Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hagyó Miklós felmentését kérő, várhatóan hosszúra nyúló védőbeszédbe kezd a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ügyvédje – ezt Kádár András ügyvéd árulta el az Origónak. Azt is mondta, szerinte egyik vádpont sem áll meg a Kecskeméti Törvényszéken folytatódó BKV-perben.
A büntetőeljárás fő vádlottjaként Hagyót bűnszervezetben elkövetett
hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolják, amelyekért – ha bűnösnek találják – akár 25 év börtönt is kaphat.
Annak ellenére is, hogy a Nokia-dobozos kenőpénzről elhíresült ügyben a bíróság előtt a vádat képviselő ügyész maga ismerte el, hogy a vádirat ezen – legsúlyosabb – állítása nem bizonyítható.
Az ötnapos vádbeszéd után kedden kezdi Hagyó ügyvédje, Kádár András a védőbeszédét. A védőbeszédek karácsony előtt véget érnek,
a vádlottak január 13-án szólalnak meg az utolsó szó jogán,
majd január 21-én hirdethet elsőfokú ítéletet a bíróság.
A november 12-én véget ért vádbeszédében Homonnai János, a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze Hagyó Miklósra és hét társára letöltendő börtönbüntetést, négy vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést kért, míg két vádlott esetében pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
A vádbeszéd előtt nem sokkal egyébként – hatodik alkalommal – az ügyészség még módosította a vádiratot. Mint arról az Origo beszámolt, szeptemberben a vádhatóság kivette a vádak közül azt, amelyik egy ízben egy nokiásdobozban elhelyezett 15 millió forint kenőpénz elfogadását írta Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes számlájára.
Ez volt a legsúlyosabb vádpont a korábban a BKV-ért felelős politikus ellen. A korábbi két eset helyett így
már csak egy Nokia-dobozos kenőpénz átvételével vádolják Hagyó Miklóst,
pedig mindkét vádpont ugyanazon az azóta visszavont vallomáson alapult. Szeptemberben nemcsak enyhítettek a Hagyó elleni vádon, hanem csökkentették a vádirat szerint okozott kárérték összegét is.
A II. vádpontban a tényállást annyiban módosítom, hogy a tényállásból mellőzöm, hogy Balogh Zsolt 2008. évben 15 millió forintot juttatott el Hagyó Miklós I. rendű vádlottnak"
– mondta akkor az ügyész. Csakhogy Hagyót kétszer 15 millió forint kenőpénz átvételével vádolták, a vádirat szerinti másik, 2009-es esetet az ügyészség nem vonta vissza.
A két vesztegetési vádpont közül az egyiknek a meghagyása azért érdekes, mert mindkettő az említett Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgató ellentmondásos nyomozati vallomásán alapult. Azt Balogh már a per egy korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, idén januárban pedig bocsánatot is kért Hagyótól, sőt kijelentette: nem adott át pénzt neki – sem nokiásdobozban, sem máshogy.
Mint arról az Origo beszámolt, a Nokia-dobozos vádponttal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség idén júniusban megszüntette a vesztegetés miatt indult nyomozást, mivel az indoklás szerint "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény".
Az állítólagos nokiásdobozos vesztegetési pénzek körüli további érdekesség, hogy a vádirat ezen, legsúlyosabb állításának ügyében
csak az után kezdett nyomozni az ügyészség, hogy már vádat emeltek a volt MSZP-s politikus ellen.
A 2015. június 23-i keltezésű, nyomozást megszüntető határozatból kiderül ugyanis, hogy az ügyben 2012. november 9-én rendeltek el nyomozást, tíz hónappal az után, hogy 2012 elején az ügyészség vádat emelt Hagyó ellen – más mellett ebben a vádpontban is.
Hagyót egyébként a parlamenti választás után, 2010. május 14-én vették őrizetbe, majd még az önkormányzati választás előtt, 2010. augusztus 30-án gyanúsították meg a nyomozó ügyészek a Nokia-dobozos ügyben vesztegetéssel.
A vádiratban a nokiásdoboz kifejezés ugyan nem szerepelt, de Balogh vallomása alapján az igen, hogy Hagyó 2008 márciusában arra utasította őt mint a BKV megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki, nyomatékképpen pedig meg is fenyegette.
A vádirat rögzítette, hogy Balogh 2008. és 2009. évben is 15-15 millió forintot juttatott Hagyónak.
Balogh 2010-ben a Magyar Nemzetnek mondta azt: "Azóta tudom, hogy tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget."
A volt MSZP-s főpolgármester-helyettes már 2010 nyarán, gyanúsítotti kihallgatásán is azt állította, hogy
ezt a bűncselekményt és semmilyen más bűncselekményt nem követtem el".
A bíróság előtt Hagyó Miklós azt is megjegyezte, hogy a két és fél éves nyomozás alatt meg sem kérdezték azt, akitől állítólag Balogh egy BKV-s tender "jutalékaként" a 15 milliót egyszer átvette.
Az után, hogy a Hagyó elleni két vesztegetési vádpont közül az egyiket kihúzták a vádiratból, az ügyészség az egyik vádlott felmentését is indítványozta. Az Origo is beszámolt róla, hogy
bizonyítottság hiányában javasolták ejteni a BKV volt humánpolitikai igazgatója elleni vádat.
A volt igazgató korábban több hónapot volt előzetesben, majd egy vitatott 86 milliós, nagyrészt végkielégítésből származó összeg felvétele miatt emeltek ellene vádat. Az ügyész a vádbeszédben jelezte, hogy nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a volt igazgató megtévesztette volna feletteseit.
A volt humánpolitikai igazgatóé volt az a végkielégítési eset, amely 2009-ben a BKV-botrányt elindította. A BKV könyvvizsgálója, a Deloitte által a cég 2008-as mérlegéhez fűzött nyilatkozata szerint jogszerűen fizették ki a végkielégítést a továbbfoglalkoztatott vezető számára.
Eközben már bőven száz fölött van a tárgyalási napok száma a BKV-perben, amit időközben egyszer az elejétől újrakezdtek.
A legelső tárgyalást 2012. június 13-án tartották,
és a 2013. december 12-én jött az a fordulat, hogy az egész büntetőeljárást újra kell kezdeni. Az újrakezdés ráadásul több hónapnyi illetékességi vita következménye volt.
Ennek előzménye az volt, hogy a büntetőpert az illetékes Fővárosi Törvényszékről vidékre helyezték 2012 elején. Majd ezt az Alkotmánybíróság 2013. decemberi döntése felülírta, hiszen megsemmisítették az ügyáthelyezés intézményét, vagyis azt a jogszabályt, amely alapján a 2012 januárjában az Országos Bírósági Hivatal élén hivatalba lépett Handó Tünde az ügyet Kecskemétre helyezte.
A vidéki bíróságok ezután a BKV-pert visszaadták a Fővárosi Törvényszéknek, ám az nem tartotta magát illetékesnek, ezért a Kúria döntött, és visszahelyezte az ügyeket vidékre. Ezzel hónapok teltek el, és az ilyen kiemelt ügyekben a három hónapnál hosszabb szünet esetén a tárgyalást újra kell kezdeni. A per 2014. július elsején indult újra első fokon.
