Valami nem stimmel a Czeizel-ügyben

2016.01.05. 14:55

Nem minden részlete tiszta a Czeizel Endre körül kialakult botránynak. A genetikus még a halála előtt írt arról, hogy legkisebb gyermeke mesterséges megtermékenyítéssel fogant, de nem a feleségétől, hanem a szeretőjétől. Csakhogy Magyarországon ez nemcsak lehetetlen, hanem törvénytelen is. 

Zűrösebb a Czeizel Endre kisebbik gyermeke körül kialakult vita, mint az első olvasatra tűnik. A Blikk hétfőn szellőztette meg, hogy lehet, hogy a híres genetikus spermáját jogtalanul használták fel, amikor a legkisebb gyermeke megfogant. 

Czeizel Endre tavaly augusztusban hunyt el

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Harc a milliós örökségért

Az orvos maga is arról írt életrajzi könyvében, hogy két kisebbik gyermekének anyja nem a felesége, hanem fiatal szeretője. A nő a hagyatéki tárgyaláson a Blikk értesülése szerint most 100 millió forintot követel az örökségből.

A lap azt is tudni véli, hogy Czeizel több családtagja szerint a kisebbik gyermek esetében a spermadonor beleegyezői nyilatkozatára nem a genetikusprofesszor, hanem egy másik férfi adatai és neve kerültek. 

Akad egy kis probléma

Ha ez az utóbbi állítás igaz, akkor viszont több szempontból is törvénytelenség történt. A magyarországi törvények értelmében ugyanis, ha egy egyedülálló nő mesterséges megtermékenyítésre vállalkozik, kizárólag anonim módon kaphat spermát, vagyis nem tudhatja, hogy ki a donor. 

Az Origónak nyilatkozó jogász és orvos ezért egyértelműen azt állítja: ha bebizonyosodna, hogy a kisebbik gyermek valóban Czeizelé, annak büntetőjogi következményei is lehetnek, például a beültetést végző intézetre nézve. 

Magyarországon nincs lehetőség személyes spermadonációra

Fotó: Bielik István - Origo

Én vagyok az apád!

Ennek megértéséhez elég a hatályban lévő egészségügyi törvényt ismerni.  A magyarországi szabályok szerint spermát csak névtelenül lehet adományozni.  Ha valaki úgy dönt, hogy elmegy egy spermabankba mintát adni, akkor felveszik az adatait, és szűrővizsgálatokat is végeznek rajta, de a leadott mintájára csak kódszám kerül. Akit tehát donorspermával termékenyítenek meg, az soha, semmilyen körülmények között nem tudhatja meg, kitől származott az anyag. 

A magyar valóságnak tehát semmi köze az amerikai filmekhez, amelyekben katalógusból választhatják ki a nők leendő gyermekük biológiai apját. Külföldön több országban is létezik a név szerinti donáció, de Magyarországon a személyiségi jog ezt nem teszi lehetővé. 

Egyedül csak névtelenül

A nő egyetlen esetben ismerheti a donort: ha az a saját férje vagy regisztrált élettársa.  Ilyen esetben természetesen minden további nélkül lehetővé teszi a törvény az irányított beültetést. Ha viszont a nő egyedülálló, akkor csak és kizárólag anonim donort választhat. Ráadásul egyedülálló nők csak akkor vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésen, ha orvos igazolja, hogy máshogy nem vállalhatnak gyermeket, vagy ha az életkoruk miatt már nem valószínű, hogy természetes módon teherbe eshetnek. (Ezt szakértő bizottság állapítja meg, általában 38-39 éves kortól jellemző.) 

A mesterséges megtermékenyítésnek nagyon szigorú szabályai vannak

Forrás: AFP

Se feleség, se élettárs 

A megkérdezett – de kivétel nélkül névtelenséget kérő – szakértők szerint Czeizel Endre esetében az a probléma, hogy fiatal szeretője sem a regisztrált élettársa, sem pedig a felesége nem volt. Így semmilyen esetben nem ültethették volna be neki a genetikus spermáját,  hiszen ez törvénytelen. 

Márpedig a professzor a könyvében is utalt arra, hogy ezt tervezte. 

„Lefagyasztattam a spermámat, és megbeszéltem, hogy ezt a halálom után felhasználhatja, ha még akkor is úgy gondolja majd” – írta. 

Szakértők arra is felhívták a figyelmet: spermadonor Magyarországon csak 18 és 35 év közötti, egészséges férfi lehet. A nyolcvanhoz közelítő, nagybeteg Czeizel esetében egyik feltétel sem teljesül. 

Akkor most mi lesz?

Felmerül tehát a kérdés, mi van akkor, ha a gyermeknek valóban Czeizel Endre az édesapja, és mesterséges megtermékenyítéssel fogant. 

Jogászok szerint ez esetben emberi test tiltott felhasználásának gyanúja merülhet fel, ami bűncselekmény. Ha pedig a beültetést egy egészségügyi intézményben végezték, akkor az minősített esetnek számít, és akár nyolc év szabadságvesztéssel is járhat. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra