A kurucos virtusban bízik Orbán Viktor

2016.02.26. 13:08

A rendszerváltás utáni népszavazások történetében még soha nem fordult elő, hogy a kezdeményező a „nem” szavazat mellett kampányol, a választók ugyanis azt szokták meg, hogy ha valami mellett kiállnak, akkor igennel szavaznak. A kormány azonban szakított ezzel a hagyománnyal, és úgy fogalmazta meg a kötelező kvótákról szóló referendum kérdését, hogy szimpatizánsaiknak a nemre kell voksolniuk. Az üzenet egyértelmű: a kabinet így akarja azt a képet erősíteni, hogy „Magyarország nem hagyja magát”. Különös fordulat lenne ugyanakkor, ha a kabinet kiegészítené még egy kérdéssel a tervezett a népszavazást. Ez akár a terrorfenyegetettség idején alkalmazható szabályokról is szólhatna.

A menekültválság lesz az új rezsicsökkentés – állították az Origónak nyilatkozó politológusok, akik szerint a kormány ezzel a témával olyan varázsszert talált, amelytől semmi áron nem akar majd megválni. 

Úgy tűnik ráadásul, hogy a migráció kérdése még a rezsicsökkentésnél is hatásosabb eszköz, 

pedig utóbbinak igen nagy szerepe volt abban, hogy a Fidesz 2014-ben újra kétharmados többséget szerzett a parlamenti választáson. 

A migrációs válság viszont kommunikációs szempontból előnyösebb téma, a menekültekkel való riogatás ugyanis a félelem és a veszély érzését kelti a választókban, ráadásul – miután elhúzódó, akár évekig tartó problémáról van szó – sokkal tovább lehet napirenden tartani. A Fidesz pedig kihasználja ezt a lehetőséget, és létrehozta az utóbbi évek egyik legprofibb módon felépített kommunikációs propagandáját. 

Ennek újabb állomása volt Orbán Viktor szerdai bejelentése, miszerint népszavazást kezdeményeznek az Európai Unió kötelező kvótákkal kapcsolatos döntéseiről. 

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez

Fotó: Polyák Attila - Origo

A referendum kérdése viszont meglepő volt a korábbi évek gyakorlatához képest: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” 

A Fidesz álláspontjának kedvező szavazat tehát a „nem” lesz, ez viszont teljesen szembemegy az eddigi gyakorlattal. 

A rendszerváltás óta megrendezett hat népszavazásnál ugyanis hatott a szómágia: a kezdeményezők minden esetben az igen mellett kampányoltak, ráadásul mindegyik témában az igenek győztek. 

Időpont Téma Győztes voks
1989. november 26. Négyigenes választás Igen (eredményes)
1990. július 29. Köztársasági elnök közvetlen választása Igen (eredménytelen)
1997. november 16. NATO-csatlakozás Igen (eredményes)
2003. április 12. EU-csatlakozás Igen (eredményes)
2004. december 5. Kettős állampolgárság, kórházak privatizációja Igen (eredménytelen)
2008. március 9. Vizitdíj, kórházi napidíj, tandíj eltörlése Igen (eredményes)

A választók tehát megszokták, hogy ha valami mellett kiállnak, akkor igennel kell voksolniuk, a kormány által kezdeményezett népszavazás viszont szakít ezzel a hagyománnyal. A kormánynak ugyanakkor valószínűleg nem kell majd aggódnia a „félreszavazások” miatt, pont a menekültválság problémájának ismertsége miatt. 

Könnyen el lehet magyarázni a választ

Az egyik iskolában végeztek egy minitesztet, amelyben a tanár azt kérdezte a diákoktól, hallottak-e arról, hogy nemrégen találkoztak a V4-es államok vezetői. A diákok nem hallottak róla, a tanár ezért megkérdezte, hogy tudják-e, mi az a V4. Nem tudták, a tanár elmondta nekik, hogy Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország négyes szövetsége, majd hozzátette, hogy az említett tárgyalásra viszont meghívták Bulgáriát és Macedóniát is. De vajon miért – vette fel a tanár, akinek a kérdésére azonnal válaszoltak a diákok: 

valószínűleg a menekültválság miatt”. 

