Több a menekült, csak nem vesszük észre

2015.10.08. 18:36

Mióta kevésbé látványos a menekültválság Magyarországon, a civil szervezetek dolga is nehezebb lett. Bár még mindig rengeteg szendvicset és vizet visznek a határra, az emberek adományozó kedve megcsappant, és a logisztika is bonyolultabb. Jelenleg a horvát határ lezárására várnak, de a röszkei állapotok akár már hamarabb is kialakulhatnak.

A Keleti pályaudvar aluljárójában legfeljebb néhány hajléktalan alszik, a Nyugatiban turisták lézengenek, Röszkén pedig naponta legfeljebb néhány ember kopogtat a magyar határon felállított konténerek ajtaján.

Nem tűntek el

A szélesebb nyilvánosság ez alapján joggal hiheti, hogy Magyarországról a szerb-magyar határon felállított kerítés óta eltűntek a menekültek, pedig ez egyáltalán nem igaz. Sőt, az országon naponta áthaladó migránsok száma most jóval nagyobb, mint akár néhány hónappal ezelőtt. A különbség az, hogy láthatatlanok – abban a pillanatban, ahogy a horvát hatóságok Zákányra vagy Beremendre viszik őket, a magyarok azonnal Hegyeshalomra vagy Szentgotthárdra irányítják a több ezer embert.

A menekülteket zárt folyosón viszik AusztriábaForrás: MTI/Máthé Zoltán

A helyzet tehát változatlan, de nem látványos, ez pedig a menekülteket segítő szervezeteket is próbára teszi. A Migration Aid, a Magyar Vöröskereszt, vagy éppen a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai ugyanúgy a helyszíneken vannak, csak a körülményeik változtak meg. Hogy hogyan, arról csütörtök délután beszéltek az érintettek az Artemisszió Alapítvány rendezvényén, a Menekültügy, merre tovább elnevezésű előadáson.

Árvíz, ahol két folyó árad

„Szeptember 15-e óta a helyzet olyan, mint egy árvíz, ahol egyik pillanatban a Duna, másikban a Dráva árad” – mondta Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt munkatársa, aki kollégáival együtt már Röszkén is napi nyolc, majd 24 órás szolgálatot látott el.

A horvátok buszokkal és vonatokkal is hozzák a migránsokatForrás: MTI/Balogh Zoltán

A segítő szervezetek kivétel nélkül áttették székhelyüket a horvát és az osztrák határhoz. Mint azt Szabó Attila, a Menedék Egyesület munkatársa elmondta: még mindig vannak segítőik Röszkén, de a magyar oldalon már nem is dolgoznak, inkább Szerbiában, az elhíresült szabadkai téglagyárban próbálnak információkat átadni az ide készülőknek, de lassan oda sem érkezik senki.

Megszűnt a menedékjog

Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint a magyar kormány az új menekültügyi jogszabályokkal elérte célját, hogy senki ne akarjon nálunk menedéket kérni.

„Szeptember 15-e óta Magyarországon lényegében megszűnt a menedékjog intézménye” – mondta a szakértő.

A röszkei határátkelőn ma már alig érkeznekForrás: MTI/Sóki Tamás

Iván Júlia tapasztalatai szerint az országban jelenleg lehetetlen hozzáférni a védelemhez. Annak a néhány menedékkérőnek, aki mégis megpróbálja, még azt sem teszik lehetővé, hogy elmagyarázzák, miért menekültek el. A határon lefolytatott, formális eljárás 1-2 órás, és mivel könnyű bebizonyítani, hogy a kérelmező az időközben biztonságossá nyilvánított Szerbián keresztül jött, minden esetben elutasító.

Iván Júlia emlékeztetett rá: az Európai Unióban átlag 45% az elfogadott menedékkérelmek száma, Magyarországon viszont 9%, ezzel az utolsó helyen kullogunk.

Nem éri meg a menedékkérelem

A szervezetek szerint nem csoda, hogy senki nem akar menedéket kérni, hiszen ha ezt teszik, sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek, mintha kikerülnék a szabályozást. Paradox módon, ha a horvát határon át jönnek, akkor erre nincs is szükség, hiszen maga a magyar állam utaztatja őket tovább Ausztriába.

Menekült a szegedi bíróságon. Nincs esélyük.Forrás: Origo

Annak ellenére, hogy zárt rendszerben zajlik a menekültek utaztatásra, segítségre továbbra is szükség van. Az önkéntes csoportok próbálnak ételt, italt, gyógyszereket, meleg ruhát eljuttatni a határhoz, de sokkal nehezebb dolguk van. Nem könnyű a szervezés, és az adományozási kedv is némileg alábbhagyott.

Kevesebb adomány, több munka

A Segítsünk együtt a menekülteknek elnevezésű Facebook-csoport eddig körülbelül 150 ezer adag meleg ételt, és körülbelül ugyanennyi szendvicset osztott ki. Most némileg kevesebb jut, és azt is el kell vinniük a horvát és az osztrák határra.

„Most is a pesti pincehelyiségünkből viszünk élelmiszercsomagokat, meleg ételt természetesen már nem tudunk csomagolni” – mondta László Luca, a szervezet munkatársa.

Amíg a Keletiben voltak a menekültek, többen segítettekForrás: Origo

A csoport tagjai jelenleg napi 1-2000 adag szendvicset tudnak összeállítani, de ez sem elég.

„A vonatok menetrendjét sem tudjuk, arról sincs fogalmunk, hány ember érkezik. Állandóan változik minden, rugalmasnak kell lennünk” – mondta László Luca.

Budapesten könnyebb volt

Az adományok csökkenéséről beszélt Gerner Péter, a Migration Aid koordinátora is, aki azért még nem látja annyira vészesnek a helyzetet.

„Budapesten valóban egyszerűbb dolgunk volt, csak kiraktuk az internetre, hogy mire van szükségünk, és már hozták is.Most a logisztika nehezebb dolog, és a zárt rendszer miatt kevesebben mozdulnak meg” – mondta.

Önkéntes adja a vizet a menekülteknek a vonatablakon átFotó: Polyák Attila - Origo

Gerner Péter a különbséget azzal érzékeltette, hogy míg régen naponta hatszor fordult náluk az online házhozszállítás autója, ma körülbelül háromszor.

Csomag az ablakon át

Nem ez az egyetlen probléma: Zákánynál az önkéntesek nem jutnak fel a vonatokra, csak az ablakon keresztül tudják beadni a csomagokat, a higiéniás körülmények pedig elrettentőek. Munkatársaik ezért főleg az osztrák határnál osztanak meleg ruhát, ételt és italt. Azt ő is megjegyezte, hogy a jelenlegi rendszerben sokkal több menekült halad át Magyarországon, mint korábban, csak ezt már nem mindenki veszi észre.

„Az emberek a mindennapjaikban most már nem találkoznak menekültekkel. A Keleti pályaudvaron rengetegen a saját szemükkel látták, mi történik. Sőt, sokan ennek hatására másnap már egy karton vízzel tértek vissza. Ez ma hiányzik” – összegezte tapasztalatait a Migration Aid munkatársa.

Zákánynál is nehéz helyzetre készülnekForrás: Police.hu

A jövővel kapcsolatban egyelőre senki nem optimista. 

Zákány lehet az új Röszke

Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint igazi változás csak külső hatásra lesz, ha például az Európai Unió politikai nyomást gyakorol Magyarországra, hogy tartsa be a nemzetközi egyezményeket.

Addig viszont a civilek nem tehetnek mást, mint megpróbálnak ott lenni, ahol segítség van rájuk. Kovács Dávid szerint az sem kizárt, hogy

újabb nehéz jelenetekre kell számítani. Mint mondta, a horvátoknak „valószínűleg elfogyott a pénzük a buszoztatásra, ezért most már csak vonattal hozzák a menekülteket. Beremenden tehát hamarosan nem lesz senki, Zákánynál viszont röszkei állapotokat várunk”.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK