Trükközéssel vádolja a kórházakat az államtitkár

2015.12.22. 11:46

Csepp volt a tengerben az állam 60 milliárdos nyári mentőöve a kórházaknak, amelyek lassan újratermelik az adósságukat. Az intézmények mostanra megint 45 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóiknak. Az egészségügyi államtitkár szerint a kórházak csak trükköznek a számokkal. A kórházigazgatók ezt visszautasítják: ha akarnának, sem tudnának jelentős tartalékot felhalmozni.

Nem hozott végleges megoldást a kórházi tartozások nyár eleji konszolidációja, továbbra is az év végi egészségügyi kassza kisöprésében bíznak a beszállítók. Jelenleg mintegy 45 milliárd forintra rúg a kórházak tartozása a beszállítók felé  – figyelmeztetett nemrég a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége (MOBSZ). 

A kórházak állítják, hogy képtelenek lennének jelentősebb tartalékot felhalmozni

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A kórházi adósságrendezésre és konszolidációra június elejéig kifizetett 60 milliárd forint szükséges lépés volt a beszállítók, így az egészségügyi ellátórendszer életben tartására – mondta Csipő Georgina, a MOBSZ projektfelelőse. Az Origónak nyilatozva aggasztónak nevezte, hogy az adósság már most jelentős mértékben újratermelődött,  és a konszolidáció szinte csak csepp volt a tengerben. 

Trükköznek a pénzzel?

Nem cáfolta az adósság újratermelődését az Origo kérdésére az egészségügyi államtitkár, ám sajátos magyarázattal állt elő az okokat illetően. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az intézmények egy része megpróbálja az adatait kozmetikázni.  Nagy adósságállományról számolnak be, miközben jelentős készpénzállományt halmoztak fel, mert nem fizették ki a számláikat – mondta az államtitkár. 

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ volt főigazgatója, most államtitkár

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ezt az államtitkár szerint a kórházak azért teszik, mert arra számítanak, hogy egy év végi kasszaseprés során a pénzfelosztást mindig az adósságállomány alapján állapítják meg. A kórházak jobbá akarják tenni a saját pozíciójukat  az év végén esedékes egészségbiztosítási kassza maradványösszegeinek szétosztásakor, ezért ezzel a taktikával élnek" – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. 

Az igazgatók visszautasítják

A Magyar Kórházszövetségnél nem kívánták kommentálni az Origónak az államtitkár kijelentését, és az általunk megkeresett kórházigazgatók sem akartak névvel nyilatkozni. Név nélkül viszont több intézményvezető is felháborodott, mondván: nem tudnak pénzt spájzolni a kórházak. Egyszerűen nincs annyi pénzük, hogy félretegyenek belőle – mondták. 

Lehet, hogy van három-öt olyan intézmény, amely ezt meg tudja tenni, de a másik 140 biztosan nem"  – állította több kórházigazgató is. Azt is elmondták, hogy a kórházi adósságállomány újratermelődése a rendszerbe kódolt tény, hiszen 2010 óta minden drágult, miközben a jövő évi központi költségvetésben az ideinél is kevesebb pénz van az egészségügyre. 

Struktúraváltás kellene

Ha nem nyúl a kormány az egészségügy szerkezetéhez, nem változik a struktúra, a működés, illetve nem csökken az ellátandó feladat, akkor az adósság nemhogy fogyni nem fog, de tovább nő – mondta az Origónak Kincses Gyula. A fül-orr-gégész szakorvos tudja, miről beszél, hiszen több egészségügyi reform születésének és halálának is szemlélője volt. 

Orbántól Gyurcsányig adott tanácsot
Kincses Gyula ugyanis 2001-ben az Egészségügyi Minisztérium reformügyekért felelős miniszteri biztosaként az Orbán-kabinet főtanácsadója volt. Majd a Medgyessy-kormány szaktárcájának tanácsadója lett. Később, 2007-2008 között a Gyurcsány-kormányban vállalt egészségügyi államtitkári posztot. Ez előtt, és utána az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet főigazgatója volt.

A szakember úgy véli, mivel a kórházi struktúra változatlan, a kiadások 80 százalékát kitevő állandó költségek is maradnak. Ami az Ónodi-Szűcs Zoltán által említett "trükközést" illeti, Kincses szerint az intézmények nem tudják eldugni a pénzt,  mert annak nagy része – a költség 60-70 százalékát kitevő bérek például – az államkincstáron keresztül megy, át se folyik a kórházakon. 

Szinte csak csepp volt a tengerben a kórházak nyár elejei adósságkonszolidációja

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Kincses szerint az ellátórendszer átalakítása azért is nehéz, mert a helyi politikai elit mindig ellenáll a racionalizálásnak, és mert pártfüggetlen tény, hogy az emberek nem szeretnék, ha a lakóhelyükön bezárna a kórház, még akkor sem, ha rossz körülmények között működik.  A tapolcai időközi választáson fontos kampánytéma volt a 2012-ben bezárt kórház ügye – emlékeztetett az orvos. 