Ez a példa jól mutatja, hogy még azokban a körökben is ismert a migráció problémája, ahol nem igazán érdeklődnek a politika iránt. A kormány éppen ebben bízik, a népszavazást megelőző kampányban pedig 

valószínűleg el tudja majd magyarázni, hogy ha egyetértenek a kormánnyal, akkor ezúttal a nemre kell szavazni. 

A nem szavazatra való buzdítás egyébként a jelenlegi kormányzati kommunikáció továbbépítése, 

a kabinet ugyanis korábban is gyakran alkalmazta a bűnbakképzés technikáját, 

amikor valamilyen külső fenyegetettséggel próbált válaszolni a belpolitikai botrányokra, a korrupciós ügyekre, valamint a demokratikus működést ért bírálatokra. A népszavazást is pont az egyik legvisszásabb ügy, a Nemzeti Választási Irodánál történt incidens másnapján jelentették be. 

Orbán Viktor és a Fidesz politikájához közel áll a „nem” melletti kiállás, a 2006-os választásokon ehhez hasonló volt a hírhedtté vált „rosszabbul élünk, mint négy éve” szlogenű kampány

Forrás: Origo

A nem válasz tehát azt az érzetet keltheti a választókban, hogy a kormány a rengeteg támadás ellenére ellenáll, 

„nem hagyja magát”, és egyfajta „kurucos virtussal kitart az álláspontja mellett. 

Akár hozzácsaphatnak még egy kérdést

Kommunikációs szempontból viszont az egyszerű üzenet megfogalmazása a legfontosabb, így a Fidesznek mindenképpen nehezebb dolga lesz, amikor a nem voksokra buzdít. Az pedig még bonyolultabbá tehetné a helyzetet, ha a kvótákról szóló népszavazást néhány hónap múlva – valamilyen rendkívüli nemzetközi helyzetre hivatkozva – kiegészítenék egy további kérdéssel, 

például ami a terrorfenyegetettség idején alkalmazható szabályokról szólna. 

A kormány ugyanis úgy módosítaná az alaptörvényt, hogy terrorveszélyhelyzetben rendkívüli intézkedéseket vezethessen be: szabadon átírhatnák például a költségvetést, lezárhatnák a határokat, elhallgattathatnák a sajtót, továbbá kijárási tilalmat és jegyrendszert is bevezethetnének. 

Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többség kell, az ellenzék viszont attól tart, hogy a kormány visszaélne ezzel a hatalmával, ezért nem támogatja a javaslatot. 

Kedden Erdősi Lászlóné erőemberek segítségével megelőzte az MSZP-t, majd egy olyan kérdést nyújtott be, amely szintén az „igen”-re van kihegyezve: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek – a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint – továbbra is zárva tartsanak vasárnap?”

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a módosításról szóló egyeztetéseket követően azt mondta, hogy ha az ellenzék nem szavazza meg az alkotmánymódosítást, akkor „a kormány az emberekhez fordul”. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig szintén arról beszélt, hogy a kormány mérlegelni fogja, hogy az alaptörvény-módosítás esetleges leszavazása esetén 

valamilyen formában egyeztessen a kérdésről az emberekkel”. 

Problémás lehet viszont úgy megfogalmazni a kérdést, hogy a válasz erre is nem legyen. Az ugyanis szinte kizárt, hogy a kormány belebonyolódna egy olyan kampányba, amelyben 

azt kellene elmagyarázni az embereknek, hogy az egyik kérdésre nemmel kell szavazni, a másikra pedig igennel. 

Nehéz ilyen kérdést kitalálni a terrorvészhelyzettel kapcsolatban, kicsit körmönfont, de nem lehetetlen: 

Egyetért azzal, hogy terrorvészhelyzetre hivatkozva ne lehessen módosítani a magyar alkotmányt? 

Egy ilyen kérdés esetében elég lenne csak azt kitenni a plakátokra, hogy mindkét esetben a nem mellé kell ikszelni. 

Ja, hogy az alkotmányról nem lehet népszavazást tartani? Ezt egy módosítással meg lehet oldani.

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra