Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy közösség számára a saját múltjának a beillesztése a nemzeti történelembe nagyon fontos, büszkévé teszi az itt élőket – mondta az Origónak Schmidt Mária a békéssámsoni Szabadság Házának a megnyitóján. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az embereknek érezniük kell, hogy az ő közösségük is megtette, amit megkövetelt a haza.
Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja – ez lett az egyik jelmondata a Békéssámsonban csütörtökön megnyitott Szabadság Házának. A felújított épület annak a húsz személynek állít emléket, akik
1951 és 1955 között kommunistaellenes röplapokat terjesztettek
az ország több megyéjében és Budapesten is. A Magyar Ellenállási Mozgalom tagjaira 1955 után összesen 186 évnyi börtönbüntetést szabott ki a diktatúra igazságszolgáltatása. Két főt halálra ítéltek, de kegyelemből életfogytiglant kaptak.
Itt erről a húsz fiatal ellenállóról mindenki tudott, és senki sem jelentette fel őket, amikor pedig a börtönből kijöttek, és a rendszer számára másodosztályú állampolgárok voltak, akkor is mindenki tisztelte őket – fogalmazott Schmidt Mária. Reméljük, hogy a következő időszakban a különféle közösségek megkeresnek minket, és a békéssámsonihoz hasonló történetek mindenki számára ismertek lesznek.
Schmidt Mária elmondta, hogy most éppen Balatonalmádival tárgyalnak, ahol Ungár József szobrát tervezik felállítani. "Azt szeretnénk, hogy az 56-os hősöknek és azt ezt megelőző antikommunista ellenállás hőseinek méltó emléket állítsunk a 2016-os állami ünnepségek keretében. Olyan ünnepet szeretnénk jövőre a forradalom 60 éves évfordulóján, amelybe az összes közösség a saját történetét be tudja hozni" – mondta a Terror Háza vezetője.
A parasztság nem szerette a kommunizmust
– idézte föl az egyik halálraítélt mondatát Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint sokkal tartozunk a békéssámsoni hősöknek. "Ennek a húsz sámsoni fiatalnak a példája kötelez mindnyájunkat, akik szabadságban élnek. A szabadság mostanra olyan természetessé vált, mint a levegő, és a fiatalok sem ismerik azt a fojtogató félelmet, ami megölte szüleik és nagyszüleik mindennapjait" – fogalmazott a főigazgató.
Arany-Tóth Ferenc, az egyik elítélt arról beszélt, már bizonyságot kaptak arról, hogy elnyomó embertelen rendszer ellen emelték föl a szavukat. "1989-ig másodrendű állampolgárként éltünk, de mostanra kiderült, hogy az utókor nem hagyta a feledés homályában a Magyar Ellenállási Mozgalmat. A szabadság nem ajándék, azért mindennap meg kell küzdeni – mondta Arany-Tóth Ferenc.
Schmidt Mária szerint hatalmas bátorság kellett ahhoz, hogy a békéssámsoni fiatalok évekig terjesszék a kommunistaellenes röplapokat.
A szabadság nem magától értetődik, mindennap újra és újra meg kell harcolni érte.
A sámsoni ellenállók becsületbeli ügynek tekintették a mozgalmukat. Csak az a nemzet lehet erős, amely becsületbeli ügynek tekinti a szabadságot és a függetlenséget – mondta Schmidt Mária.
Sötétben tündöklő fény – ez a római mondás különösen igaz a magyar történelem 1945 utáni szakaszára – mondta Balog Zoltán. Ennek ellenére ebben az időszakban is sokan választották az ellenállást, ezeket a lángokat eltaposták, de ott maradtak a közösségek emlékezetében – mondta az emberierőforrás-miniszter.
1956 bebizonyította, hogy nincsen a diktatúrának erős hátországa,
együtt le tudjuk győzni a diktatúrát. A szabadság megéri az áldozatot – mondta Balog Zoltán. Kötéllel és kolbásszal próbálták meggyengíteni azt a nemzeti közösséget, ami 1956-ban kivívta a rövid ideig tartó szabadságot.
"Ha nem lesz 1956 történelméből legalább egy darab a miénk, akkor hiába ünnepelünk, ezért kell létrehozni a helyi büszkeségpontokat országszerte, amelyek a forradalomra emlékeztetnek majd. 2016 egy nagy lehetőségünk lesz arra, hogy méltó helyre tegyük az 1956-os forradalmat, ha már a 2006-osat elszúrták" – mondta Balog Zoltán.
