Demonstráló tanárok, tiltakozó bírák

pedagógus tüntetés miskolc
Vágólapra másolva!
Az ország több városában is megmozdultak a tanárok, akik a központosított oktatási rendszert tartják működésképtelennek. A hét a vagyonnyilatkozatokkal kezdődött, és a kormányszóvivő balesetével zárult. Az év ötödik hetének legfontosabb történései.
Vágólapra másolva!

A pedagógustársadalom nagyobb felelősséget érez a gyerekek jövője iránt, mint azok, akik ezt az országot irányítják – mondta Galló Istvánné a miskolci Hősök terén összegyűlt tüntető tömegnek szerdán. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azon a demonstráción beszélt, amin az oktatási rendszer hibáira akarták felhívni a figyelmet a tanárok.

Csökken a színvonal

Szerintük az iskolák működéséért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) képtelen ellátni a feladatát, az oktatás színvonala rohamosan csökken. A megmozduláson felszólalt a tavalyi internetadó ellenes tüntetéseket szervező Gulyás Balázs is.

Miskolcon kívül az ország más városaiban is volt pedagógustüntetés, például Pécsen, Szegeden, Budapesten és Veszprémben is.

Több ezer pedagógus és a céljaikkal szimpatizáló tüntetett Miskolcon Fotó: M.Schmidt János – Origo

Ez utóbbi városban a tanárok után a vörösiszap-katasztrófa áldozatai is demonstráltak csütörtökön. A 2010-es tragédiában leginkább érintett Kolontár polgármestere az ipari szerencsétlenség felelőseinek megnevezését szeretné elérni, ezért vonult a Veszprémi Törvényszék elé. "Ha nem fogunk össze, nem lesz meg a katasztrófa felelőse" – mondta Tili Károly, független polgármester.

Keresik a téglákat

Kedden Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, hétfőn Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint a Magyar Bírói Egyesület tiltakozott azért, mert Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő több bírói ítélet jogosságát is kétségbe vonta. Lázár János kancelláriaminiszter is beszállt a vitába: szerinte a politikusok nem dughatják homokba a fejüket, ha egy ítélet sérti az emberek igazságérzetét. Arról is beszélt kedden, hogy akár jogszabályok módosítására is szükség lehet majd a jövőben.

A terrorveszély-helyzetről szóló vita is folytatódott a héten. Az Origónak nyilatkozó ellenzéki politikusok azt mondták, hogy jelenlegi formájában biztosan nem szavazzák meg a törvényt. Nem mindenki bízik bennük, ezért vannak, akik a Facebookon kérik az ellenzéki képviselőket: valljanak színt, hogyan szavaznak majd.

A magyar honvédség egyik harcjárműve gyakorlaton. A katonákat is bevetésre rendelné a Fidesz Fotó: Polyak Attila - Origo

Ha az ellenzéki pártok tartják ígéretüket – és egyenként sem lesznek olyan "téglák", akik átszavaznak – a Fidesz megérzi majd a kétharmad hiányát. Somogyi Zoltán politológus szerint ezért nem is lehet kizárni, hogy

a Fidesz megpróbálkozik az előrehozott választással.

A szakértő úgy látja, hogy a politika logikája azok álláspontját erősíti, akik előrehozott választásokra számítanak. A szakértő az Origónak ezt azzal indokolta, hogy jelenleg egy osztogatási szakasz zajlik, Orbán Viktor miniszterelnök például sorra járja végig a megyei jogú városokat, és ígér nekik tízmilliárdokat.

Abban az esetben, ha a parlament nem fogadja el a terrorveszélyről szóló kétharmados törvényt, a Fidesz hivatkozhat arra, hogy az emberek érdekében van szükség újabb választásokra, amin a kormánypárt akár vissza is szerezheti a kétharmados többségét – mondta a politológus. A Fidesz politikusai viszont azt mondják,

a párt nem készül előrehozott választásokra.

Ha mégis előrehozott választások lennének, akkor a pártok plakátolni akarnak majd. Ezért nem mindegy, hogy áll a budapesti hirdetőoszlop-háború ügye. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir nyert egy kisebb csatát a héten: nem fenyegeti többé két éves börtönbüntetés a hirdetőoszlopok védelmével megbízott biztonsági őröket. A garázdasággal gyanúsított két biztonsági őr panaszát – törvénysértésre hivatkozva – helybenhagyta az ügyészség, így ők már nem gyanúsítottak.

Kisebb csatát nyert Simicska a plakátháborúban Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nemcsak egy téves gyanúsítás, hanem egy téves vagyonnyilatkozat is borzolta a kedélyeket a héten. Tapolczai Gergely fideszes parlamenti képviselő elsőre több mint félmilliárdos tartozásról adott számot a parlament honlapjára feltöltött dokumentumban Két nullával írt többet, mint kellett volna: nem 570 millióval lóg a banknak, csak 5,7 millióval. Tavaly még 10 millió volt a tartozása. Sápi Attila, a január 5-én eltűnt zuglói MSZP-s képviselő viszont

nem adott le vagyonnyilatkozatot.

Péntekre az is kiderült, hogy tarthatnak tüntetést ellenzéki aktivisták március 15-én a Nemzeti Múzeum előtti téren. A megmozdulást elsőre nem engedélyezte a rendőrség, de a bíróság hatályon kívül helyezte ezt a döntést. A Nemzeti Múzeum előtti téren minden évben állami ünnepség van március 15-én. Tüntetők már tavaly is megzavarták az állami ünnepséget, 2012-ben pedig a kormány foglalta le az ellenzéki tüntetés szokásos helyszínét, az Erzsébet híd pesti hídfője előtti Szabad sajtó utat.

Államtitkárból kormánybiztos

Szombaton újra az oktatás volt a főszerep. Az oktatás digitalizálásáért felelős kormánybiztosként folytatja pályafutását Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár. Feladatait Palkovics László eddig csak a felsőoktatásért felelős államtitkár veszi át, így ő felel a jövőben a teljes oktatási ágazatért.

Kormánybiztosként folytatja Fotó: Polyák Attila - Origo

A szombati bejelentésen az Origo kérdésére Balog Zoltán azt mondta, hogy a miniszterelnökkel állapodott meg Czunyiné új megbízatásáról, de

Orbán Viktor nem fogalmazott meg kritikát az államtitkár tevékenységével kapcsolatban.

A miniszter megjegyezte: a kormányfő ragaszkodott ahhoz, hogy az eddigi államtitkár a köznevelés területén komoly szerepet kapjon.