Felemásan működik Orbánék csodafegyvere

A közmunka ünnepe Május 1 munka

Több kistelepülésen kimagasló támogatottságot ért el a Fidesz–KDNP listája 2014-ben. A Political Capital szerint ahol hangsúlyosabb a közfoglalkoztatottaknak a munkavállaló korúakhoz viszonyított aránya, látványosan jobban szerepeltek a kormánypártok az országos átlagnál. Az Origo megvizsgálta az érintett településeket, és megállapítottuk, hogy a jobboldal korábban is eleve magasabb támogatottságot élvezett ezekben a falvakban, de több helyen a közmunka kiterjesztése után még tovább nőtt a Fideszre leadott szavazatok száma.

Kétrészes sorozatban mutattuk be, hogyan is működik a közmunka Magyarországon. Fülig merültünk a kutyaürülékben, és együtt lapátoltunk egy milliomossal is. 2015 októberében 232 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként. A Political Capital (PC) a közmunka politikai aspektusára hívta föl a figyelmet egy korábbi tanulmányában. Azt vizsgálták, hogyan függ össze a közmunka és a pártok támogatottsága.

A kormánypártokra adott szavazatok arányát a közfoglalkoztatás függvényében vizsgálták Forrás: MTI/Balázs Attila

Közmunka és szavazás

A politikai elemző cégnek az volt a feltételezése, hogy

a közfoglalkoztatás politikai fegyverként is szolgálhat:

a helyi döntéshozók a programokba való bekerülés és az azokban való bennmaradás feltételéül szabhatják, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő választó a megfelelő politikai erő listájára és jelöltjeire szavazzon az országgyűlési és az önkormányzati választásokon.

Az elemzők azt vizsgálták, kimutatható-e statisztikai összefüggés a közfoglalkoztatási adatok és a pártok választási eredménye között. Ez azért is fontos, mert jól látszik, hogy a kormány egyelőre nem hajtott végre jelentős változást a közmunka rendszerén. Ez

a 2018-as választásokon akár döntő lehet,

mivel egy szoros eredmény esetén akár a voksolást is eldöntheti. Feltéve, hogy valóban van összefüggés a közmunka aránya és a kormánypártokra leadott szavazatok között.

A közmunka akár a 2018-as választást is jelentősen befolyásolhatja Fotó: Koncz Tamás - Origo

Csalás, nem csalás?

A vizsgálatban a PC négy csoportot állított föl az egy szavazókörös településekről.

• Az első csoportba azok kerültek, ahol a 15–64 évesek legalább negyede részt vett a 2013–14-es téli közfoglalkoztatási programban.
• A második csoportot azok a települések alkották, ahol a közfoglalkoztatottak aránya legalább 15 százalék, de nem éri el a 25 százalékot.
• A harmadik csoportba azok a kistelepülések sorolták, ahol a közfoglalkoztatottak aránya 5–15 százalék közötti.
• A negyedikbe azokat sorolták, ahol programban részt vettek aránya nem éri el az aktív korúak 5 százalékát.

A PC a 2014-es pártlistás adatok alapján megállapította, hogy ott, ahol hangsúlyosabb a közfoglalkoztatottaknak a munkavállaló korúakhoz viszonyított aránya,

látványosan jobban szerepelt a Fidesz–KDNP listája

az országos átlagnál. A PC szerint a közmunka és a kormánypártok jó teljesítménye közötti összefüggés nem feltétlenül a csalás jele.

Féltékenység

Elképzelhető például, hogy sokak számára tényleges előrelépést jelentett a közmunkaprogramba való bekapcsolódás, így ők mindenféle illegális ösztönző nélkül is a pozícióban lévő politikai erőknek hálásak. Ebből logikusan következhet a Fidesz–KDNP országos listájára és egyéni jelöltjére leadott szavazat az országgyűlési választáson – állapította meg a Political Capital.

Az sem kizárható, hogy a közmunkaprogram amiatt népszerű a többi választó körében, mert a munkahelyüket, jobb anyagi helyzetükből következő előnyeiket féltő választók számára támogatható lehet a segélyezést korlátozó, az elsődleges munkaerőpiacra való belépést pedig egyáltalán nem vagy alig ösztönző közmunkaprogram – írta a PC.

Így ünnepelték idén május 1-jén a közmunkát Budapesten Fotó: Bielik István - Origo

Mérlegen 28 település

Az Origo a teljesebb kép érdekében megvizsgálta annak a 28 településnek az elmúlt két évtizedes választási eredményeit, ahol 25 százalék fölött van a közmunkások aránya és egyben kimagasló volt a Fidesz támogatottsága. A PC számításai szerint is ezeken a településeken

messze az országos átlaga fölött szerepelt a Fidesz–KDNP.

A Békés megyei Újszalontát azért vettük ki az elemzésből, mert nem találtunk 1990-es adatot.

Az elemzéssel arra a kérdésre akartunk választ kapni, hogy a jobboldal támogatottsága valóban a közmunka felfutásával nőtt-e meg 2010 után, vagy pedig másfajta tényezők is vannak a háttérben.

70 százalék fölött a Fidesz

2014-ben az általunk vizsgált településeken a Fidesz–KDNP 70,43, a Jobbik 13,72, a baloldali összefogás 12,41, míg az LMP 0,5 százalékot ért el. A kormánypártok országos támogatottsága a tavalyi országgyűlési választáson 43,55 százalék volt, a baloldali összefogásé 26,21, a Jobbiké 20,69, az LMP-é pedig 5,47 százalék. Jól látszik, hogy Fidesz támogatottsága ebben a szegmensben messze az országos átlaga fölött volt, míg a többi erő messze elmarad attól.

2010-ben, amikor még nem volt közmunka, ugyanezeken a településeken a Fidesz–KDNP 74,09, a Jobbik 12,07, az MSZP 11,37, az LMP pedig 0,97 százalékot kapott. Akkor országosan a Fidesz 52,73, az MSZP 19,3, a Jobbik 16,67, az LMP pedig 7,48 százalékot kapott. A vizsgált kistelepüléseken

akkor is kiemelkedő Fidesz-támogatottságot regisztrálhattunk,

a többi párt viszont gyengén szerepelt.

Gyenge volt az MSZP

2006-ban országosan az MSZP 43,21, a Fidesz–KDNP 42,03, az SZDSZ 6,5, míg az MDF 5,04 százalékot ért el. A vizsgált kistelepüléseken az akkor még ellenzéki Fidesz 55,2, az MSZP 36,08, az SZDSZ 3,32, az MDF pedig 2,65 százalékot összesített. Jól látszik, hogy a Fidesz ekkor is több mint 13 százalékponttal jobban, míg a szocialisták 7 százalékponttal rosszabbul szerepeltek a vizsgált falvakban.

A kisebb pártok ekkor sem tudtak labdába rúgni.

2002-ben, míg országosan a Fidesz–MDF-szövetség 41,07 százalékot ért el, addig a vizsgált településeken 54,6 százalékot. Az MSZP országosan 42,05, míg a falvakban 34,37 százalékot tudott elérni. A jobboldal ekkor is tarolt azokban a falvakban, ahol csúcsra járt a közmunka 2013–14 telén.

A közmunka a kistelepüléseken szinte az egyetlen foglalkoztatási forma maradt Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Amikor még jól ment az agrárpártoknak

Az 1990-es években tartott választásokkor némileg eltérő képet látunk. 1998-ban az országos trendhez hasonlóan az MSZP győzött a kistelepüléseken is. Amiben eltérés mutatkozott akkor, hogy az FKGP és az MDF támogatottsága lényegesen nagyobb volt, mint országosan.

Az általunk vizsgált településeken 1994-ben szintén az MSZP győzött, de akkor az MDF–FKGP–KDNP hármas lényegesen jobban szerepelt ebben a szegmensben, mint országosan.

A legfurcsább eredmény 1990-ben született. Akkor a 28 faluban a szavazatok 18,94 százalékával az Agrárszövetség győzött. Őket követte az FKGP 15,64 százalékkal és az MSZP 13,1 százalékkal.

Az akkori választást megnyerő

MDF csak a negyedik lett a szavazatok 11,38 százalékával.

Ha mérlegre tesszük a mögöttünk hagyott hét országgyűlési választást, akkor jól látszik, hogy a vizsgált falvakban a jobboldali erők mindig az országos átlagukhoz képest jobban szerepeltek.

Az általunk vizsgált településeken a 90-es években jól szerepelt a Független Kisgazdapárt Fotó: Bielik István - Origo

Elmaradt a Jobbik-áttörés

Amiben egyértelműen kirajzolódik a változás, az a jobboldali győzelem mértékének az aránya. Az 1990-es évek elején természetes módon még az agrárpártok domináltak ezeken a településeken, valamint a történelmi alakulatok (FKGP és KDNP). Az agrárpártok meggyengülésével a Fidesz szívta föl ezeket a szavazókat, míg a baloldal tartotta a körülbelül egyharmados támogatottsági arányát.

Az igazi változás 2006 után történt, amikor a baloldal országosan is jelentősen meggyengült. 2010-re a kistelepüléseken a Fidesz támogatottsága óriásira nőtt. Ennek oka, hogy a Jobbik erősödése ebben a szegmensben az országoshoz képest kisebb volt, ezért a kormányellenes szavazatok jelentős részét 2010-ben a Fidesz tudta besöpörni.

A Fidesz 2006 és 2010 között közel 20 százalékpontot erősödött,

miközben országosan csak 9 százalékpontot.

A Jobbik nem tudott áttörni azokon a helyeken, ahol magas a közfoglalkoztatottak aránya Fotó: Szabó Gábor - Origo

Kisebb gyengülés

2010–2014 között az erőviszonyokban csak apróbb módosulás történt. Míg országosan a Fidesz támogatottsága 9 százalékpontot zuhant, addig a vizsgált falvakban csak 3,5 százalékpontot.

A veszteség nagyjából egyenlő arányban oszlott el a Jobbik és a baloldali összefogás között.

A kormánypártok mérsékelt visszaesésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy létrejött a közmunka intézménye, és több településen gyakorlatilag

a foglalkoztatottság egyetlen eszköze lett.

Ellentétes folyamatok

A közmunka mellett a szavazói viselkedés állandóságát sem szabad azonban teljesen kizárni. Jó példa erre a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Magosliget. A faluban 45 százalék fölötti volt a közfoglalkoztatottak aránya 2014 elején. 2002-ben a Fidesz 64,46, 2006-ban 77,54, 2010-ben 82,43, míg 2014-ben 78,62 százalékot kapott. Itt egyértelműen látszik, hogy a közmunka magas aránya nem gyakorolt jelentős változást a szavazói viselkedésre.

Csaholcon 2010 óta a közmunka beindulásával jelentősen nőtt a Fidesz támogatottsága Forrás: Origo

Persze van olyan település (a Somogy megyei Főnyed), ahol 2010-ben a Fidesz támogatottsága még csak 55,26 százalék volt, míg 2014-re 69,23 százalékra emelkedett a kormánypártra adott voksok aránya. Hasonló jelenséget látunk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csaholcon is. Ott 2010-ben a Fidesz 66,67 százalékot kapott, míg tavaly 80,48 százalékot ért el.

2018 lehet döntő

A közmunkának a kormánypártok támogatottságát növelő hatását egyáltalán nem lehet lesöpörni az asztalról, mivel a számok is azt mutatják, hogy a jelenség létezik. Emellett viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a vizsgált településeken

a jobboldal eleve magas bázisról indult.

Így a kormány egy olyan szegmensben hajtott végre változtatásokat, ahol a szavazatszerzésre jobb esélyei voltak, mint a baloldalnak. A közmunka intézménye csak pár éves, a szavazói viselkedésre gyakorolt hatása a 2018-as választási eredmények megismerése után lehet még teljesebb.