Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
“A kötelező betelepítési kvóta újrarajzolná Magyarország etnikai és vallási arculatát. (...) Aki elveti a kötelező betelepítési kvótát, vagyis nemmel szavaz a népszavazáson, az kiáll Magyarország függetlensége mellett. (...) A magyar emberek csak akkor lehetnek hűségesek az országukhoz vagy a kormányukhoz, ha megkérdezik őket ilyen fontos döntésről.” Ezt mondta szerdán Orbán Viktor, bejelentve a kvótarendszerről szóló népszavazást.
A kormányfő és a Fidesz elnöke szeret “sorskérdésekről” beszélni, de
legutóbb, amikor egy számára kiemelten fontos, nemzeti ügyben buzdított népszavazásra, elbukott.
A 2004. december 5-i referendum - ami a határon túl élő magyarok állampolgárságának kérdéséről szólt - érvénytelen lett. A Fidesz elnöke akkor azért kampányolt, hogy a határon túliak kaphassanak magyar állampolgárságot.
A szavazásra jogosult magyarok viszont nem akartak ebben a kérdésben dönteni. Nyolcmillió emberből alig hárommillióan vettek részt a referendumon, így érvénytelen lett a népszavazás. A Fidesz ráadásul nemcsak a mozgósításban vallott kudarcot 2004-ben, hanem az eredmények is felemásan alakultak: a résztvevők alig több mint fele szavazott arra, hogy a határon túli magyarok kapjanak állampolgárságot.
Más korábbi népszavazások tapasztalatai is azt mutatják, hogy a választók ódzkodnak attól, hogy Magyarország nemzetközi helyzetét befolyásoló kérdésekben véleményt nyilvánítsanak.
Az 1999-es NATO-tagságról szóló népszavazásra a jogosultak kevesebb mint fele, 49,24 százaléka ment el. Ennél is kevesebben szavaztak a 2003-as, európai uniós csatlakozásról szóló referendumon: akkor csak 45,62 százalék járult az urnák elé. A szavazók többsége annak ellenére maradt otthon, hogy akkor a parlamenti pártok mindegyike ugyanarra a válaszra biztatta szimpatizánsait.
A NATO- és EU népszavazások a jelenlegi népszavazási törvények alapján
érvénytelenek lennének.
A Fidesz akkor tudott eddig sikeresen népszavazásra mozgósítani, amikor hétköznapi ügyekben kérték ki a szavazók véleményét. Ez már a 2004-es érvénytelen népszavazáson is jól látszott. Az akkor ellenzéki Fidesz kommunikációjában „nagy nemzeti ügyként” szereplő állampolgársági kérdés mellett volt egy másik is a szavazólapon, ami a kórházak privatizációjáról szólt.
A Fidesz azt szerette volna elérni, hogy a kórházakat semmilyen módon ne lehessen magánkézbe adni, ebben pedig az emberek több mint kétharmada (65,01 százaléka) támogatta pártot. Az állampolgárság ügyében ugye csak a szavazók fele (51,57 százaléka) értett egyet a Fidesszel.
Az utolsó magyarországi népszavazáson aztán már zsebbevágó kérdésekről kellett szavazni.
A Fidesz akkor látványos sikert aratott.
2008-ban Orbán Viktor ellenzéki pártjának kezdeményezésére három kérdésről szavazhatott nyolcmillió magyar. Az első a 600 forintos kórházi napidíj, a második a 300 forintos vizitdíj, a harmadik pedig az egyetemi-főiskolai tandíj eltörléséről szólt. Mindhárom kérdésre igennel válaszolt az emberek több mint 80 százaléka. A Gyurcsány-kormány kénytelen volt megszüntetni ezeket a díjakat, mert a népszavazás eredményes volt.
Nagyjából annyian mentek el szavazni 2008-ban, amennyire most is szüksége lenne a Fidesznek, hogy eredményes legyen a kötelező betelepítési kvótákról szóló népszavazás. Ez egészen pontosan 4 061 015 fő, a választópolgárok 50,51 százaléka volt akkor. Azért látszik, hogy rezgett a léc.
Ha valóban lesz népszavazás az idén, az embereknek a következő kérdést teszik majd fel: “akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A Jobbik szerdán bejelentette, hogy támogatja a kormány népszavazási kezdeményezését.
A legutóbbi országgyűlési választásokon az országos listás választás eredménye: a Fideszre összesen 2 264 780 ember szavazott, a Jobbikra pedig 1 020 476. Ez még mindig csak 3 285 256 szavazat, nem négymillió, amennyire a Fidesznek szüksége lenne. Az Európai Unió parlamenti képviselőinek megválasztásakor a Fideszre és a Jobbikra összesen alig több mint másfél millió ember szavazott.
A kormányhoz közel álló Századvég még tavaly májusban készített egy felmérést, ezer ember megkérdezésével. Az eredmény: a megkérdezettek többsége, 63 százalék inkább
nem ért egyet a tagállamokra nézve kötelező kvóták megállapításával.
Az Európai Unióban működő közvélemény-kutató szervezet, az Eurobarométer tavaly ősszel közzétett egy jelentést. A magyarok 69 százaléka szerint jobb, ha a migráció ügyében minél több döntés születik közösségi szinten - derült ki abból a felmérésből.
Azt egyelőre nem tudni, mivel akar kampányolni a Fidesz, de Orbán Viktor szerdán nem hozta szóba a pénz kérdését - azaz nem beszélt arról, hogy az adófizetőknek mennyibe kerülne a Magyarországra irányított menekültek ellátása.
