Németh Zsolt bízik a magyar-román kapcsolatok javulásában

2016.01.26. 10:26

A csángók helyzete bizonyos szempontból javult az elmúlt években, de a hitéleti magyar nyelvhasználat terén még mindig vannak megoldandó kérdések – mondta az Origónak Németh Zsolt. A külügyi bizottság vezetője szerint a csángó kultúra egyediségére is felhívja a figyelmet a hétvégi 20. Csángó Bál.

A szombati 20. Csángó Bálnak az egyik legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet a csángó kultúra egyedülállóságára – mondta az Origónak Németh Zsolt. A külügyi bizottság elnöke szerint a napjainkban zajló gazdasági és kulturális változások a csángókat is érintik, kulturális egyediségük egyre inkább háttérbe szorul. A mostani bál pont azt szolgálja, hogy ezt a folyamatot megállítsuk. 

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke bízik a román-magyar kapcsolatok javulásábanFotó: origo

Németh Zsolt elmondta, nagy eredmény, hogy már több mint 2000 gyerek tanul magyarul Moldvában. Ebben a programban a magyar állam is részt vesz az ottani pedagógusok támogatásával. Németh Zsolt szerint a csángó kultúra megőrzésében a civil társadalomnak is óriási szerepe van.

Tűrőképesség

A román társadalomnak az utóbbi években folyamatosan nőtt a tűrőképessége a csángó üggyel kapcsolatban. A helyi hatóságok megértőbbek a magyar nyelvhasználattal kapcsolatban, de a magyar nyelvű hitélet területén továbbra sem sikerült elérni áttörést – mondta a külügyi bizottság vezetője. A fideszes politikus bízik benne, hogy az új román kormánnyal újraindulnak a kétoldalú tárgyalások, és a csángók helyzetét is sikerül napirenden tartani.

20. bál

Huszadik alkalommal rendezik meg Budapesten január 30-án a Csángó Bált, a jubileumi rendezvény programja válogatást kínál az eddigi bálok legjobb műsoraiból. Az esemény fővédnöke Áder János köztársasági elnök, a megnyitó beszédet Trócsányi László igazságügyi miniszter tartja.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett bál színpadi műsorán Visszapillantás mottó alatt idézik fel az emelkedett hangulatot, emlékezve azokra is, akik már nem léphetnek a színpadra. A 20. bálvendégek között szerepelnek idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek Pusztinából, Magyarfaluból, Forrófalvából, Klézséről, Somoskáról, Trunkból, Gyimesből, Setétpatakáról, Hétfaluból.

Új helyszín

Az új helyszínen, a SYMA Rendezvénycsarnokban tartandó bálon közreműködik Antal Tibor, Bálint Erzse, Benke Róbert, Bolya Mátyás, Hodorog András, Kicsi Kóta Károly, Legedi László István, Nyisztor Ilona, Petrás Mária, Roman Stefan, Szokolay Dongó Balázs, Tímár Jánoska, Tímár Viktor, Dresch Mihály Quartet, Fanfara Complexa, Kőketánc Gyerektáncház, Naskalat Zenekar, Somos Együttes, Szigony Együttes, Tázló Együttes, Válaszút Táncegyüttes és a Zurgó Együttes.

A színpadi műsorhoz a hagyományoknak megfelelően több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok kapcsolódnak. A műsort követő, hajnalig tartó táncházban a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat e kultúrának. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.

Díjátadás

A bálhoz kapcsolódó kiállításon a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthetik meg a vendégek, a színpadi műsort követően bemutatják Diósi Felícia Csángó élet című könyvét, a kötetet Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke ismerteti. Ugyanekkor adják át a Petrás Incze János Díjat, amelyet Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke vehet át.

A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára.