Demográfiai katasztrófa vár Magyarországra

2016.02.15. 10:51

Megállíthatatlannak tűnő demográfiai katasztrófa zajlik Magyarország több járásában, 2051-re a népességük megfeleződhet. Budapest környékén nőhet a népesség, míg főleg az északkeleti régióban jelentős visszaesés jöhet. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese szerint figyelni kellene arra, hogy oszágon belül ne alakuljanak ki túl nagy demográfiai és gazdasági különbségek.

Több járás népessége akár 50 százalékkal is csökkenhet 2051-re – állítja egy friss elemzés. Tagai Gergely, az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa egy népesség-előreszámítást készített, hogyan is alakul majd a járások lakossága a következő évtizedekben. A kutató a számítás során figyelembe vette a születési és halálozási számokat, az el- és bevándorlást, valamint a korcsoportok alakulását. 

Gyorsuló fogyás

A 2011-es népszámlálás szerint kevesebb mint tízmillió lakosa volt Magyarországnak. Az ország népessége 2051-ben várhatóan 8 és 9 millió fő között alakul. Az alapmodell 8,44 millió főre teszi a népesség számát. Ez a korábbi időszakhoz képest gyorsuló ütemű népességcsökkenést jelent, hiszen míg az 1980-as népességcsúcs (10,7 millió fő) óta mintegy 700 ezer fővel csökkent az ország lakossága, addig 2051-ig ennek a fogyásnak a kétszerese is valószínűsíthető. A negatív forgatókönyv szerint 2051-ben csak 8,01 millióan leszünk, míg a pozitív változat estén 9,07 millióan. 

Budapest környéke jól jár

A 2051-ig valószínűsített népességváltozás területi képe járási szinten igen nagy mértékű egyenlőtlenségeket mutat. A népesség-előreszámítási modell szerint még 35 év múlva is lehetnek olyan járások, amelyek népessége növekszik. Néhány, a budapesti agglomerációban elhelyezkedő járás esetében  a népességnövekedés a 15 százalékot is meghaladhatja.  Ilyen például a szigetszentmiklósi, a dunakeszi, a pilisvörösvári, a budakeszi és a gödöllői járás. 

Ezzel szemben az ország járásainak túlnyomó többségében kisebb-nagyobb mértékben csökkenni fog a népesség. A nagyobb városok, megyeszékhelyek járásainak egy része a jövőben is belső migrációs célpont marad, így a bevándorló népesség némileg mérsékelheti a természetes népmozgalmi tényezőkből következő fogyást (kaposvári, pécsi, szegedi, kecskeméti vagy szombathelyi járások). 

A magyarországi járások népességének változása 2051-ig

Forrás: Klímaváltozás - társadalom - gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon

Komló kiürülhet

A nagyvárosi járások mellett némileg alacsonyabb mértékű vagy csak közepes a valószínűsíthető népességfogyás a Magyarország középső részén lévő – de a budapesti agglomeráción kívül eső – járásokban, a Dunántúl északi és északnyugati térségeiben, illetve Északkelet-Magyarországon. 

A népességfogyás mértéke 2011 és 2051 között a magyarországi járások nagyjából felében a 30 százalékot is meghaladhatja. Néhány kivételtől eltekintve ebbe a csoportba tartoznak Vas, Zala, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun és Nógrád megye járásai, illetve Tolna és Békés megye egésze. A legnagyobb mértékű (akár 50 százalékot is megközelítő) népességcsökkenés a gönci, a tabi, a komlói, a bácsalmási, a bélapátfalvi, a sátoraljaújhelyi és a bátonyterenyei járásokat fogja érinteni – derült ki a tanulmányból. 

Több vidéki térség szinte kiürülhet 2051-re

Forrás: MTI/Koppan Viktor

Fokozódó nyomás

Nagymértékben módosulhat a magyar lakosság korösszetétele is. Valószínű, hogy a gyermekkorú népesség és az aktív korban lévő lakosság száma és aránya jelentősen csökken, míg az idősek arányának számottevő növekedése feltételezhető; arányuk akár az össznépesség 30 százalékát is elérheti az előre jelzett időszakban. Mindez a jövőben egyre fokozódó nyomást jelent majd, többek közt a gazdaság vagy a szociális ellátórendszerek fenntarthatóságára. 

A 65 évnél idősebb népesség arányának változása 2051-ig

Forrás: Klímaváltozás - társadalom - gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon

Megroppanás

A helyi népesség-előreszámítások korábbi népszámlálások eredményei és a népmozgalmi statisztikák alapján készülnek, ahol az adatokon kívül különféle hipotéziseket is alkalmaznak. A legnehezebb a belső- és külső vándorlás mértékét meghatározni – erről már Németh Zsolt beszélt az Origónak. 

A KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese azt mondta, a 2011-es népszámlálás adatai szerint csupán Pest és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a népesség a 2001-es adatfelvételhez képest. Ezzel szemben Békés megyében 9 százalékos csökkenést tapasztaltak. Mindez azt mutatja, hogy a népesség változása térben is rendkívül eltérő lehet. A változások eredményeképpen egy-egy helyi társadalom rendkívüli módon kiürülhet, szerkezetében megroppanhat,  amire a legjobb példa Északkelet-Magyarország. 

A magyar társadalom a következő évtizedekben tovább fog öregedni

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Jó ezt elkerülni

Németh Zsolt szerint mivel sem a születések, sem a halálozások, sem a vándorlások nem oszlanak meg egyenlően, pár évtized alatt könnyen kialakulhatnak depressziós térségek. A helyi társadalom teljesen felborulhat, ami azt jelenti, hogy például a 65 év felettiek aránya megnő, míg a munkaképesek száma csökken. Természetesen a világ összes országában megfigyelhető az a jelenség, hogy  különféle szegregált térségek alakulnak ki.  Az országoknak azonban érdemes figyelniük arra, hogy túlságosan nagy területi különbségek ne alakuljanak ki az adott államon belül. 

Rövid távon nem megy

A szakember szerint a most meglévő különbségek spontán módon belátható időn biztosan nem egyenlítődnek ki. A nyugati-európai országokban jelentős iparág alakult ki arra, hogy a területi különbségeket állami és piaci eszközökkel is csökkentsék. Magyarországon is vannak ilyen törekvések, de ezek hatásait rövid távon nagyon nehéz mérni, mivel az eredmények hosszabb távon jelentkezhetnek, miközben a tervezéskor nem ismert spontán folyamatok hátráltathatják, vagy akár támogathatják is a célok elérését. Gondoljunk például az 1990-es és 2000-es években előbb nagyon intenzívvé váló, majd lelassuló szuburbanizációra. 

Budapest környékének népessége tovább növekedhet

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Katasztrofális állapotok

A népességcsökkenés nemcsak Magyarországon komoly probléma. Romániában a 2010-es 20 milliós lakosság 2050-re 15 millióra zsugorodhat, Szerbiában a 2010-es 7,4 millióról 2050-re 5,1 millióra eshet a népesség. Még ennél is katasztrofálisabb a helyzet Ukrajnában, ahol 2050-re 35 millióra csökkenhet a népesség a mostani 45 millióról. Oroszországban sem lehetnek nyugodtak, várhatóan 34 év múlva már csak 128 millióan fognak ott élni a mostani 143 millióval szemben. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra