A népszavazás még nem a 2018-as kampányról szól

2016.02.24. 15:42

Nem veszélytelen a Fideszre nézve az Orbán Viktor által bejelentett népszavazás a betelepítési kvótáról - ebben egyetértenek az Origo által megkérdezett politológusok és elemzők. Arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen hatásai lehetnek.

Országos népszavazást kezdeményez a kormány a betelepítési kvóta ügyében - jelentette be Orbán Viktor.A miniszterelnök szerint másodlagos szempont, hogy mit szól ehhez az Európai Unió.

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – ismertette a referendum kérdését a kormányfő.

Az Origo kérdésére azt válaszolta, még nem gondolkodtak azon, hogy lemond-e a kormány, ha a referendum sikertelen lesz. Az Origo által megkérdezett elemzők szerint azonban az akció nem teljesen veszélytelen a Fidesz számára.

Cinizmusra bojkott a válasz? 

Végtelen cinizmusról tanúskodik, hogy a kormány kezdeményez egy népszavazást, miközben - eddig tisztázatlan megbízással rendelkező - emberek megakadályoztak egy olyat, amelynek valódi tétje lett volna, és társadalmi igény is lett volna rá - mondta az Origónak Tóth Csaba, a Republikon Intézet igazgatója. Szerinte a kezdeményezés leginkább kormányzati mobilizáció.

A kormányülésről jött ki Orbán, hogy bejelentse a kabinet döntésétFotó: Polyák Attila - Origo

Tóth Csaba szerint a népszavazás veszélyes is lehet ugyan a kormányoldalnak - például ha az ellenzék bojkottálja -, de a kabinet valószínűleg megtalálja a módját, hogy hogyan lehet sikeres a kezdeményezés.A népszavazás amúgy szerinte nem figyelemelterelés, miután eddig is mindent megtettek, hogy napirenden tartsák a menekültek kérdését, amire a népszavazás tökéletes eszköz.

Korai törvénymódosításról beszélni

A népszavazási eljárást érintő esetleges szabálymódosításról Tóth Csaba, a Republikon Intézet vezetője azt mondta, még korai erről beszélni. Bármennyire is fontosnak tűnik ez a kérdés, a legtöbb embert nem érdekli. A kormánynak tehát nincs szüksége arra, hogy bebizonyítsa, lehet Magyarországon népszavazást tartani. Azt kellene bebizonyítania, hogy az ellenzék is tarthat, ha akar, erre viszont alkalmatlan ez a kezdeményezés - tette hozzá.

Az alkupozíció múlhat rajta 

Orbán Viktor kezdeményezése a brit európai uniós referendumhoz hasonlítható - mondta az Origónak Boros Bánk Levente. A politológus szerint annyiban hasonlít, hogy a britek is arra használták a népszavazást, hogy erősítsék az unióval szembeni alkupozíciójukat. A magyar kormány is a referendum révén erősítheti tárgyalási pozícióját.

A népszavazás eredménye társadalmi felhatalmazást adna a kormánynakForrás: MTI/Kovács Tamás

A népszavazás arra is jó, hogy a kormány társadalmi felhatalmazást kapjon a kötelező kvóta elleni fellépéshez. A szakember nem tekinti a 2018-as parlamenti választás előjátékának a referendumot, mivel az még viszonylag messze van. Van ebben politikai kockázat, de még ha kevesebben is mennek el, mint 50 százalék, ám sokan a kormányt támogatják, az is erős felhatalmazás”  - mondta Boros Bánk Levente.

A politológus szerint ez mind bel-, mind külpolitikailag egy jó időben bejelentett kezdeményezés. A népszavazáshoz vezető kampányidőszakban az összes ellenzéki pártnak színt kell vallania, ami jó lehetőség lesz a kormányzatnak is a konfrontálódásra. Boros Bánk Levente szerint az előttünk lévő népszavazás leginkább a kettős állampolgársági referendumhoz lesz hasonló, mivel mindenki számára egyértelműsíti a kvótát támogatók és az azt ellenzők közötti alapvető politikai nézetkülönbséget.

Nemcsak politika, hit is

Orbán Viktor bejelentésében a politikai napirend alakításának szándéka mellett az is benne van, hogy az ügyben valóban hisz a kormány és a miniszterelnök - mondta az Origónak az Alapjogokért Központ szakértője. Szánthó Miklós szerint ha nem így lenne, fel sem vetették volna a témát, hiszen "felelős politikai erő bele sem vág ekkora feladatba", ahol a szavazókorú lakosság legalább felét, több mint négymillió embert meg kell mozgatni.

Az érvényesen szavazók több mint felének pedig nemmel kellene szavaznia a kormány sikeréhez."Ez jelentős erőpróba lesz, mert kiderül, tud-e ennyi embert mozgósítani a Fidesz" - mondta Szánthó.

A kormányfő még nem gondolkodott azon, hogy kudarc esetén lemond-e a kabinetFotó: Polyák Attila - Origo

Hozzátette: a jogilag és politikailag legkellemetlenebb forgatókönyv a kormány számára az lenne, ha érvényes lenne ugyan a referendum, de az igenek győznének. Erre van azonban a legkisebb esély, hiszen a közvélemény-kutatások és a már korábban a Fidesz által indított aláírásgyűjtő kampány is azt mutatják, hogy a betelepítési kvóta elutasítottsága magas  a társadalomban - tette hozzá.

Szánthó Miklós szerint kevéssé veszélyes, ha nem lesz érvényes a népszavazás, mert nem sikerül elég embert mozgósítani, de a nemek kerülnének többségbe - hiszen erre ugyanúgy lehetne hivatkozni, mint annak idején a kettős állampolgárságról szóló referendumnál.

Ez 2016 rezsicsökkentése

Krausz Péter, a Policy Agenda vezetője szerint a kormány elemi erővel ragaszkodik a menekültek ügyéhez, mert úgy gondolják, hogy ezzel a témával mindent el tudnak fedni. Az előző ciklusban a rezsicsökkentés töltötte be ezt a szerepet, most pedig a menekültkérdés  - mondta az elemző, aki szerint a kormány nem vállalt komoly politikai kockázatot a kezdeményezéssel.

Ha érdektelenségbe fulladna a népszavazás, akkor is tudnák úgy kommunikálni az eseményeket, hogy jól jöjjenek ki belőle. Krausz Péter szerint ha kevesen mennek el a népszavazásra, akkor az ellenzék akár építkezhet is az ügyből. A népszavazási szabályok esetleges változásairól szólva azt mondta: ez csak egy reakció a keddi eseményekre.

Úgy tűnik, jogszerű lehet

Ami a referendum jogszerűségét illeti, Szánthó úgy vélte, a kérdésfeltevés megfelel az alaptörvény előírásának, hiszen aszerint csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben tartható népszavazás. Márpedig - magyarázta - sem hazai, sem nemzetközi előírás nem tiltja, hogy ebben a témakörben az Országgyűlés döntést hozzon.

Az Alapjogokért Központ munkatársa szerint felvetődik, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget sérthet-e a kérdés, ilyenben ugyanis nem lehet referendumot rendezni. Ám Szánthó szerint erről nincs szó, mivel a kötelező EU-s betelepítés ügye nem nemzetközi jognak, hanem egy attól elkülönült kategóriának, uniós jognak számít.

Azt is mondta, a népszavazási kezdeményezéstől függetlenül van egyébként az EU-n belül egy jogi vita arról, hogy nem terjeszkedik-e túl az EU a hatáskörén a tanácsi határozattal - ami nem is rendes jogalkotási mechanizmusban született -, nem sérti-e a tagállamok szuverenitását.

Éppen emiatt fordult Magyarország a kvóta ügyében az Európai Bírósághoz - emlékeztetett Szánthó, aki szerint ezt egészítheti ki a sikeres hazai referendumból fakadó parlamenti jogalkotási lépés. "Ezért nem lényegtelen a kérdés, mert a kormány által hangoztatott szuverenitás kérdését erősíti" - mondta Szánthó Miklós.

Témauralás

Alacsony a politikai kockázata az Orbán Viktor által kezdeményezett népszavazásnak – erről már Lánczi Tamás beszélt az Origónak. A Századvég Intézet elemzője szerint az egyik legfontosabb kihívás a kormány előtt, hogy a következő időszakban is uralja a témát, amire kiváló lehetőség a referendum. A kabinet célja, hogy politikai legitimációt építsen a brüsszeli érdekérvényesítésnek, emellett rákényszerítse az ellenzéket a színvallásra.

Az uniós jogalkotás jelenleg is zajlik a kötelező kvótákról, folyamatos a zsarolás is a magyar és a V4-es állásponttal szemben. Éppen emiatt is kiváló alkalom a népszavazás, hogy a kormány az uniós színtéren is erős felhatalmazással bírjon. A kabinet továbbra is irányítani szeretné ezt az ügyet, ráadásul egyelőre senki sem tudja, hogyan is végződik a migrációs krízis – mondta Lánczi Tamás.

Népszavazás lesz a kötelező betelepítési kvótárólForrás: AFP/Hanna Sonia

Erős érzelmek

A Századvég elemzője szerint a kormány tavaly nyár elején nagy kockázatot vállalva belevágott egy kampányba a bevándorlás témájában. Azóta egyébként jelentősen megváltozott a társadalom hozzáállása is a kérdéshez. Míg tavaly májusban csak 50 százalék körül volt a kerítéstámogatók aránya, addig ez mostanra 80-90 százalékra emelkedett. A kérdés nagyon erős érzelmi töltettel bír, ez is arra sarkallhatta a kormányt, hogy érdemes kiírni a referendumot.

Lánczi Tamás szerint a magyar kormány kezdeményezését akár több környező ország is követheti, mivel egy referendum jogi kötőerővel is bír. A tavalyi nemzeti konzultációhoz képest annyival is több a mostani referendum, hogy akkor még szó sem volt kötelező kvótákról, így arról nem is mondhattak véleményt az emberek – mondta az elemző.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK