Ellenőrzött internet, kijárási tilalom, kitelepítés jöhet Magyarországon

2016.01.12. 13:32

A szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körű beleszólást engedne a kormánynak a honvédség terrorizmus elleni bevetésére és egy sor speciális szabály alkalmazására az újabb alaptörvény-módosítás.

Újabb, az eddigiek mellett elrendelhető rendkívüli jogrend, a terrorveszélyhelyzet bevezetésére hatalmazná fel a kormányt az alaptörvény tervezett kormánypárti módosítása, ami már a hatodik változtatás lenne a sorban.

Katonák már most is vannak a határon, de a jövőben bevethetők lennének a terrorizmus ellen is

Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Az Origo úgy értesült, hogy a délutáni ötpárti egyeztetésre készített tervezet szerint a terrorveszélyhelyzet a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körű jogkörökkel  ruházná fel a kormányt.

Mindezt az ötpárti egyeztetés után - a két kormánypárt mellett a Jobbik és LMP képviseltette magát, az MSZP távol maradt - megerősítette Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke is. A politikus azt mondta, a kormány olyan alkotmánymódosítást javasol, hogy önálló tényállás legyen a terrorveszélyhelyzet. 

Gulyás Gergely az Origo előzetes információinak megfelelően nyilatkozott arról is, hogy a terrorveszélyhelyzetet két hónapra lehet elrendelni. A fideszes politikus jó esélyt lát arra, hogy a módosítás megkapja a szükséges kétharmados többséget az Országgyűlésben.

Felfüggeszthetnek törvényeket

Még az ötpárti egyeztetés előtt jutott az Origo a részletek birtokába. Eszerint a kormány által készített tervezet úgy szól, hogy a kabinet a terrorveszélyhelyzetben olyan rendeletekkel kormányozhat, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, hatályos jogszabályi rendelkezésektől eltérhet, valamint más rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

Gulyás Gergely megerősítette az Origo értesüléseit, de részleteket nem közölt

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Gulyás Gergely az ötpárti egyeztetés után megerősítette az Origo azon előzetes értesülését is - miként azt egyébként Simicskó István honvédelmi miniszter előre jelezte is - terrorveszélyhelyzet esetén bevethető lesz a honvédség is - feltéve, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

Úgy tudjuk azonban, hogy az előterjesztés nem fejti ki, mi "a nem elegendő".

Új kihívásokra hivatkoznak

Az Origo úgy tudja, hogy a délutáni ötpárti egyeztetésen a kormány és a kormánypárti politikusok a terrorizmus jelentette új biztonsági kihívásokkal indokolták az alaptörvény-módosítás szükségességét. Erre utal információink szerint indoklásában a módosítás tervezete is.

A következő a szükségállapot

Úgy tudjuk, a tervezett alaptörvény-módosítás előkészítői úgy ítélték meg, hogy önmagában egy terrorfenyegetés vagy esetleg egy-egy már megtörtént, de elszigetelt hatású terrorcselekmény nem indokolja  a legszigorúbb rendkívüli jogrend, a szükségállapot bevezetését, erre lenne jó "majdnem szükségállapotként" az újonnan az alaptörvénybe emelni tervezett terrorveszélyhelyzet.

Lehet olyan helyzet, amikor már a TEK sem elég

Forrás: MTI/Kovács Tamás

A szükségállapot azonban a következő lépcső. Ez akkor válhat indokolttá, ha több olyan súlyos támadás történik, ami már tömegesen veszélyezteti az állampolgárok életét vagy az állam alkotmányos rendjét. Ebben az esetben már indokolt a szükségállapot bevezetése, amikor a döntési jogkörök az államfőhöz kerülnek, és az állam működése rendszerszinten megváltozik.

Bármire képesek lehetnek?

Az alaptörvény-módosítás kiegészítéseként természetesen a részletszabályokat a vonatkozó ágazati törvényben szabályozzák ilyenkor. Az Origo információi szerint a terrorveszélyhelyzet esetében alkalmazható speciális szabályokat a kormány a honvédelmi törvényben rögzítené, mintegy kéttucat ponton adva többletjogosítványokat a kabinetnek.

Így például terrorveszélyhelyzetben a kormány

  • korlátozhatja, befolyásolhatja a médiatartalmakat,
  • üzemanyagok és más termékek fogyasztását korlátozhatja,
  • elrendelhet speciális terrorelhárító intézkedéseket,
  • a nemzetközi egyezményektől eltérő határforgalom-ellenőrzést vezethet be,
  • ellenőrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat,
  • elrendelhet kijárási tilalmat, betilthatja a tömegrendezvényeket,
  • dönthet nagyobb területekről az emberek kitelepítéséről is.

Ami a fenti részleteket illeti, ezekről Gulyás Gergely nem beszélt az ötpárti egyeztetés utáni. Annyit mondott, hogy a Jobbik és az LMP konstruktívan állt a kérdéshez, támogatást mutattak, a részletekben azonban voltak viták. A politikus kérdésre közölte azt is, hogy a Fidesz minden olyan felvetést támogat, amely az önkéntes alapon szerveződő haderő megerősítését teszi lehetővé.

A Jobbik tudná támogatni

A Jobbik alapvetően támogatja az alaptörvény azon módosítását, amely önálló tényállásként bevezetné a terrorveszélyhelyzetet, ám az erről szóló kormányzati tervezetről egy héten belül alakítja ki álláspontját a párt - ezt Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke mondta az egyeztetés után.

Az LMP viszont nem igazán

Az LMP nem adja a hozzájárulását ahhoz, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait - közölte Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke, hozzátéve: pártja tisztában van az új európai biztonsági kihívással.

Az MSZP szerint ez visszaélés

Az ötpárti egyeztetéstől távolmaradó szocialisták - kérésük ellenére nem küldte meg előre a kormány a tervezet szövegét - utóbb úgy értékeltek, hogy a kormány látszatintézkedésekkel ködösít. Tóbiás József pártelnök szerint valódi intézkedésekkel kellene az emberek biztonságát növelni. Ezt az MSZP is támogatja, de azt nem fogja hagyni, hogy Orbán Viktor a terrorellenes intézkedések mögé bújva visszaélhessen a hatalmával. Jelezte azt is: a szocialisták a témában saját javaslatot írnak.