Újabb nyílt levél a köznevelés áldatlan állapotáról

2016.01.28. 23:07

Az oktatást segítők bérének azonnali rendezését, tananyagcsökkentést és önálló gazdálkodási jogot kér többek között a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete újabb nyílt levelében.

A miskolci iskola tantestülete január elején írt nyílt levelet, amely országos támogatottságot és miniszteri figyelmet vívott ki magának. A sikeren felbuzdulva és ígéretükhöz híven ismét levelet fogalmaztak meg, amelynek címzettje a miniszterelnök, valamint a területért felelős miniszter és az államtitkár. Ezúttal a XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium tanáraival közösen kérik a támogatást a pedagógustársadalom áldatlan helyzetének orvoslásában.

A testület a következő hat problémahalmazt sorolta fel a levélben, és arra kérik a felállítandó oktatási kerekasztalt, hogy mindegyik ponttal foglalkozzon, mert a részmegoldások már nem elegendőek.

1. Túlzott központosítás

Jogosnak tartják az iskolák állami fenntartását és felügyeletét azokban a kistérségekben, ahol a helyi önkormányzatok nem képesek ellátni ezt a feladatot. Ahol viszont nem ez a helyzet, ott kimondottan kártékonynak érzik a túlzott központosítást. Akadályozza a mindennapi munkavégzést, és hiányosak a tanításhoz szükséges tárgyi és anyagi feltételek. Kapják vissza az iskolák önálló gazdálkodási jogukat, mert a felmerülő problémákat csak helyben lehet megoldani. Emellett az iskolaigazgatók kapják vissza korábbi hatáskörüket.

2. Rövid idő alatt túl sok változás

A reformok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Szakmai elvárásuk, hogy a reformokat gyakorló pedagógusok bevonásával, kellő tervezéssel és előkészülettel léptessék életbe.
A legfrissebb érettségi változtatásokat haladéktalanul vonják vissza! A változtatások nem érinthetik hátrányosan a tanulókat, és mindenkinek legyen joga a tanultak alapján vizsgázni.

3. Lehetetlen kompetenciafejlesztés és tudáselmélyítés

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) túl sok új ismeretanyagot tartalmaz. A kompetenciaalapú oktatás azonban időigényes, szükséges a tanultak elmélyítése és gyakorlása. A jelenlegi NAT épp ezt hagyja figyelmen kívül. Kérik a tanterv újbóli átgondolását, csökkentsék a tananyagot, és a diákok heti óraszámát, mert jelenleg többet dolgoznak, mint a felnőttek.

A tankötelezettséget emeljék vissza 18 évre.A szabad könyvválasztás jogával kérik vissza a magas színvonalú kompetenciaalapú tankönyveket.

4. A pedagógus nem adminisztrátor

A tanítást nem lehet bürokratikus indikátorokkal mérni. A minősítési rendszer hibás bevezetése és eltúlzott feladatrendszere nem eredményez jobb minőségű oktatást. Viszont szakmai és bérfeszültséget teremt, elvonja a pedagógus figyelmét a az oktató-nevelő munkáról, kiégést eredményez.
Az életpályamodell sok elemében igazságtalan. Alapfeltételnek tartják, hogy a tantestületben a kölcsönös tisztelet és segítő szándék, és ne a „fortélyos félelem” uralkodjon.

5. Nem a pedagógusbér a legnagyobb probléma

Az iskolákban dolgoznak nem pedagógus alkalmazottak is. Kérik, hogy az oktatást segítő dolgozók bérét azonnali hatállyal rendezzék. Javasolják, hogy a megszüntetett szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gazdasági ügyintéző státuszokat állítsák vissza.

A „kötelező bent tartózkodási időt” és a túlórák ingyenességét el kell törölni. Elvárják a kötelező kontaktórák korábbi számának visszaállítását, a minőségi munka elismerését, jutalmazását.

6. Támogassák az oktatási kerekasztal létrejöttét

Segítsék a szakmai szervezetek, a pedagógus-érdekvédelem és a döntéshozók között folytatott valódi párbeszéd kialakítását. Az oktatási kerekasztal tárgyalópartnereként számítsanak az alulról jövő kezdeményezésként alakuló közalkalmazotti tanácsok országos szintű szervezetére is.

A nyílt levél végén a két nevelőtestület kiemelte, hogy a felsorolás közel sem teljes, és arra kérik az ország vezetését, hogy mihamarabb kezdődjön el a közös munka, hogy hatékonyan művelhessék hivatásukat a következő generáció jövője érdekében.

Most
Top 12 óra