Miskolc, 2007. augusztus 16.
Az ÁNTSZ miskolci laboratóriumában folyamatosan ellenőrzik az ivóvíz minőségét. Miskolcon jó az ivóvíz minősége, fogyasztható, de a mennyisége kevés. Elsősorban a belvárosban, a Vörösmarty-lakótelepen és a Szentpéteri kapunál érzékelhető nyomáscsökkenés és vízhiány a magasabban fekvő ingatlanokban, valamint a felső emeleteken. Ezekben a városrészekben négy lajtoskocsi segítségével enyhítenek a vízhiányon.
MTI Fotó: Vajda János
Vágólapra másolva!
A vezetékes vízért akkor is fizetni kell Magyarországon, ha az emberi fogyasztásra nem alkalmas. Legutóbb Barcson szennyeződött fekáliára utaló baktériummal az ivóvíz, mégis az ország egyik legdrágább köbméterdíját kell fizetniük az ott élőknek. A Dunántúli Regionális Vízművek azt mondja, vizsgálják, lehet-e kevesebb a vízdíj.
Hétfőn az Origo adott róla hírt, hogy Barcson hosszú ideje nem iható az ivóvíz, sőt, néha fürdéskor is bőrpirosodást okoz. A jelek szerint egy Clostridium perfringens nevű baktérium kerülhetett a csapvízbe, ami arra utal, hogy a vízmű hálózata talajvízzel vagy szennyvízzel érintkezett. A
baktérium súlyos esetben bélfalelhalást és véres hasmenést okozhat,
emiatt a megyei kormányhivatal figyelmeztette a település lakóit, hogy a csapvízből csak 15 perces forralás után ajánlott inni.
Barcs vízműhálózata talajvízzel vagy szennyvízzel érintkezett Forrás: MTI/Varga György
Annak ellenére, hogy a vezetékes víz lényegében használhatatlan, a Dunántúli Regionális Vízmű továbbra is beszedi a víz- és csatornadíjat. Barcson ráadásul ez igen drága, az ivóvíz- és a csatornadíj eléri a köbméterenkénti 850 forintot; ugyanez Budapesten 780 forint.
A Dunántúli Regionális Vízműnek a következő kérdéseket tette fel az Origo:
Miért kell a szennyezett ivóvíz után is vízdíjat fizetni?
Ha fizetni kell, miért ugyanannyit, mint korábban? A lajtos kocsival biztosított ivóvízellátás nem ugyanolyan minőségű szolgáltatás, mint a vezetékes ivóvízellátás.
Miért olyan kiemelkedően magas Barcson (850 forint) a víz- és csatornadíj?
Az önkormányzat szabta a vízdíjat
A vízmű csütörtök délelőtt a következő választ adta: "A szolgáltató vizsgálja annak lehetőségét, hogy érvényesíthető-e jóváírás az árhatóság által megállapított díjakból a havária időszakára. A tartálykocsis vízellátást térítésmentesen biztosítja a szolgáltató, nem kerül hozzáadásra a helyi vízdíjakhoz."
"A víziközmű-szolgáltatás díjait nem a Társaság határozza meg, a DRV Zrt-nek, üzemeltetőként kötelezettsége alkalmazni az árhatóság által megállapított díjakat.
2011. év végéig az önkormányzat, mint díjmegállapító hatóság határozta meg a vízdíjakat.
2012-től kezdődően a víziközmű-törvény előírása szerinti díjmóratórium van érvényben, 2013. 07.01-től a Társaság érvényesíti a lakossági 10%-os díjcsökkentést" - írták.
Mint mondták, a hétvégén készül a szükségvízellátás feloldására a szolgáltató az érintett településeken a közegészségügyi hatóság hozzájárulásával, amennyiben az ellenőrző vizsgálatok megerősítik a feloldáshoz szükséges eddigi eredményeket. A tartálykocsis vízellátás a feloldás visszavonásáig marad érvényben.
Víz Világfórumot nyitott meg Áder
Áder János köztársasági elnökké választása után nem sokkal bejelentette, kiemelten foglalkozna azzal, hogy minél több ember férhessen hozzá rendszeresen jó minőségű ivóvízhez. Ennek kapcsán Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot hozott létre. Áprilisban ő nyitotta meg a VII. Víz Világfórumot, ahol arról beszélt, a Földet kibillentettük egyensúlyi állapotából, és arról is, hogy elegendő víz nélkül nem fenntartható a fejlődés.
Áder János köztársasági elnök megnyitó beszédet mond a 7. Víz Világfórumon Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Az Origo megkereste az államfőt, mi a véleménye a Somogyban kialakult helyzetről, és hogy elfogadhatónak tartja-e azt, hogy azok is ivóvízdíjat fizetnek, akik nem férnek hozzá iható vezetékes vízhez. A köztársasági elnök válaszát még várjuk.
Sok a vízprobléma Somogyban
A Miniszterelnökség a kérdésünkre megerősítette, Somogy megyében vannak olyan települések, amelyeken a víz arzén- és az ammóniumszennyezettsége meghaladja a határértéket. A megyében arzénszennyezés miatt jelenleg
7 településen van átmeneti vízellátás, ez 5523 főt érint.
Az ammóniás kutaknál esetileg fordul elő nitrithatárérték-túllépés, ekkor a csecsemőknek palackozott vizet szállítanak, a határérték feletti ammóniumtartalom miatt pedig 54 település érintett – továbbították az Origo szerkesztőségébe a Somogy Megyei Kormányhivatal válaszát.
Máshol is lehet gond
Magyarországon sokan nem jutnak egészséges vezetékes vízhez. Nyáron nem csak Barcson volt gond a csapvízzel: a közeli Bolhó település egyik utcájában rozsdás, büdös víz folyt a csapból, amit a helyiek fürdésre sem mertek használni – a Miniszterelnökség viszont úgy tudja,
„jól működik a víztisztító berendezés, a hálózati víz minősége megfelelő”.
A barcsi baktériumos fertőzés két szomszédos települést, Drávaszentest és Somogytarnócát is érintette. A településeken a DRV elrendelte a vezetékek fertőtlenítését, és lajtos kocsival szállítottak iható vizet.
A Békés Megyei Vízművek Zrt. munkatársa vizet ereszt a cég lajtos kocsijából Békéscsabán, a Korzó téren Forrás: MTI/Rosta Tibor
Békés megyében szintén sok, 35 településen nem biztosított a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása. Ezek közül mind a 35 településen a határérték feletti a víz arzéntartalma, 5 településen pedig a bórtartalom túl magas.
Iható a sárgás, kénszagú víz?
Augusztusban a makóiak panaszkodtak arra, hogy a csapvíz fehér és büdös. Mint kiderült, a vízművek egy korábbi szennyeződés miatt klórral fertőtlenítette a vizet, állításuk szerint a vegyszer aránya nem lépte túl a megengedett határértéket.
A Makóhoz közeli Magyarcsanádon és Apátfalván sárga, kénes szagú víz jött a csapokból, egyesek azt mondják, kukacokat is láttak benne. Pedig a településeken nemrég indítottak vízjavító programot: a megszokottnál nagyobb arányban használják fel az Alföldvíz Zrt. vízműtelepén kívüli, külső kutak vizét. Innen származott a sárgás, kénes szagú víz, amelyről a vízmű ágazati vezetője azt mondta,
„emberi fogyasztásra alkalmas, igaz eltér a megszokottól”.
Ivóvízhelyzet Magyarországon
A miniszterelnökség tájékoztatása alapján az alábbi településeken nincs vagy problémás valamilyen okból a vezetékes ivóvízellátás.
Magyarország nagy részén nemzetközi összehasonlításban rendkívül jó minőségű a vezetékes víz, különösen Budapesten. Emellett világviszonylatban drága is.
Egyes országokban, például a közép-ázsiai államokban teljesen ingyenes az ivóvíz, de nagyon olcsó például Pekingben (6 forint/köbméter), Rómában (140 forint), sőt, Kairóban is (8,5 forint). (Budapesten csak a csatornadíj nélkül számolt puszta vízdíj nettó 172,40 forint.)
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe Forrás: MTI/Balogh Zoltán
Hazánkban egyébként ritka a barcsihoz hasonló baktériumos fertőzés a vezetékes vízben. Az ivóvíz ugyan sosem csíramentes, a természetes vizekben élő mikroszkopikus szervezetek azonban nem veszélyesek. Az egészséget károsító mikroorganizmusok és vírusok főként fekáliás szennyeződésekkel, szennyvízzel kerülhetnek a vizekbe, majd a fertőzött ivóvízzel vagy öntözővízzel az emberi szervezetbe.
Műszaki hiba okozza
Az ÁNTSZ az Origo kérdésére közölte, a bakteriális problémák általában üzemeltetési eredetűek, a fertőzés csőtöréskor, az ivóvízhálózat karbantartásakor, rekonstrukciójánál, talajvízkút illegális rákötésénél kerülhetnek be az ivóvízhálózatba. A különböző patogén kórokozók egészségügyi veszélye, ellenállása (például a klórral szemben) és fertőzőképessége eltérő.
A leggyakoribb tünetek a hasmenés, hányás, magas láz,
a paletta azonban széles, főleg a kórokozó típusától függ.
Elöregedett vízvezetékek Forrás: MTI/Füzesi Ferenc
Mérgező az arzénes víz
Gyakrabban fordulnak elő az ivóvízben vegyi szennyező anyagok, főként a fluor, a jód és az arzén. Utóbbi talán a legveszélyesebb: a törvény értelmében a literenként tíz mikrogrammnál több arzént tartalmazó víz már nem alkalmas ivásra. Igaz, ennél valamivel több kell az egészségkárosodáshoz: korábban Magyarországon literenként 50 mikrogramm volt a határérték, ezt azonban az EU-s szabályozások miatt kellett lejjebb vinni, és az elmúlt években többször is előfordult, hogy az új határértéknél több arzént tartalmazott az ivóvíz.
Hosszú távon az arzénos víz fogyasztása növeli a daganatok,
elsősorban a hólyag-, a tüdő- és a bőrrák, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Arzénmentesítésre használt granulátum Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Nagy mennyiségben daganatot okozhat
A fluor természetesen előfordul a vizekben, kőzetekben. Magyarországon a legtöbb fluort a vezetékes vízzel és az ásványvizekkel vesszük magunkhoz. A fluor mesterséges úton is a talajba, onnan pedig a vízbe kerülhet - a mérések szerint a foszfáttartalmú műtrágyát gyártó üzemek, alumíniumkohók közelében magasabb a talaj fluorszintje. A túlzott fluoridbevitel miatt a fogakban és a csontokban úgynevezett fluorózis alakulhat ki. A fogak esetében ez a fogzománc nem visszafordítható elszíneződésével jár.
Egyes kutatások szerint a túl sok fluorid csökkenti a termékenységet, pajzsmirigytúlműködést eredményez. Állatkísérletek szerint a túlzott fluoridbevitel hosszú távon növeli a daganatképződés kockázatát, és károsodást okoz az idegrendszerben.
A vezetékes víz fluoridtartalma nem haladhatja meg az 1,5 milligrammot literenként.
Az ivóvizek jódtartalma elsősorban a talaj jódkoncentrációjától függ. Ha ez utóbbi alacsony, akkor az ivóvíz jódtartalma is alacsony, ha magas, akkor a vízben is jelentős mennyiségű jód található. Bár legtöbbször a jódhiány okozta problémákról esik szó, a jódmérgezés ugyancsak veszélyeket rejt magában. Túlzott jódbevitelről akkor beszélhetünk, ha az ajánlott napi bevitel (0,15 mg) több mint négyszázszorosa kerül a szervezetbe. Mindkét esetben problémássá válik a pajzsmirigy működése, a hormonháztartásban zavar lép fel.
Kötelesek vizet osztani a szolgáltatók
Ha a vezetékes víz szennyezetté válik, egy 2001-es kormányrendelet értelmében a szolgáltató felelőssége, hogy továbbra is ellássa a lakosságot tiszta vízzel. Ilyenkor a feladata az ellátórendszer azonnali javítása, amennyiben pedig ezzel sem tudja garantálni a megfelelő minőségű ivóvizet, abban az esetben a kormányhivatalok átmeneti ivóvíz-ellátási kötelezettséget rendelhetnek el az üzemeltetőnek. Vagyis kötelezhetik arra, hogy palackban, zacskóban vagy tartályból ossza a vizet. Törvény szerint ilyenkor minden lakosnak napi 3 liter tiszta vizet kötelesek biztosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
