csupán 3 százalék.

Magyarországon nem él sok szingli Forrás: Thinkstock

Egyre kevesebben válnak

Érdekesség, hogy az elmúlt több mint két évtizedben jelentősen csökkent ugyan a házasságkötések száma, 2011-től azonban lassú, folyamatos emelkedés indult, és 2014-ben már csaknem 39 ezer házasságkötést regisztráltak a mélypontot jelentő 35 ezerrel szemben.

Az elmúlt évtizedekben a válások száma kisebb hullámzást mutatott: minden évben meghaladta a 20 ezret, és egyszer sem érte el a 26 ezret. 2011-ben 23 305 esetben mondta ki a válást a bíróság,

2014-re ez a szám 19 500-ra mérséklődött, elérve ezzel a vizsgált időszakban a legalacsonyabb értéket.

Ily módon a házasságkötések és válások mintegy ellentétes irányban mozognak: több a házasságkötés, kevesebb a válás.

Sokan házasok, de külön élnek

Földházi Erzsébet tanulmányában a házas, de nem együtt élő népesség arányát 1990-ben 8 százalékra, 2001-ben 3 százalékra, 2011-ben pedig 5 százalékra tette.

Létszámuk 130 ezer és 400 ezer fő között mozgott.

A férfiak és a nők között értelemszerűen alig van különbség, hiszen egymástól élnek külön, esetleg az elvándorlás miatt keletkeznek kisebb eltérések.

A váló felek életkora folyamatosan növekedett 1990-től. 2013-ban a nők átlagosan 40,1 évesen bontották fel a házasságukat, a férfiak ennél három évvel idősebb korukban. Az emelkedés üteme az utolsó három évben valamelyest mérséklődött az előző három évhez viszonyítva.