Ha azt hiszi, mindegy: migráns vagy menekült, téved

2015.09.10. 09:03

Minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült. Vagy éppen fordítva? Nemcsak a magyar sajtó, hanem a külföldi hírügynökségek sem mindig tudják, mi lenne a megfelelő kifejezés az Európai Unió határára érkező százezrekre. Cikkünkben nemcsak ezt a félreértést próbáljuk eloszlatni, hanem azt is elmagyarázzuk, miért nem küldik vissza a menekülteket Görögországba, és miért nem akarják, hogy Magyarországon regisztrálják őket. 

Gondoljon vissza az elmúlt napok családi beszélgetéseire. Fel tudja idézni, hogy milyen szót használt az elmúlt hónapokban az Európai Unió területére érkezett több tízezer emberre? Bevándorló? Migráns? Menekült? És mit jelent, ha valaki oltalmazott vagy befogadott, megélhetési vagy gazdasági? Ha nem tudja a választ, ne aggódjon: nem csak önnek okoznak bonyodalmat a különböző kifejezések. A CNN-től a BBC-n át az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságáig mindenki fontosnak tartotta, hogy tisztázza a fogalmakat. Így teszünk most mi is.

Migráns vagy menekült: nem mindegy.Fotó: Polyák Attila - Origo

Megélhetési vagy illegális

Orbán Viktor gyakran megélhetési bevándorlóknak nevezi a zöldhatáron érkezőket. A Magyar Távirati Iroda illegális bevándorlókról beszél, de akad olyan újság is, amely migránsokról ír. Ha megnézzük a nagyobb, angol nyelvű nemzetközi hírügynökségeket, ott főleg a migráns (migrant) és menekült (refugee) szavakkal találkozhatunk.

Mindez persze nem véletlen, hiszen alig akad olyan szó, amelyet ennyire áthatna a politika. Ez azonban nem az egyetlen ok, ami miatt tisztában kell lennünk a helyes kifejezéssel.  A menekült és a migráns ugyanis egyáltalán nem ugyanaz  – erre már az ENSZ is figyelmeztetett.

Az ENSZ szerint is fontos megkülönböztetni a fogalmakatFotó: Polyák Attila - Origo

A világszervezet menekültügyi főbiztossága augusztus végén adott ki iránymutatást a témában. Ők azt írják: a menekült és a migráns között nagy a különbség, ha pedig valaki összekeveri őket, az minden érintettnek rosszat tesz.

Menekült vagy migráns

Az ENSZ szerint menekült az, aki fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt menekül el a hazájából, 2014 végén 19 és fél millióan voltak világszerte, de a szíriai konfliktus és az Iszlám Állam térnyerése miatt a számuk egyre növekszik. Ők azok, akiknek olyan szinten veszélyben van az életük, hogy megkockáztatják a zöldhatáron átkelést, és éppen azért ismerik el őket menekülteknek, mert nem kockáztathatják meg, hogy hazatérjenek. A státuszukat az 1951-es Genfi Egyezmény határozza meg. 

Szíriában háború dúl: az innen érkezők menekültekForrás: MTI/EPA/Ariha Today/-------------------

Velük ellentétben a migránsok nem közvetlen fenyegetés vagy üldöztetés elől hagyják el országukat, hanem egy jobb élet reményében érkeztek egy új országba, ahol munkát találhatnak, vagy tanulhatnak, esetleg újraegyesíthetik családjukat. A menekültekkel ellentétben nekik nem feltétlenül okoz problémát a hazatérés.

Akkor most kik jönnek?

A két csoportot azért fontos megkülönböztetni, mert más szabályok érvényesek rájuk. A migránsokkal a nemzeti kormányok saját törvényeik szerint bánnak, a menekültekre azonban nemzetközi jogszabályok vonatkoznak, amit mindenkinek be kell tartania. Ha pedig a két fogalmat összekeverik, az a valódi menekültek helyzetét nehezíti.

A BBC a migráns és a menekült szót is használjaFotó: Dudás Szabolcs - Origo

A kérdés már csak az, hogy azok kicsodák, akik tízezrével érkeznek Olaszországba, Görögországba és persze Magyarországra. Nos, az ENSZ adatai szerint menekültek és migránsok egyaránt,  bár az utóbbiakból lényegesen kevesebb van. Éppen ezért döntött úgy például a BBC, hogy tudósításaikban az európai válságról mindkét kifejezést használni fogják.

Lehet a bevándorló illegális?

Természetesen nem csak ez a két kifejezés létezik, itt van mindjárt az „illegális bevándorló”, ami a Magyar Helsinki Bizottság szerint mindenképpen pontatlan.  Kiadványukban azt írják: bevándorlónak hétköznapi szóhasználatban – ilyen jogi kifejezés egyébként nincs – azokat a migránsokat nevezzük, akik már hosszabb ideje tartózkodnak a választott országban. Ha tehát egy arab orvos Magyarországra költözött, esetleg itt tanult, itt vállalt munkát, bevándorlónak számít. Mivel ehhez engedélyekre van szükség, semmiképpen nem tekinthető illegálisnak.

A Helsinki Bizottság szerint az illegális bevándorló kifejezés pontatlanForrás: kormany.hu

Ha egy külföldinek nincsenek papírjai, mégis egy adott országban tartózkodik, akkor rá ritkán az illegális migránst kifejezést használják, de gyakoribb az „irreguláris” jelző. A magyar jog egyébként egyik fogalmat sem ismeri.

Oltalmazott vagy befogadott

Hogy még több fogalmat keverjünk a dologba: ha egy menekült megérkezik Magyarországra, akkor egészen addig menedékkérőnek számít, amíg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – felülvizsgálatban a bíróság – meg nem állapítja, hogy valóban jogosult-e nemzetközi védelemre. Ennek három formája létezik: menekült, oltalmazott vagy befogadott.

Ha valakit menekültként ismer el az állam, akkor a magyar állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszt kapnak, az állam szükség esetén úti okmányt is kibocsát a számukra. Ehhez nagyon hasonló az oltalmazottak helyzete, ők azok, akik jogilag nem menekültek, de fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldésük esetén halálbüntetés, kínzás, megalázó bánásmód várná rájuk.

Menekültstátusz mellett oltalmazottak és befogadottak is lehetnekForrás: Origo

Útlevelet is kaphat

Aki befogadott lesz, azt nem tekintik menekültnek, sem oltalmazottnak, ennek ellenére nem lehet visszaküldeni hazájába. A befogadott státuszt egy évre adják (utána hosszabbítható), és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét, azonban csak előzetesen megszerzendő munkavállalási engedéllyel. A befogadottak részére a magyar állam nem ad magyar úti okmányt (akkor sem, ha semmilyen úti okmánnyal nem rendelkeznek).

A hazánkba érkező menekültek helyzetének megértéséhez még két fontos fogalmat kell tisztázni: a dublini rendeletet és a biztonságos harmadik országot. Mindkettő elég gyakran szerepel a hírekben, sőt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerda délelőtti évértékelő beszédében azt is kijelentette, hogy a bizottság hamarosan listát fog kiadni az általa biztonságosnak ítélt országokról.

Jean-Claude Juncker szerint hamarosan az EU is kiadja a biztonságos országok listájátForrás: AFP/Frederick Florin

Nem jó, de be kell tartani

A dublini rendszernek az a lényege, hogy az Európai Unióban mindig csak egy tagállam vizsgáljon meg egy menedékkérelmet. Így lehet elkerülni, hogy újra és újra benyújtsanak egy-egy menedékkérelmet, végtelen hosszúságúra nyújtva az eljárást. Itt következik az a szabályozás, ami Magyarországnak jelenleg gondot okoz: a menedékjogi eljárást ott kell lefolytatni, ahol a kérelmező először belépett az Európai Unió területére.

Jogos a kérdés, hogy akkor miért nem küldjük őket vissza Görögországba, hiszen a hozzánk érkező menekültek ott léptek be először az EU-ba. Nos, akármilyen furcsa, de az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2011-es ítélete korábban igazat adott egy afgán menedékkérőnek, aki beperelte Dániát, mert a dublini rendelet alapján vissza akarták küldeni Görögországba. A bíróság és az ENSZ megállapításai szerint Görögországban a legalapvetőbb feltételek sincsenek meg a menekülteknek,  ezért Németország például oda nem is küldi őket vissza, amit az athéni kormány ki is használ. 

Menekültek Szerbiában: nem regisztrálják őketFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Mi a helyzet Szerbiával?

Hasonló okokból nem tekintik biztonságos harmadik országnak Szerbiát sem. Az EU-ban Magyarország az első, ahol regisztrálják a menekülteket. Röszkén éppen azért alakultak ki embertelen állapotok, mert a regisztráció olyan lassú, hogy a menedékkérőknek napokat kell várniuk, mire rájuk kerülhet a sor.

Ráadásul nemcsak a hideg és a rossz körülmények miatt nem akarnak a röszkei mezőn várni, hanem sokszor azért is nekiindulnak az autópályának, mert reménykednek, hogy sikerül kikerülniük a magyarországi regisztrációt. Ha ugyanis Ausztriában, vagy Németországban regisztrálják őket, sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy megkapják a menekültstátuszt. Angela Merkel például már korábban bejelentette, hogy a hozzájuk érkező szíreknek mindenképpen menedékjogot adnak. Legalábbis ezt írta a sajtó. A német kormány azonban ezt az állítást hamarosan visszavonta, illetve azt állította, hogy csak félreértésről volt szó.

Nem akarják, hogy Magyarországon regisztrálják őketForrás: MTI/Molnár Edvárd

Új időszámítás jön

Egészen más időszámítás kezdődik szeptember 15-én, ekkor lép ugyanis életbe a menekültügyi törvény szigorítása. Nagyon fontos, hogy Magyarország Szerbiát nyár óta biztonságos harmadik országnak tekinti,  így minden kétely nélkül visszafordítják majd őket, ha nem kapják meg a menekültstátuszt. A kormány tervei szerint ehhez mindössze két-három órára lesz szükség, az érkezők eljárását azonnal megkezdik, elbírálásukig pedig a határon kialakított tranzitzónában kell maradniuk.

A tranzitzóna jogilag olyan lesz, mint mondjuk a repülőtéren: államon kívüli területnek számít majd,  azaz az itt tartózkodók hivatalosan még nem léptek be az Európai Unió területére. A zóna Szerbia felé nyitott lesz, így az elutasított menedékkérőket azonnal visszaküldik. A kérdés már csak az, hogy miképpen küldenek vissza mondjuk tízezer mindenre elszánt menekülő fiatalembert Röszke környékéről.

A kerítés építése mellett a törvényeket is szigorította a kormányFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Már nem szabálysértés

Az sem jár jobban, aki úgy dönt, kihagyja a tranzitzónát, és illegálisan próbálja átlépni a határt. Az illegális határátlépés az új törvények szerint ugyanis már nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül, így a tiltott határátlépőket őrizetbe kell majd venni. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK