Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A januárban készített közvélemény-kutatások szerint a Fidesz-KDNP megszerezné a kétharmados parlamenti többséget – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. Az utóbbi időben elemzői körökben vetették fel, ha a parlament nem fogadja el az alaptörvény hatodik módosítását, akkor a Fidesz akár előrehozott választást is kiírhat. A kormánypártok tagadták, hogy ilyenre készülnének.
Megnéztük, milyen eredmény születhetne.
A parlament várható összetételét a 2014-es listás eredményekből próbáltuk felvázolni, vegyítve a legutóbbi pártpreferencia-felmérésekkel. A mögöttünk hagyott hónapban öt intézet készített felmérést a pártok támogatottságáról: a Századvég, a Medián, a Tárki, a Nézőpont Intézet és a Publicus Intézet. Az elemzéshez a biztos pártválasztókra vonatkozó adatokat használtuk föl, mivel az számít az esetleges választáshoz legközelebbi várható eredménynek. Végül pedig a biztos szavazói számokból átlagot vontunk.
Mindezek alapján
a Fidesz-KDNP az öt intézet átlaga alapján 49 százalékon állt januárban.
A Jobbik 20,2, az MSZP 14,8, a Demokratikus Koalíció 7, az LMP 4,2, az Együtt 2, a Párbeszéd Magyarországért 0,6, az egyéb pártok 2,4 százalékon álltak. A legmagasabb Fidesz-támogatottságot a Tárki mérte (54 százalék), míg a legalacsonyabbat a Nézőpont Intézet (44 százalék).
Az intézetek között abban volt még jelentős különbség, hogy míg a Nézőpont és a Publicus a teljes népesség körében a Jobbiknál erősebb MSZP-t mért, addig a többiek szerint a radikálisok még a szocialisták előtt vannak. Jelentős eltérés mutatkozott az MSZP és a DK közötti különbség nagyságában is. Míg a Publicus Intézet szerint az MSZP a biztos szavazók között 18 és a DK 5 százalékon állt, addig a Századvégnél az MSZP 14, a Gyurcsány-párt pedig 10 százalékon volt.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője azzal magyarázta ezeket az eltéréseket, hogy mind a szocialisták, mind a DK nagyjából ugyanazt a tortát szeletelik. A két párt szavazóinak a fejében még mindig nem teljesen vált el egymástól az MSZP és a DK. Éppen ezért bármennyire is különbözik egymástól a két párt,
egy MSZP-s bármikor szavazna Gyurcsányra,
míg a DK táborában is nagyon sokan átszavaznának a szocialistákra.
Egyik modellünkben azzal számoltunk, hogy egy mostani éles választási szituációban az MSZP, a DK, az Együtt és a PM közösen indulna. Minden bizonnyal ezek a pártok 2018-ban is össze fognak állni, mivel egyikük sem lenne képes jelenleg egyedül leváltani az Orbán-kormányt. A négy párt közösen 23,8 százalékon állt a januári felmérések átlaga alapján.
Egy ilyen helyzetben a Fidesz 135, a baloldali összefogás 35, a Jobbik pedig 29 mandátumot szerezne az adatok szerint. A kormánypártok 105 egyéni körzetben nyernének, míg a baloldali összefogás csak a XIII. kerületet lefedő 7-es számú budapesti körzetben tudna az első helyen végezni. A kormánypártok így két mandátummal a kétharmados többség felett lennének.
Persze egy ilyen modellezésnél érdemes óvatosan bánni a számokkal. Többek között azért, mert nem tudjuk figyelembe venni az egyéni jelöltek befolyásoló szerepét, pedig az döntő jelentőségű is lehet. Nem ritka, hogy az egyéni jelöltek helyi népszerűségük miatt lényegesen jobban szerepelnek, mint a pártjaik. Szegeden például
Botka László 2010-ben 10-12 százalékponttal szerepelt jobban, mint az MSZP.
Ha a baloldali pártok külön indulnának, akkor a Fidesz az összes választókerületben győzne, közel háromnegyedes többsége lenne az Országgyűlésben. A külön indulás, a jelenlegi erőviszonyok mellett gyakorlatilag a baloldal végét jelentené Magyarországon. Nem is valószínű, hogy ilyen forgatókönyvben gondolkoznának. Salgótarjánban minden különösebb vita nélkül sorakozott föl az összes baloldali erő Fekete Zsolt mögött.
