Gúzsba kötik a terjeszkedő Budapestet

2016.02.18. 10:04

A Budapest mentén zajló szuburbanizációs folyamat miatt több kerületi polgármester apróbb módosításoka hajtana végre a főváros határán, ám a jogszabályok és az agglomerációs települések ennek gátat szabhatnak.

Módosítaná Budapest jelenlegi közigazgatási határát Óbuda polgármestere. Bús Balázs szerint a kerület szélein lévő lakótelepek inkább a fővároshoz kapcsolódnak. A városhatár módosításához parlamenti döntésre és esetenként népszavazásra lenne szükség, így megvalósulásához nem fűz túl sok reményt Óbuda vezetője. 

Bús Balázs, a főváros III. kerületének polgármestere szerint korrigálni kellene Budapest jelenlegi határait

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Nem segítenek

Valós problémát vetett fel Óbuda polgármestere. Csakúgy, mint a III. kerület esetében, Rákosmente környező településeinek lélekszáma is dinamikusan nőtt az elmúlt években, új lakóparkok épültek a régióban – erről már Riz Levente beszélt az Origónak. A XVII. kerület első embere szerint az agglomeráció lakói nagyszámban használják közútjaikat, parkolóikat, oktatási és egészségügyi intézményeiket.

A rákosmenti iskolákba járók közül 522 gyermek az agglomerációban él. A XVII. kerületi okmányiroda ügyfeleinek több mint 30 százaléka szintén az agglomerációból érkezik. A települések semmilyen formában nem járulnak hozzá a költségekhez – mondja Riz Levente.

Riz Levente, Rákosmente polgármestere szerint a Budapest környéki települések nem járulnak hozzá a költségekhez

Forrás: MTI/Földi Imre

Próbáltak tárgyalni a környező településekkel, hogy járuljanak hozzá a költségekhez, de ennek nem volt eredménye. Jogszabály segítségével kell rendezni a problémát – véli a politikus. Szerinte a jelenlegi jogi környezetben nincs realitása annak, hogy a Budapest környékén lévő településeket a fővároshoz csatolják.

Légiesítés

Zöldi Péter építész nem biztos abban, hogy a város és az agglomeráció együttműködésének javítását a határok megváltoztatásával lehet elérni. Szerinte a megoldás az lehetne, ha a merev közigazgatási határokat a főváros mentén inkább légiesítenék. Erre nagyon jó példa az Európai Unió gyakorlata, ahol bár megvannak az országhatárok, de az utóbbi évtizedekben sokat tettek az adminisztratív akadályok lebontásáért.

Budapest agglomerációjában gyakorlatilag egymásba érnek a települések

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A Budapest-környéki kis települések minden bizonnyal élesen reagálnának arra, ha a saját területükből akarnának kihasítani. Sok vezető közigazgatási rendszerekben gondolkozik, miközben Nyugat-Európa több városában sikerült a problémák egy jelentős részét megoldani. A szakember példaként a közlekedést hozta föl. Míg Budapesten és az agglomerációban különböző díjszabás van, addig például Berlin térségben 50 települést egyesít a közlekedési vállalat egységes tarifával.

1909-ben is bővítettek volna

Budapestet 1873-ban hozták létre Pest, Buda és Óbuda összevonásából. Akkor még 10 kerülete volt a fővárosnak, majd 1930-ban négy új kerületet hoztak létre, kettőt-kettőt Budán és Pesten. Budapest közigazgatási határának a kiterjesztését már egy 1909-es Kincses Kalendáriumban megjelent cikkben fölvetették.

A Duna bal partján Újpest, Rákospalota, Dunakeszi, Fót, Rákosszentmihály, Csömör, Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Pécel, Kispest, Erzsébetfalva, Soroksár, Dunaharaszti. A Duna jobb partján Csepel, Albertfalva, Budafok, Kistétény, Nagytétény, Budaörs, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi, Pesthidegkút, Solymár, Üröm, Pilisborosjenő, Békásmegyer, Budakalász és Szigetmonostor. Ezek azok a községek, amelyekkel először ki akarták bővíteni Budapest határát.

A fővárosi agglomeráció lakói budapesti szolgáltatásokat vesznek igénybe

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Városi nyomok

A tanulmányok során azonban csakhamar rájöttek, hogy mind a harminc községnek a fővároshoz való csatolása sem a községeknek, sem a fővárosnak nem állna érdekében, s azért csak azoknak a községeknek a hozzácsatolását javasolták, amelyekben a városi életnek legalább a nyomai megvannak, vagy amelyek reményt nyújtanak arra, hogy bennük városi élet fejlődni fog.

Ezek szerint Budapesthez a Duna bal partján hét községet, a Duna jobb partján négyet csatolnának. Mégpedig a Duna bal partján Újpestet, Rákospalotát Palotaújfaluval, Rákosszentmihályt, Cinkotát Mátyásfölddel, Rákoskeresztúrt Rákosligettel, Kispestet Szentlőrinccel és Erzsébetfalvával, a Duna jobb partján Csepelt, Albertfalvát, Budafokot és Kistétényt.

A főváros mai formáját 1950-ben nyerte el, amikor hozzácsatoltak huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget.

1990-ben lépett volna a Fidesz

Az 1990-es rendszerváltás után több terv látott napvilágot arról, hogyan kéne a főváros és környékének a közigazgatását átalakítani, hogy minél optimálisabb legyen a működés. Már 1990-ben azt javasolta a Fidesz, hogy a várost 12 belső (centralizált egységes irányítású terület) és 10 külső kerületre (önálló települési önkormányzat) osztotta volna fel.

A Fidesz már 1990-ben átalakította volna a főváros közigazgatását

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A Budapest környezetében zajló szinte ellenőrizhetetlen népességnövekedést különböző adminisztratív intézkedésekkel, például Nagy-Budapest létrehozásával és a letelepedés korlátozásával próbálták ugyan mérsékelni, azonban az egymásnak ellentmondó célkitűzések szükségképpen vezettek lakáshiányhoz a városon belül és rendezetlen, szabályozatlan növekedéshez a környéki településeken.

43-ból 78 lett

A budapesti agglomeráció határait hivatalosan először 1971-ben jelölték ki. Ekkor 43 település került az agglomerációs gyűrűbe, összesen mintegy 340 ezer lakossal, közülük a 183 ezer aktív kereső kétharmada a fővárosban dolgozott.

A szuburbanizációs folyamat már az 1980-as években jelentős volt, ekkor főleg a magánvállakozók és a munkahelyhez nem kötődő értelmiségiek költöztek ki az agglomerációba. Az 1990-es években a motorizáció nagyarányú fejlődésével a középosztály alsó rétegei is bekapcsolódtak a szuburbanizációba.

A Budapestre költözés és a szuburbanizációs kiköltözés az 1990-es évek elejétől Budapest lakossága számának stagnálásához, egyidejűleg az agglomerációs települések egy részének gyors fejlődéséhez vezetett. A KSH 1997-ben módosította az agglomerációs lehatárolást Budapest és 78 település közigazgatási területére.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra