Béremelés: több ezren hiába várnak magasabb fizetést

Students using computers in lecture

Hiába jelentette be a kormány a felsőoktatási oktatók és kutatók 15 százalékos béremelését, az MTA kutatóintézeteiben dolgozók - azaz szintén tudományos munkát végző alkalmazottak - egy forinttal sem kapnak többet. Az Origo információi szerint Kotán Attila, az MTA gazdasági igazgatója egy belső tájékoztatóban közölte a munkatársakkal, hogy nincs 1,5 milliárd forintjuk az emelésre, így januártól ne számítsanak több pénzre. Az Akadémia azt állítja, hogy a kormány nem biztosít többletforrást.

Ön szerint mennyit keres egy egyetemi adjunktus? Nettó 300-400 ezret? A kutatói projektekkel együtt esetleg még többet? A magyar valóság ennél sokkal szomorúbb, jelenleg ugyanis

havonta nettó 147 ezer forintot, azaz a magyar átlagkeresetnél valamivel kevesebbet kapnak kézhez.

A fizetésük 2008 óta változatlan, ezért a kormány 2016-tól – észlelve az egyre nagyobb elégedetlenséget – 15 százalékos béremelést jelentett be. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arról is beszámolt az erről szóló novemberi sajtótájékoztatón, hogy a 2016-ot követő két évben további 5-5 százalékkal nőnek a bérek, így három év múlva 27 százalékkal kereshetnek majd többet a felsőoktatásban tanítók. Mindez összesen 15 milliárd forintba kerül.

Balog Zoltán szerint a magyar reformok sikere tette lehetővé a béremelést Forrás: MTI/Rosta Tibor

A kormány béremelésről szóló bejelentése azonban csak az egyetemeken, főiskolákon oktatókra vonatkozott, azaz az MTA nagyjából 2500 kutatója – a közös bértábla ellenére – hoppon maradt.

Pedig a Magyar Tudományos Akadémia kutatói ugyanúgy tudományos munkát végeznek, mint a felsőoktatásban tanítók, ráadásul

az MTA néhány évvel ezelőtt azt is vállalta, hogy követi az egyetemek bérszintjét

és az egyetemeken érvényes fizetéseket veszik át. A döntés indokolt is volt, hiszen a kutatók ugyanúgy rendelkeznek tudományos fokozattal, és – az oktatást leszámítva – hasonló munkát látnak el. Az akadémiai kutatók béremelésének elmaradása emiatt várhatóan jelentős bérfeszültséget okoz majd.

Lehetővé tették, de pénzt nem adtak

A felsőoktatásban jelentkező többletterheket az Emberi Erőforrások Minisztériuma belső átcsoportosítással előteremtette, de az MTA képtelen erre. Utóbbinak ugyanis önálló költségvetése van, a kormány pedig nem ad pénzt az emelésre.

A kutatók 30-35 éves korukig tanulnak, mégis alig kapnak fizetést Forrás: Image Source/Image Source/Zero Creatives/Zero Creatives

Az Origo információi szerint Kotán Attila, az MTA gazdasági igazgatója egy belső tájékoztató levélben már közölte is a rossz hírt a kutatókkal, miszerint nincs évi 1,5 milliárd forintjuk az emelésre, ezért ne számítsanak több pénzre jövőre. A levél szerint az MTA-elnök továbbra is összehangolná az akadémiai és felsőoktatási béreket, arra azonban nem tért ki, hogy mikor.

Az Origo kérdésére az Akadémiánál az mondták, hogy a „vezetők szándéka szerint

megfelelő időben az Akadémia is követni fogja a felsőoktatásban megtörténő lépéseket".

Januárban viszont erre még biztosan nem lesz fedezet, az MTA szerint ugyanis a jelenlegi költségvetésükből csak úgy tudnák átcsoportosítani a szükséges pénzt, hogy csökkentenék a kutatásokra fordítható összegeket.

Ez hosszabb távon fenntarthatatlanná tenné a kutatási alapfeladatok egy részének ellátását"

– állítják.

Az MTA egyébként már a béremelésről szóló kormánydöntés előkészítése során is jelezte, hogy nem tudják finanszírozni a magasabb béreket, ezért többletforrást kértek a kormánytól.

A siker nem ér el mindenhova

Balog Zoltán novemberi sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy a magyar reformok sikere elérte a felsőoktatást is, és ez teszi lehetővé a béremelést. Úgy tűnik, ezek a sikerek nem szivárognak át a kutatói területre, pedig az akadémiai szférában is igen alacsonyak a fizetések.

Az Origónak nyilatkozó kutatók arról számoltak be, hogy

napi megélhetési gondjaik vannak, gyakran már huszadikán sincs pénzük,

nagyobb kiadásokat pedig egyáltalán nem engedhetnek meg maguknak.

Egyetemi tanárok és kutatók bruttó fizetése

Munkakör	Bruttó fizetés (forint)
Egyetemi tanár	437 300
Egyetemi docens	306 100
Egyetemi adjunktus	218 700
Egyetemi tanársegéd	161 800
Főiskolai tanár	328 000
Főiskolai docens	240 500
Főiskolai adjunktus	196 800
Főiskolai tanársegéd	174 900
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	437 300
Tudományos főmunkatárs	306 100
Tudományos munkatárs	218 700
Tudományos segédmunkatárs	174 900

Forrás: Tudosz.hu – A táblázat az alapbéreket mutatja

„Még soha nem volt olyan szerencsében részem, hogy a fizetésem elérje a hivatalos magyar bruttó átlagkeresetet. Kultúrára már egyáltalán nem jut pénz,

a rezsifizetés gyakran átcsúszik a következő hónap elejére,

nincs pénz a lakás minőségének fenntartására, azaz a leromlott bútorok, a tönkrement háztartási gépek cseréjére. Nem is álmodunk 10-12 évesnél fiatalabb családi autóról, néhány napnál hosszabb belföldi nyaralásról" – sorolta a problémákat az egyik kutató. Komoly gondot okoz a mindennapi ruházkodás is, emiatt szinte csak turkálókból vásárolnak.

Annak idején nem ilyen kutatói életpályát képzeltem el"

– tette hozzá csalódottan.

Az alacsony bérek miatt egyre kevésbé vonzó a kutatói pálya a fiataloknak, az MTA hálózatában például alig képviselteti magát a 45-55 éves korosztály, miután a legtöbb embert addigra már elcsábítják, vagy egyszerűen pályát módosítanak.

A természettudományos és műszaki szektorban dolgozók például

nagyságrendekkel jobb ajánlatokat kapnak a nagyvállalatoktól,

emiatt viszont felhígulhat a színvonal. Ez a tendencia egyébként a felsőoktatásra is jellemző.

További problémát okoz, hogy a kiegészítő keresetet jelentő projektek száma jelentősen csökkent az elmúlt években, így sokan valóban a bértáblában szereplő összegből élnek.