Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Lasszóval kell fogni a kistelepülési háziorvosokat. Magyarországon ma körülbelül 200-300 régóta betöltetlen praxis van, és nem sokan kapkodnak utánuk.
Mindez nem csoda, hiszen nemrég a Magyar Nemzetben a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke is arról beszélt, hogy egy 20-30 éve praktizáló,
1200 beteget ellátó háziorvos havi nettó bére 130-150 ezer forint
között mozog. Kevesen vannak, akik ennyiért vállalják a rendelést, a hosszú ügyeleti órákat, a továbbképzéseket és az óriási felelősséget, ami a szakmájukkal jár.
A tendencia ráadásul nem feltétlenül csak a keleti országrészre vonatkozik. Baranyában és Zalában is egyre gyakrabban fordulnak elő orvos nélküli falvak, és minél több idő telik el, annál nehezebb betölteni az állást. A más orvoshoz bejelentkező betegeket ugyanis vissza kell csábítani, de a vállalkozásként működő praxist addig is fent kell tartani, ami nem kevés pénzbe kerül.
Egy évtizedek óta praktizáló, vidéki háziorvos az Origónak elmondta, az is nagy probléma, hogy
az önkormányzatok nagyon különböző mértékben vállalják a terheket.
Van, ahol az egész rezsit az önkormányzat fizeti, ők állják a nővér bérét és járulékait is, de van, ahol semmit. Ez pedig még a vidéki orvosok között is óriási különbségeket szül.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ezen segít-e a nemrég elfogadott új alapellátási törvény, hiszen a részleteket miniszteri rendeletek szabályozzák majd, ezek viszont csak később készülnek el. A kormánynak viszont feltett szándéka, hogy a szakmai szervezetekkel konzultálva egységesítse és szabályozza az alapellátást. A változások nemcsak az orvosokat, a betegeket is érintik majd.
Az Egészségügyi Államtitkárság tervei között szerepel, hogy egységesítenék az önkormányzatok és az orvosok közötti szerződéseket. Ezzel elkerülhető lenne a különbség a támogatások között, de az ügyeleti rendszerre is hatással lenne.
Ahogy azt forrásunk elmondta, az ügyeleti rendszerek között szintén óriási különbségek vannak. Településtől függően van, ahol sofőr, felszerelés, személyzet és akár 2500 forintos órabér is jut az orvosnak, máshol a saját autójával kell ügyelnie ennek a feléért, a pénzből ráadásul még a gyógyszert és a benzinköltséget is levonják.
Sok helyen azon megy a vita, hogy alapból kötelező-e a háziorvosnak ügyelni. Egyelőre nem mindenhol világos, hogy csak akkor kötelező ügyeletet vállalni, ha önkormányzati társulás a praxis működtetője, vagy akkor is, ha az orvos külsős vállalkozóként végzi a munkáját.
A változások között egy olyan van, amivel szinte mindenki egyetért: a „kollegiális szakmai vezető háziorvos” intézményének bevezetése.
A kistérségekben ő koordinálná a háziorvosok munkáját, szervezi az ügyeletet, a helyettesítést, a továbbképzéseket.
Szintén az ő feladata lesz, hogy eljuttassa a fontosabb tudnivalókat, ismeretanyagokat a kollégáknak. A tervek szerint őt nem a minisztérium, hanem a többi háziorvos választja majd meg.
A kollegiális szakmai vezető intézményét nagyon jónak tartja a Magyar Orvosi Kamara elnöke is. Dr. Éger István az Origónak azt is elmondta, hogy ez nem bevezetés, hanem „visszavezetés” lenne, hiszen a gyakorlat régebben létezett, és jól működött.
„Ez persze még csak egy kerettörvény, amit miniszteri rendeletek szabályoznak majd, a végeredmény jobb és rosszabb is lehet majd” – mondta Éger István.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke arra vonatkozóan pontos adatokat nem tudott mondani, hogy jelenleg hány háziorvosi praxis betöltetlen, 200-300 körülire becsüli a számukat.
Éger István szerint az is problémát jelent, hogy ezek a praxisok gyakran 5-6 települést ölelnek fel, ráadásul mivel gyakran évek óta nincs orvos, a betegek nagy része máshova vitte el a kártyáját. Őket ugyan vissza lehet szerezni, de a rendelőket, az ellátást addig is működtetni kell, ami sok pénzbe kerül.
„Az az orvos fog odamenni, aki úgy látja, hogy ebből szolidan bár, de meg fog élni”
– összegezte a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Az Egészségügyi Államtitkárság az Origónak azt írta, hogy idén is
500 millió forint értékben írtak ki pályázatot letelepedésre és praxisjog vásárlására,
ezenkívül további 10 milliárd forintos többlet van az alapellátás fejlesztésére a 2016-os költségvetésben.
Idén január elsejétől minden területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálat (összesen 6369 praxis) egyenként havi 130 ezer forint többlettámogatásban részesül. Az elmúlt öt évben összességében havonta 35%-kal emelkedett a háziorvosi szolgálatok finanszírozási díja – emlékeztettek.
A háziorvosok mellett természetesen a betegekre is várnak változások. Az új alapellátási törvényben például nagyon nagy hangsúlyt kapnak a szűrővizsgálatok:
az orvosoknak el kell érniük, hogy a páciensek minél több vizsgálatra menjenek el.
Cserébe a részvételt díjazná az állam, de ennek pontos menetét csak később fogják kidolgozni.
Kérdés persze, hogy ha többen vesznek részt a szűrővizsgálatokon, és több betegséget szűrnek ki, ki fogja ellátni a megnövekedett betegszámot. Dr. Éger István szerint éppen ezért a szakellátást is fejleszteni kell.
Vannak azonban olyan vidéki háziorvosok is, akik szerint nem azért nem mennek el az emberek szűrésre, mert nem akarnak, hanem mert nincs rá lehetőségük. Ahhoz ugyanis, hogy valamelyik közeli város kórházába elutazzanak, néha egy egész napos szabadságot ki kell venniük, ami sokaknak nem oldható meg.
„A megyénkben EU-s pályázatból felszereltek egy szűrőkamiont, ami többször járt is a községben, fél nap alatt 7-8 betegségre is leszűrték azt, aki kérte” – mondta egyikük. Csakhogy a kamion két éve áll, azóta pedig sem idővel, sem szabadsággal, sem pénzzel nem győzik a lakók az utazgatást.
Annak is véget akar vetni az államtitkárság, hogy néhány beteg egyáltalán nem választ háziorvost.
A jövőben mindenkitől elvárják majd, hogy regisztráljon valakinél, és adja le a tb-kártyáját.
Attól viszont továbbra sem kell senkinek tartania – így az egyetemistáknak sem –, mi történik, ha éppen nem otthon vannak, amikor ellátásra van szükségük. Őket tartózkodási helyükön ambulánsan látja el továbbra is a háziorvos, nem kell átjelentkezniük – írta az államtitkárság.
A lapunknak nyilatkozó háziorvosok szerint ezzel eddig sem volt baj, a külföldön munkát vállalók viszont gyakran okoznak problémát. Ők, amikor elutaznak, kijelentkeznek, viszont amikor hazajönnek, nem jelentkeznek vissza, de továbbra is a háziorvost keresik fel, ha valami bajuk van.
„Őket az e-kártya alapján kell ellátnunk, amiért viszont csak 150 forintot kapunk, ami egy olyan praxisban, ahol sok a külföldi munkavállaló, elég nagy problémát jelent” – mondta egyikük.
