Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint Magyarország egy olyan erős Európai Unióban érdekelt, amelyben érvényesülnek a nemzetállamok jogai és tiszteletben tartják a tagországok szuverenitását. Magyarország és az Európai Unió viszonyát rendező alaptörvényi passzust idézve azt mondta, hogy
a törvény csak a szükséges mértékig engedi át a döntési jogköröket az Európai Uniónak.
Korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva elmondta: attól még, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak, még nem mondtunk le a szuverenitásunkról és az alkotmány feletti szabad rendelkezési jogról.
A miniszter szerint az Alkotmánybíróság már korábban rögzítette,
az uniós jog nem nemzetközi jog, hanem autonóm jogrendszert képező belső jog,
vagyis a tervezett referendum kérdése nem ütközik nemzetközi jogba. A kormány álláspontja szerint az Európai Unió nem kapott olyan hatáskört, hogy egy országba be lehessen telepíteni embereket - mondta, hozzátéve: ez lopakodó hatáskörbővülést jelentene.
Az Origo által megkérdezett szakértők szerint egyébként nem egyértelmű, hogy a feltett kérdés nemzetközi jogba ütközik-e.
Az Európai Unió egyes témákban kizárólagos, más témákban pedig osztott döntési hatáskörrel rendelkezik. Előbbibe tartozna például a vámmal vagy a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések, míg utóbbiba a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos ügyek - fogalmazott Trócsányi László, aki hangsúlyozta, hogy az osztott hatásköröket csak a szükséges mértékig engedték az Uniónak.
A népszavazás várható időpontjáról szólva azt mondta, hogy
nagyjából 150-250 nap múlva kerülhet sor a referendumra.
Az igazságügyi miniszter szerint a feltett kérdés egyértelmű a jogalkotó és a jogalkalmazó szempontjából is, és azt nem nehéz megérteni a választóknak sem.
Trócsányi László szerint a népszavazás az igazságos, jogszerű és a demokrácia elvén alapul, mert a népet kérdezi meg. A népszavazás a legerősebb eszköz, erősebb legitimációt jelent, mint a parlamenti - fogalmazott.
A tavaly szeptemberi uniós döntést - miszerint kötelező kvóta alapján osztanák szét a menekültek egy részét - a magyar kormány megtámadta az Európai Bíróságon. Az igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország nem kapott felmentést az őszi uniós döntés végrehajtása alól. A kvótaper lezárultáig azonban nem lehet megmondani, hogy milyen következményekkel jár, ha Magyarország elveszíti a pert.
A keddi Nemzeti Választási Irodánál történt incidenssel kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenlegi szabályokat azért kellett létrehozni, mert 2007-ben és 2008-ban rengeteg népszavazási kezdeményezés volt, egyfajta "népszavazás cunami". Úgy véli,
a kialakult helyzettel kapcsolatban nem terheli felelősség, ezért nem mond le,
azt azonban "méltatlannak" tartja, ami a választási irodánál történt.
Mentorom, Martonyi János azt mondta nekem egyszer, hogy bármikor le lehet mondani, kivéve, ha az ellenzék követeli"
- tette hozzá. Azt ugyanakkor a miniszter elismerte, hogy diszfunkciók maradtak a szabályozásban. Hozzátette: a Nemzeti Választási Bizottság javaslatait várják.
Az Origo kérdésére, miszerint elépzelhető-e, hogy kvótás népszavazást kiegészítik egy másik, terrorvészhelyzettel kapcsolatos kérdéssel is, azt mondta: nincs erről kormányzati álláspont, személyes véleménye viszont az, hogy a kvóták kérdése olyan ügy, amelyet önállóan kell kezelni.
