Jogi útvesztőben a határra vezényelt katonák

Katonák a magyar-szerb határon, az ideiglenes biztonsági határzár mellett Röszke térségében 2015. szeptember 13-án. MTI Fotó: Mohai Balázs

A katonák bevetését lehetővé tévő törvénymódosításról csak hétfőn tervez szavazni az Országgyűlés, miközben a katonák már napok óta a magyar–szerb határ térségében vannak. Ráadásul a szövegen az utolsó pillanatban is változtatna a Fidesz: a terrorveszélyre hivatkozva néhol kiterjesztenék a jogokat, máshol helyretennék a jogi ellentmondásokat. 

Több ponton is változtatnának a kormánypártok azon a Fidesz–KDNP-s módosító javaslatcsomagon, amely parlamenti elfogadása esetén többletjogosítványokkal ruházza fel a rendőrséget és a honvédséget a kedden életbe lépett válsághelyzetben, amelyet a tömeges bevándorlás miatt hirdettek ki.

Hogyan járőröznek a katonák?

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának mai ülésén tárgyalni tervezett, és az Origo információi szerint a jövő hétfői parlamenti ülésen szavazásra bocsátott törvénymódosító csomag adna felhatalmazást a Magyar Honvédség egységeinek arra, hogy segítsenek az amúgy rendőrségi hatáskörben lévő határvédelmi feladatok ellátásában.

Szombaton még szabad volt a bejárás, de a katonák már megjelentek a határon Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A magyar–szerb határon azonban már napokkal ezelőtt megjelentek a katonák. Mint arról az Origo is beszámolt,

Röszke térségében bukkantak fel az AK-63-as gépkarabéllyal felszerelt, terepmintás ruházatú katonák

a biztonsági határzár mellett, illetve az akkor még vasúti kocsira applikált szögesdróthálóval le nem zárt Horgos–Szeged vasútvonal határon átlépő szakaszánál.

A hatályos törvények alapján a határvédelem nem a honvédség, hanem a rendőrség feladata Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A katonák jelenléte azért okozott meglepetést, mert a hatályos törvények szerint

a határvédelem a rendőrség feladata, a honvédség abban nem is vehet részt.

Ezt még annak a már szeptember elején elfogadott, a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvénymódosító csomagnak a rendelkezései sem engedték, amelynek alapján kedden kihirdette a kormány a menekültügyi válsághelyzetet.

A miniszter is elismerte

Már múlt hét pénteken 3800 katona volt a déli határ közelében - ismerte el a honvédelmi miniszter, ám nem tért ki a hadsereg bevetését érintő jogi aggályokra. A határzár építésének lassúsága miatt posztjáról távozott Hende Csaba utódja, Simicskó István a TV2 Mokka című műsorában péntek reggel a katonák elsődleges feladataként a kerítésépítésben való részvételt nevezte. Ugyanakkor a szerdán indult, Határozott fellépés 2015 elnevezésű hadgyakorlat okán arról is beszélt: a honvédség feladata a rendőrök mellett a biztosítás. "Élőerős védelem kell a határ mellé, nem elég a kerítés" - mondta.

A parlament kormánypárti többsége ugyan megpróbálta módosítani a honvédelmi törvényt úgy, hogy lehetővé tegye a Honvédség bevetését a határ védelmében, ám ehhez szeptember elején nem volt meg a parlamenti többség.

Emiatt a katonák elvileg továbbra is csak a határzár építésében vehetnének részt,

de járőrözéssel, a migránsok feltartóztatásával nem foglalkozhatnának.

Nem fegyver a gumilövedék

Ezen a kedden kihirdetett válsághelyzet sem változtat. A hadsereg bevetéséhez a határon az Alaptörvényben sarkalatos – azaz csak kétharmados parlamenti többséggel módosítható – jogszabályként szereplő honvédelmi törvény módosítására lenne szükség, amiről a jövő héten szavaznak. A Jobbik jelezte támogatását, ezért nem kétséges, hogy a Fidesz–KDNP-s képviselőkkel együtt meglesz a módosításhoz szükséges kétharmados többség.

Katonák a magyar–szerb határon az ideiglenes biztonsági határzár mellett Forrás: MTI/Mohai Balázs

A módosító javaslat lehetővé tenné, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben segítse a rendőrséget feladatainak ellátásában a honvédség. Mint arról az Origo beszámolt, a kiterjesztett jogkörökről szóló módosító csomag megszavazása és életbe lépése után – válsághelyzet kihirdetése esetén – a határ védelmére is lehetne vezényelni a honvédséget,

a katonai egységek pedig használhatnának gumilövedéket, mert az már nem minősülne lőfegyverhasználatnak.

Nemcsak a gumilövedék nem minősülne a tervek szerint fegyverhasználatnak, hanem „a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát használata, továbbá az elfogóháló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló, egyéb kilövőeszközzel történő célba juttatása” sem.

A katonák a törvényjavaslat szerint

bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhatnának.

Az is szerepel a javaslatban, hogy a honvédség „közreműködik az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában”.

Hende Csaba még honvédelmi miniszterként a határzár építését ellenőrizte Mórahalomnál Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ugyanakkor, mint azt a parlamenti vitában korábban még honvédelmi miniszterként felszólaló, azóta lemondott Hende Csaba jelezte: „a kényszerítő eszköz használata – a másképpen el nem hárítható, személy elleni, életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás kivételével – nem irányulhat az emberi élet kioltására”.

A magyar–szerb határon közösen járőröznek a katonák és a rendőrök Forrás: MTI/Mohai Balázs

A magyar katonák ennek ellenére ott vannak a kerítésnél, egyelőre nem tudni, milyen jogcímen: Harangozó Tamás MSZP-s képviselő, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke szombaton kért választ erre a kérdésre a Honvédelmi Minisztériumtól, de Simicskó István miniszter hétfőig nem reagált a megkeresésére.

Rendelettel felülírt, nem létező törvény?

A katonák határ menti jelenlétét két indokkal is lehetne magyarázni. Egyrészt azzal, hogy katonai rendészként a fegyveres katonák elvben felügyelhetik a kerítést építő társaikat. A másik lehetőség, hogy a jelenleg is zajló, Határozott Fellépés 2015 nevű amerikai–magyar hadgyakorlaton vesznek részt, ennek azonban semmi köze a menekültválsághoz.

Nem a mostani az első nemzetközi hadgyakorlat az idén Magyarországon Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az utóbbi lehetséges magyarázatot erősíti, hogy Simicskó a múlt héten egyszerre nézte meg a gyakorlat előkészületeit és a határzárat. Azonban akármelyik magyarázat igaz,

a katonáknak egyik esetben sincs joguk a migránsok feltartóztatására.

Az MSZP-s Harangozó Tamás az Origónak azt mondta, szerinte egyik indok sem lehet jogszerű magyarázat, ráadásul érthetetlen számára a katonák és a rendőrök közös járőrszolgálatát szabályozó közös miniszteri utasítás is, amelyet kedden adott ki Simicskó István honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter.

Harangozó Tamás szerint jogi nonszensz a honvédelmi és a belügyminiszter közös utasítása Fotó: Origo

Harangozó szerint az együttes utasítás

jogilag nonszensz, hiszen magasabb rendű jogszabályokat, így a rendőrségről, illetve a honvédelemről szóló törvényt írja felül.

Ráadásul – hívta fel a figyelmet – az, hogy az együttes utasítás szerint a rendőrök vezetik a honvédekkel közös járőrözést, a még el sem fogadott módosított honvédelmi törvény rendelkezéseit próbálja felülírni, hiszen abban – ha elfogadja az Országgyűlés – az szerepel, hogy az államhatár őrzésével összefüggő „közreműködői feladatukat az abban részt vevő honvédségi szervezetek katonai függelmi rendszerben, saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre”.

A Fidesz csiszol a terven

Az Origo birtokába kerültek azok a kedd este a bizottság tagjainak szétküldött – az Országgyűlés honlapján közzé nem tett – módosító javaslatok, amelyekről a törvényalkotási bizottság ma tárgyal. A parlamenti végszavazás előtt álló csomaghoz a kormánypártok és az ellenzék is tett javaslatokat.

Rendőrök az ideiglenes biztonsági határzár mellett a magyar–szerb határon, Röszkénél Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A kormánypárti javaslat egyik lényeges, a rendőrségi törvényt módosító eleme, hogy a rendőrség az államhatár rendjét veszélyeztető és a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítése, valamint a tömeges migráció kezelése érdekében bűnüldözési és bűnmegelőzési célból

a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön felderítő tevékenységet végezhet, információkat gyűjthet.

Vélhetően a tűzparancsot elutasító kormánypárti nyilatkozatok, valamint a hatályos előírások közti zavart hivatott feloldani, hogy a módosító kimondja: az államhatár őrzésére vezényelt, illetve a határ rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában részt vevő katonák válsághelyzetben a rendőrségi törvény alapján kötelesek intézkedni és kényszerítő eszközt alkalmazni.

Rendőrök és katonák a röszkei határátkelőhelynél Fotó: Polyák Attila - Origo

A módosító azt is kimondja, hogy mentesülnek a katonák az objektumvédelemnél előírt fegyverhasználati kötelezettség alól. Egy újabb pont külön is rögzíti, hogy a katona bár testi sérülést okozhat, a kényszerítő eszköz használata nem irányulhat az emberi élet kioltására.

Másban visszalépnének

Az eredeti törvényjavaslat szerint a rendőr jogosult lett volna magánlakásba – hatósági nyilatkozat nélkül is – behatolni, ha mondjuk "Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása" a célja, és azt gyanítja, hogy ilyen ember van a lakásban, ám a fideszes Kósa Lajos időközben benyújtott egy módosítót, amely ezt a passzust törölni javasolja, mondván: a többi pont megfelelő felhatalmazást ad a rendőrségnek az elhagyni javasolt feladatok ellátására is.

Az MSZP is változtatna

A szocialisták módosító javaslatainak egyike leszűkítené a honvédség bevetésének a jelenlegi tervezetben – egzakt meghatározás hiányában – még korlátlan, az ország egész területére érthető térbeli lehetőségét az államhatár vonalától számított 10 kilométeres sávra.

Katonák építik az ideiglenes biztonsági határzárat Röszke határában Forrás: MTI/Mohai Balázs

Az MSZP a már említett, az ellenzéki párt által jogi nonszensznek minősített, a rendőrség katonák feletti irányítási jogát tartalmazó honvédelmi és belügyminiszteri együttes utasítás fiaskóján felbuzdulva módosítással rögzítené, hogy a katonák a határőrizeti segítő feladatukat saját parancsnokaik vezetésével látják el. Ez kizárja a rendőrök és a katonák együttes járőrszolgálatát.