Az adósságlassító is eladósodott

Az egészségügyi ellátórendszer eladósodásának érdekes részlete, hogy még a nyáron az adósság egy részét a kórházaktól átvevő intézmény,  az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is adósságot adósságra halmoz.  A Magyar Államkincstár havonta közzétett statisztikái szerint az ÁEEK-nak szeptemberben még csak 177 milliós, októberben már 402 milliós tartozása volt.

A Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórháza azzal került be legutóbb a híradásokba, hogy ősz óta tömegesen távoznak az ápolók és orvosok az intézmény akut ellátással foglalkozó osztályairól

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Eközben ez az az intézmény, amely az egészségügyi államtitkárság Origónak küldött tájékoztatása szerint "kórházfenntartóként számos eszközzel igyekszik lassítani az egészségügyi intézmények tartozásállományának növekedési ütemét". Az ÁEEK szakmai segítséget is nyújt a kórházmenedzsment számára a helyzet kezelésében, a folyamat lefékezésében – tették hozzá. 

Racionalizálásnak nincs nyoma

Abban, hogy a nyár elejei, 90 milliárdosra becsült kórházi adósságállomány a csúszva megkapott 60 milliárdos konszolidációs csomag ellenére is megint 45 milliárd forintra hízott, szerepet játszhat az is, hogy nem valósult meg semmi abból a racionalizálási tervből, amitől takarékosabb működést vártak. 

Zombor Gábor volt egészségügyi államtitkár racionalizálási koncepciójáról azóta sincs hír

Forrás: MTI/Balázs Attila

A racionalizálási tervet tavasszal még az azóta posztjáról távozott államtitkár, Zombor Gábor jelentette be. Mint arról akkor az Origo beszámolt, a kalandos életű Zombor-csomag része nem csak a nyári adósságrendezés volt. A koncepciónak az ellátórendszer átalakítása, a gyógyító kapacitások megyénként történő újraosztása, vagyis éppen egy olyan új működési modell is része volt, amelytől az adósságspirál megállítását várták, ám erről azóta nem hallani. 

Ónodi-Szűcs Zoltán óvatosan nyilatkozik ebben a kérdésben, bár azt mindannyiszor megjegyzi, hogy nem kell intézménybezárással számolni. Újonnan kinevezett államtitkárként Ónodi-Szűcs októberben a Magyar Időknek azt mondtakórházat nem fognak bezárni, de a működést a lakosság igényeihez alakítják,  és minden, a betegellátáshoz szorosan nem kapcsolódó tevékenységet leválasztanak róluk. 

Rétvári Bence államtitkár

Forrás: Origo
500 milliárd jutott az ágazat fejlesztésre

Az elmúlt öt évben a kormány ötszázmilliárd forintot fordított egészségügyi fejlesztésekre - mondta az Emmi parlamenti államtitkára hétfőn. Rétvári Bence jelezte: a pénz jó része vidéki kórházakhoz jutott, abból 322 milliárd forintot kórházfejlesztésre, több mint 100 milliárdot pedig eszközbeszerzésre fordítottak.

Nem tudni, ki mennyit kapott

Az államtitkárság tervei szerint az egészségbiztosítási kassza év végi maradványából lesz kórházi adósságrendezés, de a mértéke nem éri majd el a korábbit – ezt az egészségügyi államtitkár jelentette be nemrég. Eközben egyébként nem tudni, hogy a nyári adósságátvállalás pontosan mely kórházakat és milyen összegben érintett. 

Betegszoba a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Az Origo hiába kérte ki a szaktárcától, hogy melyik intézmény mennyi pénzt kapott ebből a keretből, csaknem két hete várjuk a tételes választ, még nem kaptuk meg.

Az egyik legeladósodottabb intézmény a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ

Forrás: MTI/Lakatos Péter

Az év elején még az egyik legeladósodottabbnak számító intézménynek, a Honvédkórháznak (MH Egészségügyi Központ) biztosan jutott a pénzből. Hiszen míg az intézmény tartozása idén februárban 4,49 milliárd forint volt, addig a Magyar Államkincstár legfrissebb összesítésében szereplő októberi adat náluk már csak 2,76 milliárd.

A legnagyobb adósságot felhalmozó egészségügyi intézmények

Egészségügyi intézmény Októberi adósság (millió forint)
Honvédkórház (MH Egészségügyi Központ) 2763
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 1891
Szent Borbála Kórház 1830
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház 1688
Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház 1573
Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ 1539
Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 1423
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr 1307
Zala Megyei Kórház 1189
Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet 1115
Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 1113
Tolna Megyei Balassa János Kórház 1065
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház 992

A kórházak eladósodottságán 

már az orvostechnikai eszközök áfájának 5 százalékra csökkentése is sokat segítene.  Az orvostechnikai beszállítók szövetsége szerint elgondolkodtató, hogy miközben a gyógyszerek áfakulcsa 5 százalékos, egy életmentő ballonpumpa, a beültethető defibrillátor vagy a szívkatéter a 27 százalékos áfakörbe tartozik. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra