Tízezrek fellépése tudta megállítani Orbánt

második tüntetés az internetadó ellen

Több tízezres tüntetésekkel sikerült egy évvel ezelőtt meghátrálásra kényszeríteni az internetadó bevezetését tervező kormányt. Az akkori szervezők szerint spontán módon duzzadt ekkorává az ellenállás. Egy év távlatából úgy látják, ők sem tudták megoldani az ellenzék strukturális problémáit, de demonstrációiknak is köszönhető, hogy elveszítette kétharmados többségét a Fidesz–KDNP.

„Nem lesz netadó!” – skandálta a többezres tömeg egy évvel ezelőtt a budapesti és a vidéki utcákon a 2010-es kormányváltás óta tartott legnagyobb tüntetésen. Az Orbán-kormány 2014. október 21-én jelentette be, hogy minden megkezdett gigabyte-nyi adatforgalom után 150 forintos adót vet ki.

A bejelentést elemi erejű felháborodás követte.

Október 26-án az első tüntetésen páran megostromolták a Fidesz székházát, majd október 28-án tízezrek voltak az utcákra.

Az internetadó elleni felháborodás tízezreket vitt az utcára Fotó: Polyák Attila - Origo

Egy témára összpontosítottak

Az volt a szándékunk az internetadó elleni tüntetéssel, hogy csak ezzel a témával foglalkozzunk – mondta az Origónak Gulyás Balázs. Az akkori demonstrációk főszervezője szerint, ha több témát dobtak volna föl, könnyen lehet, hogy nem sikerült volna eredményt elérniük.

A tiltakozásukkal indult tüntetéshullám szerinte

több ügyben is meghátrálásra bírta a kormányt.

Gulyás példaként említette, hogy eredeti terveihez képest változtatott a kormány a cafeteriajuttatások megadóztatásában és az útdíj, valamint a felsőoktatási egyetemi szakok átalakításában is.

2010 óta a legnagyobb kormányellenes demonstráció volt a 2014. október 28-i tüntetés Forrás: Origo/Bielik István

Elszámolták magukat

Az Origo úgy tudja, a kormány azért döntött az internetadó bevezetése mellett, mert a felmérések szerint az internet egyáltalán

nem szerepelt azok között a dolgok között, amiket az emberek fontosnak tartanak.

Nem készült részletes hatástanulmány sem, de nem is tartottak attól - főleg a megnyert önkormányzati választás után -, hogy jelentős demonstráció alakulhat ki.

Megismételhetetlenség

Dabóczy Mihály, aki szervezőként szintén részt vett az egy évvel ezelőtti megmozdulásokban, azt mondta portálunknak, hogy az akkori demonstrációk spontán módon alakultak ki. Nem volt felkészülve arra senki, hogy ekkora tömeg megy az utcára. Szerinte ez a politikai elitet is meglepte.

Egy évvel ezelőtt meghátrált a kormány Fotó: Bielik István - Origo

Dabóczy Mihály a mostani politikai helyzetben nem lát esélyt a tavalyihoz hasonló megmozdulásra, szerinte

nagyon nehéz teret nyerniük most a civil mozgalmaknak.

Pozitív példaként említette ugyanakkor, hogy más formában nagyon is jelen vannak a civilek, akik nyáron százával segítettek a Magyarországra érkező menekülteknek, miközben a kormány teljesen más üzenetet közvetített a válságról a nyilvánosságnak.

Jobboldaliakat nem szólítottak meg

A tavalyi tüntetések egyik érdekes aspektusára hívta föl a figyelmet egy decemberi kutatás. Az MTA Politikatudományi Intézete készített egy nem reprezentatív felmérést az akkori demonstrálók körében. Ebből kiderült, hogy 90 százalékuk részt vett a 2014-es országgyűlési választáson. Közülük 63 százalék a baloldali összefogásra, 19 százalék az LMP-re, 2 százalék a Jobbikra voksolt, míg

a Fidesz támogatottsága a megkérdezettek körében szinte nulla volt.

Ez azt mutatta, hogy bár a kormányt megrengették ezek a megmozdulások, ahhoz már kevesek voltak, hogy olyanokat is az utcára vigyenek, akik korábban a Fidesz szavazói voltak. Az ellenzéknek egyébként azóta is az a legfőbb gondja, hogyan tudna új szavazókat megnyerni, mivel a támogatottsága 2014 ősze óta stagnál.

Régi számítástechnikai eszközökkel dobálták meg a Fidesz székházát Forrás: MTI/Beliczay László

Léket kapott a Fidesz

Gulyás Balázs emlékeztetett arra, hogy az internetadó elleni demonstráció után is támogattak különféle ellenzéki megmozdulásokat, de idén tavaszra ez a lendület kifulladt. Mindezek ellenére sikerült elérni, hogy

a Fidesz elveszített egymillió szavazót,

és elbukta a kétharmados parlamenti többségét is. Gulyás szerint ugyanakkor az elmúlt egy év azt is megmutatta, hogy az utcai civil mozgalmak sem tudták megoldani az ellenzéki oldal problémáit.

Úgy látja, a kiút az lenne a jelenlegi helyzetből, ha az ellenzék a belső ügyei helyett többet foglalkozna az ország valódi problémáival. Gulyás szerint mindenki előtt világossá kellene tenni, hogy a jogállam és a szabadság szűkítése idővel a gazdasági teljesítmény és a jólét visszaeséséhez vezet. Nem véletlenül zuhant 25 helyet Magyarország versenyképessége az elmúlt négy évben.

A tüntetők között mondhatni nem volt jobboldali kötődésű szavazó Forrás: MTI/Mohai Balázs

87 ezer aláírás

Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én a Kossuth rádióban jelentette be a netadó visszavonását. A demonstrációk ez után is folytatódtak. Főként a NAV-botrány, a megmaradt magánnyugdíj-pénztárak felszámolása és a korrupció volt a fő téma. A nagyobb demonstrációk közül az utolsó március 15-én volt, ahol bejelentették a rendszerbontó népszavazást. A kezdeményezés végül megbukott, mivel négy kérdésben csak 87 ezer aláírást sikerült összegyűjteni a szükséges 200 ezer helyett.