Egyre nagyobb az esélye egy új erőnek

Jó ötlete mindegyik kis pártnak van – a kérdés az, képesek-e következetesen kitartani egy irány, egy koncepció mellett. 2015-ben nem sikerült nekik az áttörés. Az LMP, a PM, az Együtt és a Liberálisok ugyanakkor elkezdték világossá tenni, milyen stratégia mentén politizálnak.

Az egymás elleni küzdelemmel, a belső vitákkal voltak elfoglalva 2015-ben a baloldali-zöld kispártok. Kivétel talán csak az LMP, ahol a korábbiaktól eltérően meglehetősen nagy nyugalomban telt ez az év. A Bajnai Gordon által létrehozott Együtt 2014 mostanra egy Együttre, egy Párbeszéd Magyarországértra és egy Szolidaritásra esett szét. Az utóbbi három alakulat támogatottsága együttesen sem éri el az öt százalékot.

A Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 szétesett Fotó: Origo

Nincs ok az örömre

Egyik kis párt sem örülhet maradéktalanul; még ha részsikereket sikerült is elérniük 2015-ben, áttörés nem volt – erről már Tóth Csaba beszélt az Origónak. A Republikon Intézet elemzője szerint annyi mindenesetre történt, hogy ezek a pártok elkezdték világossá tenni,

milyen stratégia mentén kezdenének politizálni.

Az LMP, a zöld ügyek iránti érzékenységét fenntartva, leginkább a politikai centrum megszólítására törekszik. Az Együtt – ha ki nem is mondja – egy centrista-liberális irányt vett fel: a párt a szabadpiaci eszközök mellett és a populista megoldások ellen lépett fel. A PM az alapjövedelem üzenetét igyekezett középpontba helyezni, míg a Liberálisok a szervezeti építkezést és a folyamatos jelenlétet hangsúlyozták – mondta Tóth Csaba.

A politikai centrum felé mozog az LMP Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az ő esetükben siker lehet a nemzetközi megerősítés – az a tény, hogy Fodor Gábor alakulata az ALDE tagja lett. A kisebb baloldali pártok és az LMP legnagyobb erősségei a politikusaik: Juhász Péter, Karácsony Gergely vagy Szél Bernadett erősebb a baloldali politikusi mezőben, mint pártjaik az MSZP-hez és a DK-hoz képest – vélekedett az elemző.

Hátrányok

Tóth Csaba szerint részben strukturális okai vannak annak, hogy miért nem tudtak áttörést elérni ezek az alakulatok. Kevesebb erőforrás és kevesebb elérés áll e pártok rendelkezésére. Ugyanakkor komoly hátrány a múlt is: az Együtt, a PM és a Liberálisok nem feledtethetik, hogy

valamilyen módon kontinuitást mutatnak a 2010 előtti időszakkal,

amit a választók nem különösebben kedveltek. Ráadásul a baloldal egészének árt az a látszat, hogy ezek a pártok inkább magukkal foglalkoznak, mintsem a választókkal; a baloldalon belüli viták nem teszik őket szimpatikussá – véli az elemző.

Karácsony Gergely és a PM az alapjövedelem mellett kardoskodik Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Bővülés

Szerinte minden kis pártnak van esélye arra, hogy érdemben bővüljön 2016-ban. Ehhez sok munka, karakteres politikusok és főleg következetes építkezés szükséges. Az embernek néha az az érzése, hogy ezek a pártok mintha túl hamar feladnának egy-egy ügyet vagy stratégiát. A Jobbik – sokkal nagyobb elérés mellett – több mint egy évig építette a „mérséklődés" stratégiáját, mire az beérett. Az új spanyol liberális párt, a Ciudadanos kilenc év után került be a parlamentbe. Tóth Csaba úgy látja,

jó ötlete mindegyik kis pártnak van –

a kérdés az, hogy képesek lesznek-e következetesen kitartani egy irány, egy koncepció mellett.

A baloldali szavazók egyelőre elégedetlenek a kínálattal Fotó: Bielik István - Origo

Több szavazó van

A Republikon Intézet elemzője úgy látja, annak az esélye, hogy egy új erő kiemelkedik a parlamenten kívüli szférából ma nagyobb, mint pár évvel ezelőtt volt. Miközben a Fidesz és a Jobbik jól lefedi a jobboldali teret, a baloldalon a választók egy része elégedetlen a kínálattal. A Fidesz politikáját európai, modern, progresszív irányból bíráló szavazók

ma is többen vannak, mint ahányan a baloldali-liberális pártok támogatói,

ez teret nyithat egy új alakulatnak. Ám minden ilyen új alakulatnál az a kérdés, miért lenne sikeresebb, mint a szintén relatíve új pártok: az Együtt vagy a PM – mondta Tóth Csaba.