Budaörs, 2014. augusztus 25.
Gyerekek játszanak a többszörös családbarát munkahelyként elismert Kürt Zrt. budaörsi székházában, Novák Katalinnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkárának a gyed extráról tartott sajtótájékoztatója előtt, 2014. augusztus 25-én. A tájékoztatón elhangzott, hogy az év első felében 18 600 édesanyához, illetve családjához érkezett többletjuttatás a gyed extrával.
MTI Fotó: Soós Lajos
Vágólapra másolva!
A közmunkaprogram is szerepet játszott abban, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma teljesen átalakítaná a bölcsődei ellátást. A tárca tervezete szerint a jövőben a 10 ezer fő alatti településeken is kötelező lenne bölcsődét fenntartani, létrejönnének a minibölcsődék, megszűnnének viszont a családi napközik. Nem véletlen, hogy a változás éppen a kistelepüléseket érinti a legnagyobb mértékben.
Nem kizárt, hogy a jövőben még több nőre nézhetnek ferde szemmel azok, akik szerint
egy anyának a gyermek hároméves koráig otthon van a helye.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának javaslatai szerint 2018 végéig minden 10 ezer fő alatti és 2000 fő feletti településen kötelező lesz a bölcsőde, ha erre a szülők igényt tartanak.
Négyféle bölcsődét különböztetne meg a tárca Forrás: MTI/Soós Lajos
Égetően kevés hely
Magyarországon régóta probléma, hogy sokkal kevesebb a bölcsődei férőhely, mint ahány gyermek van. Főleg a kistelepüléseken élő anyák panaszkodnak arra, hogy hiába szeretnének dolgozni, nem tudják megoldani gyermekük felügyeletét. Marad tehát a gyes, mert a kistelepüléseken nincs sem családi napközi, sem pedig magánbölcsőde, aminek költségét nem is tudnák kifizetni.
A KSH adatai szerint Magyarországon tavaly
a háromévesnél fiatalabb gyermekek mindössze 16,8 százaléka járt bölcsődébe.
A Magyar Nemzet úgy tudja, az országban összesen 1988 gyermek felvételét kellett elutasítani helyhiány miatt.
Több bölcsit a falvakba
Mindez megváltozhat, ha a kormány is elfogadja a szaktárca érveit. Az Emmi a gyermekvédelmi törvény módosítását javasolja, méghozzá elég drasztikusan. A Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság azt akarja, hogy
minden 10 ezer főnél kisebb településen kötelezően biztosítsák a bölcsődei ellátást,
ha arra legalább öt gyermek igényt tart, vagy a településen lakó, két év alatti gyermekek száma meghaladja a 40 főt.
Bölcsődeavató Zsombón. Főleg a kistelepülésekre koncentrálnak Forrás: Origo
A tízezer főnél nagyobb településeken természetesen érvényben marad a korábbi rendelkezés, azaz ott is kötelező lesz bölcsődét fenntartani.
Közmunkások kérték
Úgy tudjuk, nem véletlen, hogy a tervezet főleg a kistelepülésekre koncentrál.
A közmunkaprogram ugyanis még nyilvánvalóbbá tette a bölcsődei férőhelyek hiányát.
Az édesanyák, akik eddig otthon voltak a gyermekeikkel, a program indulásakor hirtelen azzal néztek szembe, hogy napi nyolc órákra egyedül kellene hagyniuk a gyermekeiket.
A tervezet alapvetően négyféle bölcsődét különböztetne meg. A hagyományos ellátáson kívül létezne
minibölcsőde,
munkahelyi bölcsőde,
családi bölcsőde.
A mini bölcsőde lényegében ugyanaz lenne, mint a bölcsőde, csak – ahogy neve is mutatja – kisebb. Csoportonként mindössze hét gyermek lehetne együtt, rájuk egy nevelő és egy dajka vigyázna.
A munkahelyi bölcsődében egy dajka is elég lesz Forrás: AFP/Sebastien Bozon
Céges fenntartásban
A munkahelyi bölcsődében is csak hét gyermek lehetne csoportonként, de az ő ellátásukra a tervezet szövege szerint
másfél fő is elég lenne.
Nagy különbség, hogy ezeket csak munkahelyen vagy a munkahely által fenntartott ingatlanban lehet üzemeltetni, méghozzá céges fenntartásban.
A családi bölcsődét saját lakásban vagy bérelt ingatlanban lehetne létrehozni, legfeljebb öt kisgyermek számára.
Vége a családi napközinek
Megszüntetné ugyanakkor a minisztérium a családi napközi intézményét, méghozzá már 2017. január 1-jétől. Az indoklás szerint azért nem lenne rá szükség, mert nemcsak az óvoda kötelező, hanem az iskolákban is ott kell lenni délután négyig.
Családi napközibe a jövőben már nem járhatnak a gyerekek Forrás: Origo
A családi napközik a határidő után családi bölcsődévé, ha pedig három évnél idősebb gyermeket is ellátnak, akkor napközbeni gyermekfelügyeletté alakulhatnának át.
Ez utóbbi szintén piaci alapú, és a három év feletti gyermekek óvodán és iskolán kívüli elhelyezését lehet majd vele megoldani, természetesen pénzért. Összesen hét gyermek lehetne egy csoportban, elég viszont egyfős személyzet.
Maradhat a bölcsiben
Az új tervezet megszüntetné a hetes bölcsődét (amikor az anyák hétfőn beadják a gyermeket, és pénteken hazaviszik), valamint a családi gyermekfelügyeletet is. Az Emmi szerint ezek a szolgáltatások már több éve nem léteznek, így felesleges őket a törvényben hagyni.
Nagy változás, hogy
a jövőben nem lenne arra lehetőség, hogy óvoda helyett a gyermek ötéves koráig családi napközibe járjon.
Ha viszont ha egy kisgyerek elmúlt hároméves, de még nem elég érett az óvodára, akkor maradhat a bölcsődében a negyedik születésnapját követő augusztus 31-ig.
Még Semjén Zsolt is avatott bölcsődét Forrás: Origo
Alapvetően örülnek
Scheer Ferencné, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a minisztérium koncepciója mindenképpen jó irány. A tárca ezzel egységes ágazati irányítást és szabályozást biztosít.
Aggályosnak látja azonban a személyzet létszámát.
Úgy véli, a minibölcsődében az egy fő nevelő és egy fő bölcsődei dajka, a munkahelyi bölcsődékben előírt másfél, a többi helyen pedig egy fő alkalmazása nem lenne elég.
Nem biztosítható a folyamatos üzemelés, a gyermekek életkorának megfelelő nevelő- gondozó munka.
Ugyanakkor fontosnak és előrelépésnek tartja a bölcsődei dajkák 100 órás képzését, ők ugyanis jelentősen segítik a kisgyermeknevelők munkáját.
„Ahol csak egy ember dolgozik, ott a nyitvatartási idő nem lehet több nyolc óránál. A szülők ezt nem tudják összeegyeztetni a munkaidejükkel és az utazási idővel” – mondta Scheer Ferencné.
Hogy megy ki a mosdóba?
A szakértő a tervezett személyi feltételek mellett a szabadságolást és a nevelő esetleges betegségét is problémásnak találja, de ha egy csoport gyermekre mindössze egy ember vigyáz, még olyan egyszerű kérdések is felvetődnek, hogy ki vigyáz a picikre, amíg a nevelő mosdóba megy.
A minisztérium szerint a javaslat 1200 új munkahelyet teremtene Forrás: MTI/Komka Péter
Scheer Ferencné átgondolná a gyermekeknek szánt minimumhelyet is, hiszen hiába 21 négyzetméteres egy minibölcsőde, a berendezési tárgyak (kiságyak, játékpolcok, szekrények, asztalok) miatt
a szabad alapterület jelentősen lecsökkenne.
Így véleménye szerint sokkal kevesebb élettér maradna a korosztály nagy mozgásigényének kielégítésére és a vegyes csoport egyéb játéktevékenységére.
Változó kormánypolitika
Nagyot változott a kormány politikája a bölcsődékkel kapcsolatban, az intézmények építése is csak az utóbbi években gyorsult fel. Korábban az üzenet inkább arról szólt, hogy az édesanya maradjon otthon a gyermekkel, mostanában viszont egyre több lehetőség van arra, hogy visszamenjenek dolgozni.
Az LMP szakértője szerint a változás a Népesedési Kerekasztal tavalyi konferenciája óta szembetűnő, és Novák Katalin államtitkár is támogatja a nők visszavezetését a munkaerőpiacra. Ez azért is pozitív, mert a környező országok tapasztalatai szerint annál magasabb a gyermekvállalási kedv, minél hamarabb vissza tudnak menni a nők dolgozni.
A mostani tervezetben is sok a pozitív változás az LMP szerint, azt azonban problémásnak látják, hogy a normatíváról nincs benne szó. Félő például, hogy a több szereplő között mindenkinek kevesebb pénz jut majd. Nem tudni azt sem, mi lesz azzal a 2600 gyermekkel, akiket családi napköziben helyeztek el a szüleik, hiszen hiába alakulnak át napközbeni gyermekfelügyeletté, ebben az esetben már nem kár utána állami normatíva.
Drága, de megéri
Az Emmi által elkészített hatástanulmány szerint a változások 2017 és 2019 között 1 milliárd 700 millió forinttal terhelnék meg a költségvetést, viszont
1200 új munkahelyet teremtenének.
Összesen 4500 gyermek bölcsődei elhelyezését lehetne így megoldani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
