A kormány is érzi, hogy baj van

2016.02.11. 05:51

Egyelőre csak annak lehet örülni, hogy a kormány leült beszélni a pedagógusokkal, azt azonban még nem tudni, hogy valóban sikeres lesz-e a rendszer átalakítása. Az Origónak nyilatkozó érintettek szerint az első köznevelési kerekasztal után rengeteg még a kérdés: nem tudni például, hogy mennyire vonul vissza az állam az oktatásból, mennyi pénzt adnak majd a költségek fedezésére, valamint, hogy sikerül-e valóban csökkenteni a diákok és a tanárok felesleges terheit. A szombati tüntetésen nagyon sok múlik, arra viszont nem kell számítani, hogy tömegdemonstrációk lesznek.

„Az oktatás átszervezése az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tette" – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök még 2012-ben, nem sokkal az előtt, hogy az oktatási reformok életbe léptek. A kormányfő akkor azt mondta, hogy a 2013-as évet türelmi időszaknak szánják, de azt követően gördülékenyen kell mennie mindennek.

Az azóta eltelt három évben azonban egyre több probléma került elő, és mint ahogyan azt Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az Origónak megfogalmazta 

már a kormány is érzi, hogy baj van”. 

A keddre összehívott köznevelési kerekasztalt azonban pozitívan értékelte: „Akik szerint ez csak egy látszatintézkedés volt a kormány részéről, azok nem voltak ott az egyeztetésen" – fogalmazott. 

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke

Forrás: MTI/Marjai János

A várható hatásokkal kapcsolatban viszont szkeptikusabb volt, szerinte ugyanis egyelőre megjósolhatatlan, hogy a követeléseik mekkora részét teljesíti majd a kormány. 

Az már eredmény lenne, ha az állam visszavonulna, és nem lenne ennyire túlterjeszkedett a rendszer” 

– mondta. Jelenleg ugyanis központilag határozzák meg egyebek mellett a tananyagot, az óraszámot, a tankönyveket, az iskolában kötelezően eltöltendő időt, az adminisztrációt, a beszerzéseket, valamint a kiadásokat is. A rendszer egyik leglátványosabb hibája pont utóbbiból ered

Gyöngyöstarjánban például hétfőn nem volt oktatás, miután a Klik nem fizette ki a gázszámlát, 

de sok tanár panaszkodott akadozó fizetésekre is. 

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint például volt olyan eset is, hogy a Klik levonta a gyerektartást valamelyik tanártól, de azt már nem utalta tovább. Amikor az okokról kérdezzük a Kliket, mindig azt a választ kapjuk, hogy likviditási problémák voltak – mondta az Origónak a keddi kulturális bizottsági ülés után. 

Balog Zoltán a tárgyalás után elmondta, hogy a megígért béremeléseken kívül nincs lehetőség magasabb fizetésekre

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A szakszervezet egyébként nem érti, hogy miért hívták össze a kerekasztalt, miközben jelenleg is zajlanak a tárgyalások a Pedagógusok Sztrájkbizottsága és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere között. A keddi tárgyalásra ezért nem is mentek el. 

Megosztottak a pedagógusok

A tanárokat képviselő szervezetek álláspontja egyébként korántsem egységes: a céljaik ugyan azonosak, de abban már 

ellentét van közöttük, hogy el kell-e menni a kerekasztal tárgyalásaira, vagy sem. 

A Tanítanék Mozgalom – amely a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levele után jött létre, és több mint 700 iskola csatlakozott hozzá – például közleményben utasította el, hogy részt vegyenek a tárgyalásokon. Az ügy pikantériája, hogy Palkovics László kedden arra kérte Madarász Pétert, az iskola igazgatóját, hogy képviselje a mozgalom érdekeit is tárgyalásokon. 

Sokan látszatmegoldásnak tartják a kerekasztalt

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az igazgató az Origo megkeresésére elmondta, hogy nem mondhatott nemet a kerekasztalon való részvételre, miután eddig azért küzdött, hogy meghallgassák a tanárok problémáit. Pukli István, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az egyeztetéseknek semmi értelme. „Amíg nem lesz ott a tárgyalásokon Lázár János vagy Varga Mihály, nincs miről beszélnünk. Az egyeztetés nem az érdemi tárgyalásokra, hanem a közvélemény lecsendesítésére és a szombati tüntetés ellehetetlenítésére irányul” – mondta. 

Túl messze van a Klik az iskoláktól

Az oktatással kapcsolatos problémákat – bár Hoffmann Rózsa volt államtitkár szerint korántsem akkora a baj – szinte a végtelenségig lehetne sorolni. Mendrey László szerint sokat segítene, ha újra az önkormányzatok működtetnék az iskolákat. Azok a települések pedig, amelyek erre anyagi okok miatt képtelenek, maradnának az állami rendszerben. 

Hasonlóan látja a helyzetet Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is, szerinte ugyanis hazugság, hogy a korábbi rendszerben rossz gazdák voltak az önkormányzatok. 

Gémesi György szerint az önkormányzatok jobb gazdák voltak

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

„Sokkal jobb volt, mint a mostani rendszer, az önkormányzatok ugyanis átlátták a helyi igényeket. A Klik túlságosan messze van ahhoz, hogy gyorsan és megfelelő színvonalon biztosítani tudja a fenntartáshoz szükséges igényeket. Az mégiscsak nonszensz, hogy egy igazgatónak engedélyt kell kérnie, hogy WC-papírt vegyen az iskolába” – fogalmazott. Szerinte a korábban tapasztalt finanszírozási problémák az iskolák nagyjából 20 százalékát érintették, a legtöbb önkormányzat viszont el tudta látni a feladatot. 

Ezt akarják elérni a tanárok
– A köznevelési intézmények nem lehetnének egy hivatal részei: visszaadnák jogi, szakmai, gazdasági, munkáltatói önállóságukat. 
– Radikálisan csökkentenék tanulói munkaterheket, csökkentve a kötelező tanórai foglalkozások számát, a kötelező tananyagot, megszüntetnék az egész napos benntartózkodást az iskolában.
– Felülvizsgálnák a pedagógusok foglalkoztatási szabályait, visszaállítanák a fix kötelező óraszámokat, megszüntetnék a harminckét órás kötött munkaidőt.
– Fizetésemelést adnának azoknak, akik a köznevelési intézményekben nem tartoznak a pedagógus-életpályamodell hatálya alá.
– Szerkezeti átalakítás.

„Egyébként az sem igaz, hogy most az állam finanszíroz mindent, a településeknek kell fizetniük az iskolaépületek üzemeltetését, ráadásul gyakran olyan kiadásaink is vannak, amelyek a Klikhez tartoznának. Besegítünk az iskoláknak, hogy legyen kréta, tábla vagy a nyomtatóban patron” – mondta. 

Ehhez persze központi támogatás kellene, Gémesi György szerint vissza kellene adni a településeknek az iskolák működtetéséhez szükséges forrásokat is. 

„Ennek a rendszernek az újraépítése azonban több év lenne, a lerombolásához viszont elég volt fél év” 

– tette hozzá. A keddi egyeztetésről mindenesetre igen lesújtó véleménye volt, ugyanakkor azt jelezte, hogy ha meghívják őket, akkor elmegy a későbbi egyeztetésekre. „Magának az egyeztetésnek örülök, de miből gondolja bárki is, hogy változik valami?” – mondta. 

Magával tárgyalt a kormány? 

A kerekasztal hatásosságát és a résztvevők listáját többen is kritizálták, Gémesi György szerint például érthetetlen, hogy mit keresett ott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). 

Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarország társelnöke szerint is indokolatlan a Fekete György által vezetett – a művészvilág által kevésbé elfogadott – MMA részvétele, csakúgy, mint a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetnek, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének vagy a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének jelenléte. 

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Dúró Dóra, a parlament kulturális bizottságának jobbikos vezetője szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy milyen eredménye lesz a kerekasztalnak, de mint mondta, nem optimista. „Orbán Viktor a múlt héten kijelentette, hogy az oktatás átalakítása jó irányba indult el, ez viszont a helyzet teljes félreértékelése” – fogalmazott. Dúró Dóra szerint érthetetlen, hogy miért csak akkor ül le a kormány az oktatásról tárgyalni, amikor már ég a ház. „Az átalakítás előtt ezt miért nem tudták megtenni?” – vetette fel. 

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke arra szólította fel a kabinetet, hogy 

ne „magával tárgyalgasson”, hanem a tanárok sztrájkbizottságával. 

A politikus a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszüntetését követelte, és úgy értékelt: a kormány csak azt bizonyította be, hogy nem akar tárgyalni a tanárokkal, és nem akar érdemben tenni az oktatásért. Hasonlóan látta a helyzetet Tóbiás József, az MSZP elnöke is, szerinte ugyanis a kormány álmegoldásokat kínál egy rendszerszintű problémára. 

 

Nem lesznek óriástüntetések
A kormány szempontjából nagyon jó időpontban lett elegük a tanároknak – mondta az Origónak Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte ugyanis két évvel a választások előtt a kabinetnek még pont van annyi ideje, hogy korrigálja a rendszert, és lecsillapítsa az elégedetlenkedőket. Sok múlik azonban a szombati tüntetésen, ott ugyanis kiderül, hogy a Palkovics László oktatási államtitkár által felvázolt gyors intézkedések megnyugtatják-e a tanárokat, vagy sem. Ha nem lesznek sokkal többen az utcán a hétvégén, mint a korábbi tanártüntetéseken, akkor a kormány hátradőlhet, ha viszont sokan lesznek, az nagy nyomatékot adhat a követeléseiknek – fogalmazott. Az elemző szerint, ha a kormány a későbbi tárgyalások során nem ad valóban megnyugtató válaszokat, akkor az elégedetlenség kiújulhat ősszel vagy legkésőbb jövő tavasszal. Az azonban nem valószínű, hogy a Kliket megszüntetik, vagy visszakerülnek az önkormányzatokhoz az iskolák – tette hozzá.
Az elmúlt hetekben több szektorban – vasutasok, különböző közlekedési cégek alkalmazottai – is felvetődött a sztrájk vagy a tüntetés lehetősége, ennek ellenére nem kell arra számítani, hogy óriástüntetések lesznek Magyarországon. A magyar egy individualista nemzet, nem valószínű, hogy az egyik szektor kiáll a másikért, még akkor sem, ha szimpatizál a törekvéseikkel – mondta Kiszelly Zoltán.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra