Elbírhatja Európa a menekülteket

2015.09.16. 07:02

Mi lesz Európával, ha tényleg befogadja a több százezernyi menekültet? Sokan muszlim többségű kontinenst, egyre gyakrabban előforduló terrorcselekményeket és kulturális feszültségeket vizionálnak. Az Origónak nyilatkozó szakértők szerint Németországnak nem lesz könnyű megemészteni a bevándorlók tömegét, de nem törvényszerű, hogy mindennapossá váljanak a konfliktusok. A gazdaság helyzete kulcsfontosságú lesz, mert csak prosperáló környezetben lehet elkerülni, hogy a bevándorlók második és harmadik generációja reménytelen helyzetben találja magát.

„Kisebb megszakításokkal huszonöt éve élek Budapesten, és soha semmilyen konfliktusom nem volt a helyiekkel. Sőt, a feleségem is magyar volt”– meséli Alatrach Ahmad szíriai vállalkozó, aki jelenleg teherautók eladásával foglalkozik. A Keleti pályaudvaron mindennap megfordul, tolmácsként segíti a menekültek irányítását. Ő maga muszlim hívő, mégis, amikor arról kérdezem, hogy a felesége mit szólt a fejkendőhöz, burkához, a kulturális különbségekhez, csak nevet. 

Soha nem vette ezeket komolyan, nem viselt kendőt, a magyar szokásokat követte.” 

Ahmad példája is mutatja, hogy egy idegen országban, teljesen más kulturális hagyományokkal is beilleszkedhet valaki, mégis a legtöbben aggódva figyelik a bevándorlók tömegét. A menekültek befogadása elleni érvek szinte minden országban ugyanazok, és egyformán ellentmondásosak: nem dolgoznak, elveszik a munkát mások elől, sérül a szociális rendszer fenntarthatósága, a zárt közösségek nem ismerik el a liberális demokrácia vívmányait. Az iszlám terrorizmus megjelenésével mindez kiegészül a politikusok által gyakran hangoztatott biztonságpolitikai kockázattal is. Ezek az üzenetek pedig, úgy tűnik, egyre hatásosabbak Európában, 

a szélsőséges pártok erősödni látszanak, egyre szalonképesebb a bevándorlóellenes retorika. 

A róka és a gólya: a jó szándék néha kevés

Ahmad viszont saját példájából kiindulva nem aggódik. Szerinte a mostaninál nem lesz nagyobb feszültség Németországban, mert a menekülteket nem éri majd kulturális sokk. Szíria ugyanis nem egy elzárt világ, az internet és a mobiltelefonok, valamint a turisták révén már mindent láttak, amivel most napi szinten találkoznak majd – mondta. 

Az Európai Unióba igyekvő bevándorlók az egyik szerelvény ablakán át próbálnak meg feljutni egy Szerbiába induló vonatra a macedóniai Gyevgyelija vasútállomásán

Forrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Kevésbé optimista viszont Csepeli György szociálpszichológus, aki szerint Németország nem emészti meg könnyen a mostani áradatot, miután viszonylag rövid idő alatt nagyszámú migráns érkezik. 

Sok függ azonban attól, hogy a menekültek beilleszkedése mennyire lesz szigetszerű. 

Ha a bevándorlók jellemzően egy-két munkatípusban helyezkednek el, például többnyire kertészek lesznek, akkor sokkal könnyebben ragadnak rájuk a sztereotípiák. Ezek az előítéletek pedig nagyban akadályozzák az integrálódásukat. Ha viszont egyenletesen oszlanak el a társadalomban, akkor sikeres lehet a beilleszkedés – fogalmazott. 

Csepeli György szerint a konfliktusok leginkább vallási és kulturális dimenzióban jelentkezhetnek. "Az óráimon mindig levetítem a róka és a gólya történetét. A két állat vendégül látja egymást, ám a róka a hosszú pohárból nem tud enni, míg a gólya a lapos tányérból, majd végül megsértődnek egymásra. Ezen a történeten keresztül lehet a legkönnyebben megérteni, hogy a kulturális különbségek – szexuális, öltözködési, étkezési szokások – még a legjobb szándék mellett is feszültséget generálnak.

Bevándorlók Bécsben

Forrás: AFP/Dieter Nagl

A szociológiai kutatások azt mutatják, hogy legalább 10-15 százaléknyi kisebbség esetében már érezhetők ezek a konfliktusok. Ez azonban nem törvényszerű – mutatott rá Csepeli György, aki szerint pozitív példák is léteznek. 

Berlinben például hatalmas számú bevándorlót tudtak befogadni, 

amiben nagy segítséget jelentettek a javuló gazdasági körülmények. A migránsok tehát nem a már ott lakó emberektől vették el a munkát, hanem jutott nekik is bőven. Ennek megfelelően az elkövetkező évek gazdasági helyzete nagyban befolyásolja majd, hogy az együttélés hogyan működik a befogadó államokban. Magyarországon például egy zsugorodó tortát kellene még több részre osztani, egy hasonló nagyságú migrációs hullám nálunk robbanást okozna – tette hozzá.

A sokadik generáció érezheti magát elveszettnek 

Gálik Zoltán külpolitikai szakértő szerint a politika hajlamos eltúlozni a bevándorlásból eredő konfliktusokat. „Akik például lustasággal vádolják a bevándorlókat, kevésbé hangoztatják azt a statisztikai adatot, miszerint Nagy-Britanniában kisebb a munkanélküliség a bevándorlók körében, mint az őshonos állampolgárok között. Ezáltal adót is fizetnek, azaz hozzájárulnak a szociális rendszerhez is, nem pedig megbontják azt" – fogalmazott. Úgy vélte, a bevándorlásból eredő problémák kezelhetők, a nyugati országoknál például nem jelent meg a tömeges munkanélküliség, és a termelékenység is szinten maradt. 

"Köszönjük, Németország"

Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Gálik Zoltán szerint általában nem is az első hullám, amelyik kiábrándul a nyugati rendszerből, hanem az ő leszármazottaik. A párizsi lázadások idején például másod- és harmadgenerációs bevándorlók voltak a legaktívabbak, olyanok, akik a kapitalista rendszer vesztesei voltak. Csepeli György szerint is a leszármazottaknál jelentkezhetnek majd a konfliktusok, ők ugyanis gyakran fiktív identitástudatot vesznek fel, miután nem találják a helyüket az otthoni szokások és a külvilág által diktált elvárások között. Ha mindez gazdasági elégedetlenséggel is párosul, akkor még nagyobbak lehetnek az ütközések. 

Európa a végét járja?

Sokan a tömeges vándorlás láttán amiatt is aggódnak, hogy Európa elveszik, és néhány generáció múlva többségbe kerülnek a muszlim vallásúak. 

Korai lenne azonban temetni Európát” 

– véli Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, aki szerint a Nagy-Britanniában és Franciaországban lévő 10 százalék körüli muszlim kisebbség belátható időn belül biztosan nem kerül majd többségbe. Úgy vélte, a multikulturalizmus sem bukott meg teljesen, a kérdés inkább az, hogy milyen modellt kell majd követni.

A fiatalok könnyebb helyzetben vannak

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Franciaországban például a köztársaság eszméjét próbálják a bevándorlókkal elfogadtatni, ami inkább asszimilációs törekvés, mintsem integrációs. Emlékezetes például a burka- és a kendőtörvény, az utcán való imádkozás tilalma, ezek mind azt sulykolták a muszlim közösségbe, hogy szét kell választani a világi és az egyházi életet. A muszlimok viszont – a rossz gazdasági körülmények között – ezt úgy értelmezhették, hogy 

csak kötelességeket kapnak, jogokat viszont nem. 

Más modellek ugyanakkor ennél eredményesebbek lehetnek. Merkel gyakran idézett szavait –miszerint a multikulturalizmus megbukott – például gyakran félreértelmezik. A német kancellár ugyanis nem a multikulturalizmus bukásáról, hanem a multikulturalizmus német modelljének bukásáról beszélt. Az együttélés lehetőségéről tehát továbbra sem mondtak le. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK